Játssza itt az eszét, pedig érzelmileg hentes,
nagyba adja magát, egyszer szemét, máskor rendes,
nem mond nemet soha, ezzel őrületbe kerget,
inkább bújjál el örökre, azzal mindenki csak nyerhet.

Feltúrtad a kertem, persze öntözni nekem kell,
a varázsa is oda, mikor a Hold felkel,
még eleinte tetszett, szép rózsák meg kis patak,
de csak elcseszted ezt is, s a puszta föld maradt.

Most már tényleg tűnj el végl, hát nem bírom már tovább,
vagy megyek Debrecenbe, és végzek pár iskolát,
már nekem nem vagy semmi, se valódi, se látens,
se trillák, se Lillák, holnaptól minden más lesz.