A nevem Andrási Adél. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy kis településén születtem és nőttem fel. Azóta sem élek túl messze a szülőfalumtól, viszont elkezdtem felfedezni magamnak a világot.

Gyerekkoromban képes voltam egy órával korábban ébredni, hogy készülődés előtt legyen még időm olvasni, és én voltam az is, aki a dugig tömött iskolatáskába beszuszakolta az aktuális olvasmányát is, olyan elviselhetetlen volt a gondolat, hogy otthon maradjon a hőn áhított könyv, és ne tudjam a szünetekben olvasni. Én voltam az a lány, akinek az arcát nem sokan ismerték az iskolában, mert az esetek nagy részében ki se látszottam a könyv mögül.

Valahogy így kezdődött, ennek ellenére mégsem fordult meg a fejemben, hogy saját történetek szövésébe kezdjek. Aztán az élet másként döntött. Egy szép napon az írás berobbant az életembe, és jó alaposan fel is forgatta azt. Ezt egyébként azóta is minden áldott nap megköszönöm neki!

Eddig nyolc könyvem jelent meg (álnéven), most pedig elérkezett az idő, hogy saját néven is íróvá váljak.