Barion Pixel nuuvella

Napfény Első fejezet

                                                        ***

Jack felkelt az ágyról, letörölte arcáról a könnyeit. Majd kilépett a szobája ajtaján.

- Jó reggelt Anya!

- Jó reggelt drágám! Jól aludtál?

- Igen, megint a röpis álmom volt Lydiával és a Sakai játékosa voltam. Bár tudnám, miért pont ő vele álmodom, hiszen a tavalyi tanévben alig beszéltem vele, nyáron meg egyáltalán nem.

- Ki tudja, lehet a későbbiekben lesz köztetek valami.

Bíztatta fiát Ruth Jackson, aki miután megcsinálta fia reggeliét, felöltözött és elindult a munkahelyére, a helyi kisboltba.

- Köszi a reggelit Anya! 

- Szívesen! Na, indulok munkába, majd ha hazaértél és végeztél a tanulással kérlek, segíts Apádnak. 

- Ma nem terveztem sehova se menni, szóval szívesen segítek neki tanulás után.

- Légy jó az iskolában. Na, szia!

- Mindig jó vagyok, úgy is tudod. Szia! 

Ezzel el is váltak egymástól.

               ***

Ez után Jack megmosakodott, megmosta fogát, majd pedig megigazította a frizuráját.

 Miután felöltözött kiment az udvarra, ahol apja és nagybátyja egy Fendt Vario 936-ost szereltek.  

- Helló mindenki! – Szólt Jack! – Úgy nézem, jól indul a mai nap, számotokra!

- Szervusz fiam! – Szólt Jack édesapja, akit szintén Jacknak hívtak. – Ahogy látod nem igazán.

- Reggelt kiscsákó! – Szólt a nagybácsi akit Michaelnek hívtak. – Lekotlott alattam indításnál, és ahogy látod, most éppen keressük a probléma forrását.

- A gyújtást elkapta? – Kérdezte Jack.

- Nem hallottad? Már attól féltem leégetem a gyújtás kapcsolót. 

- De a gyertya még jó, szóval az nem lehet a ludas, az aksit meg tegnap cseréltem benne miután végeztünk. – Fejezte be testvére gondolat menetét apa.  

- Nem felejtetted el a kábeleket bekötni? 

- Ej, fiam most, hogy mondod, lehet a rossz aksit raktam vissza bele, mivel egymás mellett volt a földön. Mert amikor Frank hívott oda raktam le az új mellé. 

- Akkor próbálgathattam én beindítani, ha te a rossz aksit raktad bele. Ej, Jacky apád meg még engem nézett, hülyének.

- Úgy néz ki, az idősebbik Jack Jackson kezd öregülni.

- Na, inkább, eredj a buszra ne az én korommal törődj, milyen lenne ha az első nap elkésnél.

- Ne aggódj, már megyek is. Na, sziasztok!

- Helló! 

Köszöntek el a Jacksonok egymástól.

                                                             ***

Jack mihelyst elhagyta a Jackson farmot ahol élt, elkalandozott, és azon töprengett, hogy tényleg Lydia-e az igazi, vagy egyáltalán az a lány, akit végre a barátnőjének mondhat majd.

Ugyanis Jacknak eddig soha egy barátnője sem volt, és ezt magában elkönyvelte, hogy azért nem mert a lányok parasztnak és koszosnak tartják. Mivel az egész Jackson család arról volt híres, hogy mezőgazdasággal keresik a pénzüket, és ez valljuk be a városi lányok körében nem igazán volt népszerű.

 A legtöbb lány kortársa semmibe se veszi a ,,koszos”, és hangos traktorokat és annak tulajdonosait, inkább a drága sportautókra buknak és a gazdag férfiakra, ennek ellenére a traktorok olykor drágábbak mint egyes sportautók.

Megérkezett a buszmegállóba, és nem sokkal később megjelent a busz, amivel eljuthatott a városba ahol az iskolája található. 

- Helló Jacky! – Köszönt rá Wyatt Smith a busz sofőrje, a helyi kocsmáros asszony férje.

- Szép jó reggelt Wyatt! Tudsz nekem bérletet adni?

- Persze. Na, eljött a szeptember úgy néz ki megint sokat utazunk együtt ebben a tanévben.

- Én nem bánom legalább nem unatkozok a buszon, ha te vagy a sofőr.

- Én se. Tessék itt a bérleted.

- Köszönöm.

- Na, azt van-e már kiszemelt lány, akinek tudsz udvarolni?

- Hát péntek óta nem igen változott a dolog. Na, jó még is.

- Akkor hajrá! Én a te korodban már ilyenkor egyszerre több felé kacsintottam, csak akkor volt szívás, ha ismerték egymást a lányok.

- Gondolom te erről nem tudtál?

- Nem hát. Na, most majd nézegesd a lányokat, ebben a faluban van egy-pár, és ahogy látom néhány ezzel a busszal fog tovább menni.

- Áh, hát azt nem mondom, hogy nem néznek ki rosszul, de feleségnek egyik se kellene.

- Nem is azt mondtam, hogy vedd el őket.

- Tudom csak mondtam.

                                                          ***

        Barátaival, Mason Thompsonnal és Trent Wrighttal most érnek be a szomszéd város gimnáziumának épületébe és kezdik meg az utolsó előtti évüket.

- Ez az év végre az enyém lesz, higgyétek el Srácok! – Mondta Jack, aki biztos volt abban, hogy valami nagy változás fog bekövetkezni ebben a tanévben.

- Persze! Úgy, mint tavaly meg az azelőtti évben. 

- Mondta Mason olyan lesújtó hangon, mint aki már vagy ezerszer hallotta volna ezt a szöveget barátjától és már nem törődött vele.

- Aha. Most viccelsz Jack? – Mondta röhögve Trent nem törődve barátja érzelmeivel. – Különben is erről a helyről lehetetlen elmenni. – Fejezte be mondandóját.

- Nevessetek csak! Majd…….

- Meglátjuk. – Fejezték be a fiúk barátjuk mondatát.

- Figyelj Jacky, nem akarlak megbántani. de ahogy Trent is említette innen lehetetlen az, hogy profi röpis légy. Nincs a közvetlen közelünkben egyetlen egy olyan város se, ahol profi röplabda csapat és akadémia lenne. – Mondta Mason gúnyos hanglejtésben.

- Gúnyolódjatok azt mindig könnyű! Tudtommal nektek még elképzelésetek sincs arról, hogy mit akartok, kezdeni az életetekkel. – Vágott vissza Jack sértődötten.

- Már megbocsáss, de én jogász leszek, és a Harvardra fogok járni! – Mondta Trent. – Persze ha felvesznek, ha nem akkor majd megyek a faterodhoz, ha bővíteni szeretne. – Zárta beletörődően mondandóját.

- Na, jó, engem megfogtál. Még nem tudom, mi lenne a megfelelő szakma számomra. – Jelentette ki lehangoltan Mason.

- Most gondoljatok bele, ha sikerül profivá válnom, akkor talán a lányok is jobban tapadnának rám.

- Igaz Jacky, de azért hagyj nekünk is.

- Majd, ha lesz olyan lány, aki neked tetszik, megkérdezhetem tőle a számát. Különben is, nekem nem a kinézete a fontos, hanem hogy megértse az érzéseim és magamért szeressen ne a pénzemért. 

Jelentette ki Jack olyan higgadtan és távolba tekintően úgy, hogy Trent és Mason nem értették mi a baja a barátjuknak, hiszen szokatlan ez a fiútól, aki amúgy az iskola legtöbb és legszebb lányainál próbált udvarolni. Ezt meg is jegyezték neki.

- Mondja az, aki kb. az összes szép lánnyal megpróbált legalább egyszer randizni. – Mondta vicces hangon Mason.

Majd Trent így folytatta:

- De nyilván egyikkel se sikerült. Hányadik lány is volt az, amelyik nyáron utasított vissza?

- Jól van, na! Az akkor volt, azóta megváltoztam. – Védekezett Jack.

- Jó elhisszük, de most nyomás fakultációra mert becsengetnek. – Mihelyst Trent kimondta megszólalt a jelző figyelmeztetés és srácaink elindultak órára.

                                               ***

Jack sietett a biológia fakultációra Liam Norris társaságában.

Liam kedves srác, aki kifinomult zenei érzékkel van megáldva és orvosnak készül. Jó kapcsolatot ápolt Jackel de főhősünk nem tudta pontosan milyen kapcsolat is van köztük, habár barátként viselkedtek egymással, de nem értették meg egymást teljesen. 

A terembe beérvén Jack észrevette Őt. Az álmaiban már annyiszor látott lányt.  Ebben a pillanatban miután egymás szemébe néztek egy furcsa érzés kerekedett felül a fiún és ez az érzés az igaz szerelem érzése. Az álmokból jól ismert lány nem más volt, mint Lydia Blankenship. 

Lydia a legtöbb Jackkel egyidős srác szerint egy középszerű lány, de nem a legfiatalabb Jackson szerint. Az Ő számára a Nőt jelentette, akiért kész volt akár az életét is kockáztatni és elképzelni vele a hátra lévő életet. Kacér, mosolya és elbűvölő arca, nagyon szép barna haja egyenes, egy kicsivel a válla alá érő ápolt, ami még jobban kiemeli az előbb említett szép arcát. Teste többi domborulata is tetszik főhősünknek, de őt mégis az a szép kacér mosoly babonázta meg, és akárhányszor meghallja azt a szót, hogy szépség mindig Lydia arca és teste jelenik meg előtte.

- Sziasztok, lányok! – kacsintott Jack Lydiára aki elpirult.  

- Sziasztok, fiúk!

- Fogadjunk, valamelyik bejön neked Jacky! – súgta Liam a barátjának. – talán Lydia az?

- Nem fújj. Nem tetszik egyik se. – Tagadta le Jack. – Miből gondolod ezt?

- Megérzés. Meg, előbb amikor köszöntél Lydiára kacsintottál.

 - Csak valami belement a szemembe és úgy tűnt, mintha kacsintanék. De esküszöm, nem tetszik se Ő, se a többiek, a másik meg az, hogy a többségét most látom először. – Védekezett Jack. 

- Jól van, elhiszem. Amúgy igazad van, és se ismerem az A-sok közül kb. egyiket se.

- ,,Huh, ez közel volt. Óvatosabbnak kell lennem, mert lehet nem csak Liam vette észre.” – gondolta Jack magában. Valóban igaza volt, nem csak Norris vette észre, hanem Lydia padtársa is, akit Jack nem ismert.  

                                                      ­­***

Óra után Jack kicsit lemaradt Liamtől. Mivel szertett volna Lydiával beszélni. Megvárta a megfelelő alkalmat már készült megszólítani a lányt, de pechjére Trent a semmiből mellette termett. Ezért inkább nem szólt a lányhoz, mert tudta ha Trent vagy Mason rájön, akkor az egész iskola megtudja, hogy Jack Jackson kibe, mibe szerelmes és sokszor ez vezetett a totális kudarchoz.

- Hol hagytad Liamet?

- Előre ment, mert hívásom volt.

 - Aha, hívásod mi. Véletlenül se más miatt?

- Képzeld el nem.

- Jól van, csak szívatlak. Milyen volt a fakt?

- Egész érdekes volt. A tanár úr is nagyon jó fej. Neked a föci?

- Elég jól fogok szórakozni, mert eddig úgy tűnik mindenki, bolond a föcihez rajtam kívül. Ja meg ide jár a Beverly meg bandája, és ő pont egyedül ül. Nem jössz át föcire?

- De mindenképpen. Új, de jó csaj mind, de ugyanakkor nem éppen a legélesebb kések a fiókban ezek szerint. – Ne vette el magát Jack. - ,,Csak az a baj valami oknál fogva ki nem állhatnak engem, de ezt neked nem kell tudni.”

Mindeközben visszatértek az osztálytermükbe ahol Jack majdnem neki ment az egyik volt szerelmének Betty O’Briennek. Aki nem igen díjazta azt, hogy Jack figyelmetlen volt.

- Vigyázz előlem te majom. Nem látsz a szemedtől?

- Én látok, csak a szépséged csillogása teljesen elvakított és ezért nem vettelek észre, hogy jössz. De már el is engedlek.  

- Jaj Jacky, ne kezd megint fúj. Megmondtam, hogy mit várok el tőled, ha velem akarsz lenni.

- Na, látod nekem a hibáiddal is szép vagy, és kezdek bizseregni, szóval siess előlem.

- De undorító vagy fúj.

Ezzel Betty el is viharzott. Jack és Trent pedig egymásra néztek és elnevették magukat miután Mrs. O’Brien sziluettje eltűnt a folyosón.

- Te nem vagy normális Jacky.

- Figyelj azok után, hogy megalázott, kijelenti, hogy hagyjam ott a farmos életem és akkor összejön, velem mást nem érdemel.

- Mondjuk, igazad van.  

        Miután beértek a terembe elmesélték a srácoknak az előbbi incidenset, összepakolták a cuccaikat és elindultak ki haza, ki a buszmegállóba, ki a barátnőéhez.

                                                           ***

Jack hazaérvén megebédelt, megtanult, átöltözött majd elindult a műhely irányába ahol utoljára látta nagybátyját. De mielőtt ki ment volna hazaért édesanyja.

- Szia Jacky!

- Szia Anya!

- Milyen volt az első nap az iskolában Kicsim? – Kérdezi Ruth Jacket.

- Nem volt rossz Anyu. Csak az a sok házi ne lenne.

- Ez a feladatod. Legalább addig se azt a fránya számítógépet nyomod. – Utalt Jack rossz szokására édesanyja.

- Nem is játszok sokat. – Jött a gyors válasz. – Különben is nem is terveztem játszani. Ma játszik a Ramblers a Stingers ellen és nagyon jó meccsnek ígérkezik.

- Oké, de előtte, ha megtanultál segíts apádnak legalább megetetni az állatokat, mert Michael el van havazva a műhelyben, ahogy látom.

- Már megtanultam. Szóval akkor már megyek is ki. 

***

Jack kiment, váltott egy-két szót Michaellel, megtudta, hogy az öreg Jack elugrott alkatrészért, és, hogy az etetést még nem kezdte el. Ezután beült a traktorba egy John Deere 6155 M-be megtöltötte az etetőkocsit, elindul az istálló fele ahol a tehenek már várták, hiszen tudták jól, hogy eljött az evés ideje. 

Mindeközben eszébe jutott Lydia és másra nem is tudott gondolni. De hamar végett vetett a gondolatainak amikor édesapja bekopogott az ablakon és egy kis kutyát tartott az ölében.

Jack azonnal kiszált a traktorból és értetlenül kérdezte apját.

- Szia, Apa! Nem úgy volt, hogy alkatrészért mentél el? Erre egy nagyon aranyos Shiba Inuval térsz haza.

- Szervusz, Junior! De hoztam azt is. De mivel tudom, hogy szeretnél egy Shiba Inut így hoztam egyet. Igaz nem pótolhatja Pajtit. – Utalt a nem rég elpusztult kutyára az öreg Jack. – De kellő segítség után Ő is olyan jó pásztor lehet majd, mint Pajti volt.

- Már csak a nevét kell kitalálni.

- Arra gondoltam majd te elnevezed. De előtte kérdezzük meg anyádat mit gondol róla és hogy maradhat-e. Ruth drágám gyere ki légy szíves, van egy kis meglepetésem!

 - Mi az Jack. Ó, egy kiskutya, de cuki.

- Akkor megtarthassuk? – Kérdezte meg a fiatalabbik Jack.

- Most komolyan lenne szívetek visszaküldeni Őt? – Kérdezte meg Ruth viccesen.

- Akkor már csak név kell neki. Mondjuk, legyen Nobunaga. – Vetette fel Jack.

        Jack nem hiába ezt a nevet adta az új négylábúnak. Hiszen nagyon szerette a japán kultúrát és történelmet. Főleg a szamurájok kultúráját és korát. Példaképének egyik kedvenc hadurát tartotta, Oda Nobunagát akit az ellenségei Owari bolondjának és a Hatodik Meny Démonkirályának neveztek. Persze Jack nem a neve miatt tartotta Nobunagát példaképének, hanem a tettei miatt. 

- Oké akkor Nobunaga lesz a neve. – Mondták a szülők beleegyezően.

- Üdv a családban Nobunaga. Én vagyok a legkisebbik gazdád Jacky.

- Vau, vau! – Válaszolt a maga nyelvén Nobunaga a Jackson család új tagja farkát csóválva és újdonsült gazdája kezét nyalogatva.

Miután meg volt az új jövevény bemutatása a két Jack megetették az állatokat és anekdotáztak a régi dolgokról.

- De rég volt, amikor elsőnek segítettél etetni.

- Ja, hát öregszem tudod megesik. – Válaszolt apjának Jack viccesen.

- Jaj, te szegény öreg. Akkor én mit mondjak?

- Hát nem tudom. 

- Csak nem akarod megsérteni apád, valld be.

- Te mondtad nem én.

- Inkább gondolkozz el azon, hogy mi leszel, minthogy apád vénségén viccelődsz.

- Most arra akarsz célozni, hogy tovább viszem-e a farmot?

- Örülnék neki, ha tovább vinnéd, de ha van más terved hallgatom.

- Nincs semmi jelenleg még. – Jack félt elmondani az apjának a röplabdás elképzeléseit, mert tartott attól, hogy apja, aki amúgy se szereti a sportot elutasítja az efféle elképzeléseit.

- Akkor eddig úgy néz ki maradsz.

- Eddig igen.

- Akkor viszont ne csak a szád járjon, hanem pattanj be a 6155-be és menj szalmáért.

- Nem lehetne a 78310-as?

- Majd hétvégén vezetheted azt eleget. Elkezdjük aratni a kukoricát addig csak ez az, amit használhatsz meg amúgy is csak ezen van bála villa.

- Rendben akkor a ezzel megyek.

Jack beszállt a traktorba, de előtte megkereste új barátját és magával vitte a hangos gépjárműbe és úgy ment szalmáért.

- Bárcsak tudnál beszélni Nobunaga, neked talán elmerném mondani a röpis vágyaim. Mondjuk a névrokonodat se értette meg senki mégis meghódította Japán nagy részét.

- Vau vau! –Ugatott vidáman a kis cukiság.

Miután végeztek az etetéssel, fejéssel maguk is megvacsoráztak lefürödtek. Majd Jack bevonult a szobájába megnézte a meccset és utána ráírt Lydiára.

- Szia. Hogy vagy?

- Szia. Jól, köszi és te?  

- Szintúgy. Várod a hétvégi futamot?

- Aham, remélem, Lewis nyer. Te kinek szurkolsz?

- Egyértelműen a McLarennek. Azon belül Lando, de Danielt is bírom. 

- Hát igen, Landot nem lehet nem szeretni. Főleg mikor még Carlossal voltak egy csapatban. 

- A csapat is nagyot ment a legjobb pilóta párosunk volt. Szép idők voltak sose felejtem el. Na de amúgy nagyon csinos voltál ma.

- Oh, köszi szépen. Aranyos vagy.

- Én soha. 

Miután Jack és Lydia kibeszélgették magukat Jack megnézett egy videót, majd elaludt. 

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd Bontenmaru 4 történetét!


  • 1216 szerző
  • 802 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Bontenmaru

Napfény Első fejezet

Műfaj

ifjúsági

Rövid leírás / Beharangozó

Jack Jackson nagy álma az, hogy profi röplabdajátékos legyen. De a helyzet nem egyszerű, hiszen édesapja azzt szeretné, hogy fia a családi válalkozást vigye tovább. Társadalmi helyzete, és lány mániája miatt még az iskolában is megbélyegezték. Lakóhelye elhelyezkedése se engedi meg a sportegyesületbe járást. De egy nap minden gyökerestül megváltozik az életében. Vajon eléri-e álmát és ki fogja támogatni a végsőkig?

Rövid összefoglaló

Megismerjük a Jackson család többi tagját. Majd elkezdődik a tanév, az elsőnap találkozik Jack Lydiával és barátaival. Nap végén érkezik egy új családtag is.

Olvasási idő

14 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Bontenmaru nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!