Barion Pixel nuuvella

Most végülis milyen vallású vagy?

Hát szerintem leginkább katolikus keresztény, mert ennek neveltek, és mert anyai nagymamámra nagyon felnéztem, ő pedig elég elkötelezett hívő volt, templomba járt, számontartotta a keresztény ünnepeket, fel volt háborodva, ha előtte csúnyán beszéltünk, meg minden. Apai nagymamám is aktív és elkötelezett keresztény volt, főleg az idősebb éveiben. Bár nem járok templomba, meg kicsit kiegészítettem a hitbeli meggyőződésemet. Viszont valamikor kiskoromban, amikor felmerült, hogy szükség lenne hitoktatásra is a részemre is, akkor, meg lehet, hogy előtte is voltak apró utalások arra, hogy volt esetleg a családban más vallású is, akár zsidó is, csak valamiért nem maradtak a vallásuknál. Mi is tanakodtunk, hogy válasszuk-e ezt a vallást, de elvetettük, mert nagyon szigorú megkötések tartoznak ehhez a valláshoz. Egy dolgot viszont magával hozott az egész, akkor is, ha valójában senki se volt zsidó a felmenők közül azt, hogy tisztelet alakult ki bennem az ilyen emberek iránt. Meg sokat érdeklődtem a hitviláguk iránt is, így például erősen rögzült bennem, hogy szerintük nincs pokol. Én ugyan ha választani lehetne, akkor a mennyországra vagy a reinkarnációra szavaznék, és teljesen belémégett az a gondolat, hogy a pokol és valamiféle végtelen kínzás biztosan tévedés, mert az emberek különböző körülmények között mindig máshogy reagánának, így az örökös kínzás akár igazságtalan is lehet, mert esetleg rossz behatások hozzák a rossz reakciókat. Na meg ott van az a vélemény is, miszerint a lélek és a jellem formálására a legalkalmasabb talán a reinkarnáció. Persze biztosan van, aki velejéig romlott, és mindig, minden körülmény mellett rossz döntést hozna, másokat is sérelmes helyzetbe sodorva, vagy durván ártva nekik, de az ő esetükben talán nem a vallás adhat válaszokat.

Saját magamból kiindulva egy példa lehet az, amikor gyerekként, rendkívül fogékonyan a befolyásolásra rávett az egyik szomszédom, hogy kössünk vérszeződést, mint az akkoriban népszerű westernekben volt szokás, és ezt úgy tegyük meg, hogy horogkeresztet karcolunk a kezünkre tűvel, és ezt érintjük össze. A horogkereszt gondolata nem tudom, hogy honnan jött tény, hogy akkoriban elég sok háborús film ment a tévében, és nagy hangsúlyt kapott az, hogy a németek szinte egész földrészeket meg tudtak hódítani, vagyis egy erős ország volt egykor. És hát a legjobb választás az, ha valaki az erősebb oldalára áll. A szüleim persze megdöbbentek, amikor meglátták a kezdetleges tetoválást, kaptam is érte.

Talán ilyen előzmények mellett a szándék, hogy a saját problémáimra az erősebb pártfogókat keresem tűnhet úgy, hogy arra hajlok, amerre a szél fúj, de egész egyszerűen csak ösztönösen lázongok az igazságtalanságok ellen, és hatalom közelében lévő személyek általi visszaélésekre csak úgy tudok tekinteni, mint egyfajta szándékra a pokol megfelelőjének a megteremtésére itt a földön. Ezt nem tudom jó szemmel nézni, mert nem látom a felhatalmazást, vagy az istenhez és hasonló lényekhez mérhető hatalom meglétét, és az erre való törekvés létjogosultságát. Leegyszerűsítve nem megengedhető, hogy egyes vallásokra jellemző megtorlásokat dolgozzanak ki néhányan, és alkalmazzák is, kiegészítve az igazságszolgáltatást, főleg úgy, hogy az önjelölt szuperhősök valójában velejéig romlott bűnözők.

Valamikor 2008-ban egy ismerősöm beszélgetett velem, talán közvetíteni akart lehetséges támogatók felé. Eléggé pozitívan nyilatkoztam a zsidóságról, akkor felmerült, hogy magyarország esetleg az akkori konfliktus hatására fogadjon-e zsidó menekülteket. A lényeg, hogy nem biztos, hogy a vallás követése nélkül komolyan megfontolnák ilyen támogatók, hogy pártfogoljanak engem, de szerintem a felmérés felderítette, hogy én is, és talán többen is úgy gondolkodnának, hogy nem elnyomni kell az ilyen embereket, hanem engedni az érvényesülésüket, akkor is ha ők a szokásaik alapján csak a sajátjukat próbálják előbbrevinni, és szinte zárt kereskedelmük van, meg az adókkal se biztos, hogy hozzájárulnának az ország működéséhez. A véleményem azért lehet, hogy arra elég volt, hogy ha engem nem is, de az ügyet, az esetleg szükségessé váló jelentősebb aparátust akár ők is támogatnák. Az ügy pedig abból állt akkor, hogy egykori áldozatok támogatása, főleg akkor ha szinte minden munkahelyről kiszorulnak, és persze lehetőségek szerint bevonva családtagokat is, de munkatársak részére is megteremtve ugyanezt. Merthogy milyen munkahely az, ahol valaki érezve is, hogy támogatott, csak egymaga húzza az igát, és mindenki más a környezetében csak irigykedik, hogy neki bezzeg ilyen lehetőség adódott. Az én esetemben pedig mindez átalakult egy bizonyítási folyamattá, amit már összegeztem is. Ja, magammal szemben nem állapítottam meg semmit, amit pótolok, nem bűnös, sokkal inkább áldozat.

Az egész elgondolás életképes, és van rá igény, így nagyon jó lenne fenntartani.

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd Carl Peter Bowman 171 történetét!


  • 1212 szerző
  • 798 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Carl Peter Bowman

Most végülis milyen vallású vagy?

Műfaj

bejegyzés

Címkék

Olvasási idő

3 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Carl Peter Bowman nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!