Barion Pixel nuuvella

Atlantis

  Valamikor a mi világunk előtt, mikor minden más volt, voltak olyan események, amik azonosan szerepeltek abban az életben is, akárcsak most. Ilyen volt a halál. 
  Az utolsó tengeri birodalom, aminek szerepe a világ felfejlesztése egy olyan kulturális és technológiai szintre, ami azonos önmagával, saját kapzsisága és gonoszsága miatt elbukott.

A vég kezdete

  Egy gondterhes órában a varázsló sietős léptekkel haladt a királyi épületbe, aminek sötétsége és szegényes berendezése meglepte. Érkezésekor elcsodálkozott a helyiség kietlenségén. Nem is inkább azon, hogy egy kőből épített, korláttal díszített emelvény állt a terem végében, hanem a besötétített ablakok nyomasztó hangulatán.
  Várt. 
  Nem tudta mióta állt egyhelyben, de türelmesen, néha feszülten, várakozóan pislantott az emelvényre, hátha megjelenik a család egyik tagja, bár nem ők hívatták ezen a kora délutáni órán.
  Egyszer csak a varázslóval szemben, a falból egy fekete, sűrű gömb kezdete hatolt át a terembe. Félelmet és megalkuvást követelt mindenki felé a megjelenés ereje, aki él és mozog. A hatalom és a jogrend ezen formájú gőgös fennhéjazásától a mágus megrettent.
  A hercegnő a terem végébe lépett. Testének sötét kisugárzását egy pillanatig megtartotta, majd lecsillapította, hogy ne kínozza vele környezetét és saját lelkének gyászát. Szomorú és végtelenül kétségbeesett gyermeki döntést hozott, amit szavak nélkül adott tudomásul az előtte várakozó, nagy becsben tartott idős ember felé.
  A mágus rögtön megértette, hogy a királyság utolsó tagja egy olyan időszakos védelmet akar felépíteni a keletről betörő hordák megtorpantására, aminek létrehozására csak ő képes.
  A várost elhagyva, az öreg bölcs hiába sietett lefelé a gyönyörű, magas fűben, az elékerülő két ellenséges katona kardja gyorsan és kíméletlenül nyársalta fel az idős embert.  
  A mágust nem a meglepetés ereje, sem a kudarcba fulladt küldetése, vagy a halál lepte meg, hisz fel volt rá készülve, hogy élete bármely pillanatában elérheti a végzet. Viszont az szíven ütötte, amit abban az időtlen, utolsó pillanatban érzett. A város már lángolt, és fekete foltként elsötétedett a benne lévő erőszaktól. 
  Szellemével utoljára odafordult, és meghallotta a kétségbeesett kiáltások sokaságát. 
            „Jaj nekünk, jaj nekünk! Meghalt Atlantis utolsó királynője!”

Vége

Tetszett a történet?

3 2

Regisztrálj és olvasd Adam Clark Dawson 19 történetét!


  • 1200 szerző
  • 783 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Rövid leírás / Beharangozó

„Jaj nekünk, jaj nekünk! Meghalt Atlantis utolsó királynője!”

Rövid összefoglaló

Kevesen tudják, hogy Atlantis végzete több lépésben zajlott. Ilyen volt az északról betörő barbár horda, és a királyi család halála.

Olvasási idő

2 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Adam Clark Dawson nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!