Barion Pixel nuuvella

A díva csókja

– Már csütörtök óta próbálom hívni a barátnőmet, Miranda Laduvert. – Lizzie Fox élénk gesztusokkal adta Grimesby felügyelő tudtára, hogy igen, arról a bizonyos Miranda Laduverről van szó. Vasárnap délután Grimesby volt az ügyeletes a Scotland Yardon, így a kapus hivatalból hozzá irányította a popdíva eltűnését bejelenteni szándékozó Lizzie-t. – Tommy… Thomas Blackenreid, a menedzserünk is hiába kereste – fűzte még hozzá a lány.

– Mondja csak, hol van Miss Laduver családja? – tette fel a kérdést Grimesby. – Elvégre mégis csak nekik kellene most itt ülniük, nem magának. 

– Én vagyok a családja – felelte Lizzie –, ő pedig az én családom. Mindketten árvák vagyunk, egy szál magunkban állunk ezen a világon.

– Ha így van, akkor bizonyára megosztják egymással a titkaikat. Azt is, hogy kivel, mikor, hová mennek.

– Általában így szokott lenni, de Miranda most valamiért nem szólt nekem arról, hogy elutazik. Nyugtalanított, hogy nem érem el telefonon, ezért elmentem hozzá. Van kulcsunk egymás lakásához, minden eshetőségre. Szanaszét hagyta a holmiját a hálószobában, mintha sietve csomagolt volna össze. Még a mobilját sem vitte el, ott maradt a fésülködőasztalon. 

– Ez tényleg furcsa. Manapság az emberek ritkán hagyják otthon a mobiltelefonjukat.

– Ráadásul még a fürdőszobai villanyt is égve felejtette. 

– Van Miss Laduvernek házvezetőnője? – tudakolta Grimesby.

– Bejárónője van, egy bizonyos Mrs. Smith. Pénteken kellett volna mennie, de lemondta, mert beteg a gyereke.

– Ezzel sem lettünk okosabbak – dünnyögte Grimesby. – Valami fiú, vőlegény, ilyesmi? 

– Most éppen van barátja. Andy, azaz Andrew Jones, a fotósunk. Pár hónapja jöttek össze.

– Megvan a száma?

– Természetesen. Kerestem, de hiába, ő sem veszi fel a telefont.

– Akkor megvan a megoldás – mosolyodott el nem létező bajusza alatt Grimesby. – Miss Laduver és a barátja elutaztak édes kettesben, és direkt otthon hagyták a telefonjukat, hogy ne találják meg őket. Tudja, hol lakik ez az Andy?

– Állítólag bérel egy lakást. Miranda mondta is, hogy hol, de sajnos elfelejtettem.

– Őszinte leszek önhöz, kisasszony – vakarta meg a füle tövét Grimesby –, a körülményeket mérlegelve egyelőre nem látom indokoltnak a nyomozás megindítását a barátnője eltűnése ügyében. Várni kellene még néhány napot…

– Várni – vágott a szavába Lizzie –, ugyan mire?

– Ha azzal az Andyvel utazott el, akkor pár nap múlva biztosan előkerül. 

– Csakhogy nem lehetünk biztosak abban, hogy tényleg Andyvel utazott el.

– Hogyhogy – kerekedett el Grimesby szeme –, talán van másik barátja is? Végül is nem csodálkoznék rajta…

– Van egy őrült rajongó, aki folyton zaklatja.

– Miért nem ezzel kezdte? – morgolódott a felügyelő. Komoly arccal hallgatta végig Ben Stokes, alias Red Longsworth történetét, majd a végén megjegyezte:

– Ha így áll a dolog, Miss Laduver miért nem tett ellene feljelentést? Itt a Scotland Yardon profi apparátusunk van a hasonló esetek kezelésére.

– Miranda attól tartott, hogy a rendőrség nem kezelné bizalmasan a dolgot. Andy megbízott egy magándetektívet, hogy kutassa fel Bent vagy Redet, ki tudja, mi az igazi neve. A detektív nem jutott semmire, így végül David Proctorhoz, a kedvesemhez fordultunk. David informatikus, töviről-hegyire ismeri az internetes keresőprogramokat. Csak London területén több száz Ben vagy Benjamin Stokest talált. Lehívta az arcképüket – már amelyiknek volt –, Miranda mindet végignézte, de egyikben sem ismerte fel a zaklatót. David a Red Longsworth névre is rákeresett. A Facebookon talált ezen a néven egy törölt profilt, vissza is tudta hozni, de túl sokra nem mentünk vele, mivel arckép helyett valami idétlen, ódivatú kalap meg egy rózsaszál szerepelt.

A felügyelő szorgalmasan jegyzetelt. – Majd leellenőriztetem a mi informatikusainkkal is – szólalt meg. – Maga találkozott személyesen a pasassal? 

– Soha – rázta a fejét Lizzie –, csak annyit tudok róla, amennyit Miranda elmondott. – De most jut eszembe – gondolkodott el –, van itt még valami. Miranda nemrégiben sztárvendégként szerepelt a Swanson alapítvány pénzéből felépített Disneyland avató ünnepségén – kezdett bele a Para-parkban történtek elmesélésébe. – Miranda bezáródott a tükörterembe, jó negyed órába telt, míg végre megjött a gondnok a kulccsal. Miranda később váltig állította, hogy látott bent egy bohócruhás illetőt, akit Ben Stokesnak vélt, de mi Andyvel nem igazán hittünk neki. Amikor végre kinyitották az ajtót, csak Mirandát találtuk eszméletlenül a földön, nem volt ott rajta kívül egy teremtett lélek sem. Ez a Tükörteremnek is nevezett helyiség egy úgynevezett szabadulószoba, ezt szánták a tervezők a Para-park egyik fő attrakciójának. A gondnok elmagyarázta, hogyan lehet kijutni belőle. A fal végig tükrökből áll. Az egyik közülük nincs rögzítve, ha azt elhúzza az ember, a szoba mögötti keskeny folyosón végigmenve eljuthat a hátsó kertbe vezető ajtóig. Az ajtó kulcsát a falba vésett apró vájatba rejtették – mondhatjuk, ez a rejtély kulcsa is egyben, hisz nélküle lehetetlen kijutni a szabadba. 

– Annak a bohócnak, már amennyiben létezett – vonta össze a szemöldökét Grimesby –, kellett, hogy legyen egy cinkosa, különben nem juthatott volna se be, se ki. A hátsó ajtó zárva volt, amikor megtalálták Miss Laduvert? Egyáltalán ellenőrizte valaki?

– Igen, a gondnok megnézte. Zárva volt az ajtó, és a kulcsot is a rejtekhelyen találta.

– Nem ártott volna ujjlenyomatot venni arról a kulcsról. Tettek bejelentést a rendőrségen?

– Én javasoltam, de Andy lebeszélt róla, és a mentősök szerint, akik ellátták Mirandát, sem volt bűncselekményre utaló jel a helyszínen.

Grimesby, miután kikísérte Lizzie Foxot, újra nekilátott az eltűnt színésznő, Catherine Lancaster ügyének. A főkapitány mihamarabb eredményt akart, többször is felhívta Grimesby figyelmét a Lancaster család és a belügyminiszter közti rokoni kapcsolatra, így a felügyelő egyelőre nem szándékozta Mirandára és Ben Stokesra fecsérelni az időt. Ott folytatta a korabeli akta tanulmányozását, ahol a Lizzie-vel való beszélgetés előtt abbahagyta. Catherine Lancaster, az ígéretes ifjú színésznő első – és egyben utolsó – jelentős szerepe Júlia volt a Globe Színházban. A 2004-es Rómeó és Júlia-premier után tűnt el nyomtalanul, és azóta sem került elő, sem élve, sem holtan. A tanúvallomásokból nem derült ki semmi érdemleges. Többen említést tettek egy bizonyos kitartó rajongóról, Adrian Peacockról, aki folyton virágokat küldözgetett és verseket írogatott Catherine-nek. Egyik tanú sem tudott róla hiteles személyleírást adni, mivel a színházban sosem mutatkozott. Catherine aktájához egy feljelentést is csatoltak, amit a színésznő tett Adrian Peacock ellen zaklatásért. Adrian Catherine eltűnése után maga is felszívódott, napokon át kutattak utána a rendőrök. Volt még egy furcsaság, ami felett Grimesby nem tudott napirendre térni. Catherine Lancaster fiúját, Nicholas Kirkbyt, aki úgymond „mindenesként” dolgozott abban a színházban, ahol a nő korábban játszott, szintén hiába kereste a rendőrség. Grimesby a szokásos rutineljárást követve a korabeli tanúk újbóli kihallgatásával kívánta kezdeni a nyomozást. Legelőször is Anne Crawly, férjezett nevén Thomson, Catherine barátnője adatait kereste ki a nyilvántartásból.  

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd Bora Ildikó 25 történetét!


  • 1201 szerző
  • 785 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Műfaj

thriller

Rövid leírás / Beharangozó

Lizzie Fox bejelenti barátnője, Miranda eltűnését a Scotland Yardon, mivel már napok óta nem éri el. Megtalálja Miranda otthon felejtett mobilját, ez még inkább nyugtalanítja. Az üggyel ugyanaz a felügyelő, Grimseby foglakozik, aki az eltűnt színésznő, Catherine Lancaster után nyomoz.

Rövid összefoglaló

Lizzie Fox bejelenti barátnője, Miranda eltűnését a Scotland Yardon. Az üggyel ugyanaz a felügyelő foglalkozik, aki a sok éve eltűnt színésznő után nyomoz.

Olvasási idő

5 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Bora Ildikó nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!