Barion Pixel nuuvella

Taken

Felvetődhetne a kérdés, hogy ha én lennék részese valamilyen meghurcolásnak, akkor megelégednék-e azzal, hogy a karmám nem engedi, hogy vádaskodjak, akkor se, ha valójában a feladatom lenne az ilyesmi, vagy azért megpróbálnám elemezni a tényeket, és a megvalósult elkövetéseket.

Megpróbálhatom, bár biztos vagyok benne, hogy ha valamilyen beépített ügynök lennék, akkor kellene, hogy egy csapat is támogassa a munkám, és a lehetséges elkövetéseket leginkább tapasztalt rendőröknek kellene megfogalmazniuk.

De hát miről is beszélek?

Emberrablásról, mégpedig hivatalos személy elrablásáról, politikai megrendelésként, és ebben való tettestársi közreműködésekről rendőrjárőrök, mentőorvos és a kórház egyik orvosa részréről, aki még jopgtalan fogvatartást is megvalósított úgy is, hogy készült ugyan bírói végzés kényszergyóykezelésről, de abban szó sem volt olyasmiről, hogy valótlan betegség esetén is meg kell valósítani a fogvatartást, és lényegében a személyes szabadság indokolatlan korlátozását. Mindezek mellett érintett az elkövetésekben, és más büncselekményekben ügyész is, feljelentést tevő rendőr, ha nem az elrabló rendőr volt az, és a későbbi büntetőper bírója is.

Természetesen ezeket a vádakat csak esettanulmánynak szánom, igazolandó, hogy van létjogosultsága egy FBI iroda felállításának, semmiképpen nem szeretném, ha úgy tünne, hogy egy blogger, aki álomvilágban él, megpróbál valamilyen rosszul elsült elkövetést megszépíteni. És egyébként is ott az elévülés, ami lehetetlenné is tesz bármilyen szankciót, de ugyanakkor néhány velem kapcsolatos történés esetén engedi, hogy néhányan más megvilágításból is lássák a történéseket, és esetleg más jellemvonásokat, vagy szándékot fedezhessenek fel az érintettekkel kapcsolatban. Ugyanakkor érdekes, kihívásokkal teli feladat is az események elemzése, bár jó hosszú idő telt el, így védőbeszédnek biztos, hogy alkalmatlan.

2016 - 51-es körzet

Egy egykori áldozat a napi betevőért küzdött, a visszaemlékezéskor már nem tudta biztosan megmondani, hogy akkor már kimondták-e a válást, vagy még jogilag házasok voltak, de egy biztos, csak abban reménykedett, hogy a majdnem 25 évnyi együttlét azért annyira könyörületessé tette a feleségét az irányába, hogy az állandóan akciós Tesco-s kenyérre, meg valami kiegészítőre, az utóbbi időben már csak a 129Ft-os táblás csokira ad újra pénzt neki. Buszra nem is fontos, mert stoppal is be szokott jutni a városba. Ismét bement a felesége munkahelyére, és talán nem tőle kellett volna kéregetnie, de őt tartotta az életében lehetséges legfontosabb dolognak, az apjára nem számíthatott, mert annak a nyugdíja egyébként is kevés volt mindenre, az anyja már betegen is vállalta, hogy támogatja, vett neki részletre egy több, mint kétszázezer forintos asztali számítógépet úgy, hogy tudta a távmunkához igényelt gép nem biztos, hogy jövedelmet termel majd a fiának. Illetve ilyeneket nem gondolt, mert agyvérzéses volt, de a boltban egyértelműen kifejezte a szándékát, hogy a fiát támogatja hitellel is. Persze internet nem volt a házban, az apósék wifi-jét nem mindig tudta használni, mert valami rejtélyes elérhetőségi gondok voltak sokszor, és végül az áramot is kikötötték 10EFt-os tartozás miatt. Az édesanyján meg rajtamaradt a számítógép részlete. A lényeg, hogy ott állt a polgármesteri hivatalban, ahol a felesége irodájának az ajtaja csukva volt, úgy vélte próbált elbújni. Nem is igazán lett volna szükség akkor pénzre, mert a múlkori egyik alkalomból még megvolt az az ezer forintos étkezési utalvány, amit a felesége adott neki, lehet valamelyik kollégájától szerezve, csak tartott attól, hogy ha túlköltekezik, és vissza kell rakni dolgokat, akkor mivel készpénzt nem adnak vissza utalványból, így esetleg elég nagy veszteség éri, értelmetlen dolgokat meg nem szívesen vett volna. Illetve lehet, hogy arra gondolt, hogy tényleg kerülhet egyik nap abba a helyzetbe, hogy nem ad a felesége pénzt, és akkor csak az éhezés maradna. Hogy miért nem szociális segélyért folyamodott, nem tudom, talán tehetséges programozónak tartva magát elutasított minden effélét, mondván, hogy ő biztosan nem fog könyöradományokra támaszkodni, de igazából eszébe se jutott ilyesmi. A polgármester állta útját, aki közölte, hogy nincs a felesége. Eléggé hazugságnak tűnt, mert az az ajtó soha sem volt csukva. Köpött egyet a polgármester lába elé, aki úgy tünik, hogy elfelejtette azt, hogy a politikai karriert választotta, ahol az ilyesmi egyértelműen csak vélemény nyílvánításnak minősül, biztosan nem jellemezhet úgy senkit ez alapján, hogy beteg. Egy politikusnak ezzel együtt kell tudni élni. Egy rendőr esetében ha mondjuk igazoltatás alkalmával ilyesmit tapasztal, akkor lehet beszélni hivatalos személy elleni erőszakról gondolom, de a politika az más. A polgármester pedig megrendelte az elkövetőt érintő emberrablást. Elkövetőt írtam, de ezt iróniának szántam, mert az egykori áldozat jogosan volt ott az épületben, hiszen segítségkérés céljából kereste a feleségét, az egyetlen olyan személyt, akiről azt hitte, hogy ilyen helyzetben számíthat rá, és akit az egyetlennek tekintett akkor az olyan lehetséges személyek közül, akik nála szóbajöhettek. Biztos, hogy ez nem minősülhet se zaklatásnak, se a köpködés tekintetében rendbontásnak, vagy nem tudom mit említett a járőr. Persze a polgármester hivatali felettese a helyi járőrnek, de az egész egyértélelműen emberrablás megrendelése, hiszen a mentőorvost is meggyőzte, hogy a köpködés betegség, nem pedig vélemény nyílvánítás. Érdekes, hogy a kórházban az orvos nem talált betegséget a köpködéshez. Az emberrablás kitervelése nyílvánvaló, mert a mentőorvos a köpködésre, mint betegségre hivatkozott, ami bizonyítja, hogy a polgármester beszélt vele is. A rendőri intézkedés a mentőbetuszkoláshoz pedig nyílvánvaló, hogy ellenállást váltott ki, a később felhozott vád pedig hamis vád volt, mivel az elrabolt részéről biztosan nem valósult meg hivatalos személy elleni erőszak, hiszen csak ellenkezett. Volt ugyan harapás, de azért, mert az egyik járőr a szájába nyúlt, feszítette szét az álkapcsát, és még térdelt is a nyakán, amitől az fuldokolt. A száj feszítését megakadályozandó az elrabolt ráharapott a járőr ujjára, aki a harapás miatt hirtelen húzta ki az ujját a szájból, és ekkor az elrabolt egyik rossz fogától, egy félig letört, hegyes és éles fogtól megsérült. De nem a harapástól. Engem kiskoromban sokszor figyelmeztettek a szüleim, hogy ne nyúlkáljak a konnektorba, mert megrázhat az áram, így én ezt be is tartottam, legalábbis addig, amíg úgy nem láttam, hogy eléggé tudok figyelni arra, hogy akár szereljem is villamos hálozatot. A lényeg, hogy a rendőr sérülése semmiképp nem tudható be hivatalos személy elleni erőszaknak, ez csakis hamis vád lehet, a rendőrnek tudnia kellett volna, hogy az elrablás célszemélye rendelkezhet olyan foggal, ami hegyes és éles, így fel kellett volna tudnia mérni a kockázatot, hogy ha nem a kezére koncentrál, ami az egyelen elfogadható testrész intézkedésnél, hanem ki tudja miért a belső szerveinél turkál, akkor meg is sérülhet. A véletlen sérülések hibás protokoll alkalmazásakor munkahelyi balesetek, semmiképpen nem szándékos hivatalos személy elleni erőszak. A protokoll egyébként is hibás volt, mert nem mérlegelte, hogy az elrablásra kijelölt személy joggal kereste a feleségét, és a politikai megrendelő valójában hamis vádakkal illette, ami látszólag a rendbontás volt, de valójában az érintett eltüntetésére irányult, mivel kifejezte azt a szándékát is, hogy az elkövetésnél arra kell hivatkozni, hogy a köpködés betegség. Vagyis a megrendelő meghatározta azt is, hogy ne csak a rendbontással kapcsolatban kisérjék be, hanem kórházba kell vinni. Már a pogármester részéről is elhangzott hamis vád, ami a rendbontás volt, a járőrnek pedig fontos lett volna, hogy tájékozódjon, hogy valójában mit is keresett a hivatal épületében a gyanusított, esetleg lehetséges-e, hogy jogosan volt ott jelen, és a polgármester csak hamis váddal próbálkozik. Így mindenképpen tettestárssá lépett elő a rendőr az emberrablás kapcsán. A mentőorvos pedig szintén, egy orvosnak sokkal körültekintőbbnek kellene lennie, és nekem ugyan nincs egészségügyi képesítésem, de ha valaki megpróbálná velem elhitetni, hogy köpködés miatt vigyek kórházba valakit, akkor előbb azért megpróbálnám kideríteni, hogy nem gyülölködés, vagy politikai vélemény eredménye mindez. Moszkvában meg zsebkendő helyett is a köpködést használják, legalábbis a nyolcvanas években ilyen szokásról számolt be az egyik osztálytársam, aki az apjánál volt vendégségben akkoriban. A Moszkvaiakat biztosan nem tekintjük betegnek, milyen politikai visszhangja lenne az ilyesminek? Az adott esetben pedig a mentőorvos egyértelműen emberrabló csak. A hivatalos személy elleni erőszak vádja nem állja meg a helyét, csupán hamis vád, a későbbi büntetőperben az ügyész pedig alapozott is erre. Talán csak futószalagon dolgozott, és a rendőrség feladata lenne kiszűrni az ilyen nyílvánvaló hamis vádakat, sikítva, hogy nem tanított az anyukád arra, hogy ne nyúlkálj a konnektorba? De ez nem mentesíti a felelősség aló, egy ügyésznek sokkal körültekintőbbnek kellene lennie, tudnia kellene megkülönböztetni a szándékosságot, látnia kellene, hogy egy polgármester által suggalt betegségre alapozott emberrablás áldozata nem lehet erőszaktevő. A bírói végzés, ami gyógykezelést írt elő, nem adott felhatalmazást a kezelőorvosnak arra, hogy valótlan betegséggel próbálja szentségesíteni az emberrablást. Így amikor egy már elévültnek mondható kórházi zárójelentés egyik nem is igazán helytálló diagnózisát választotta a kényszergyógykezelés okaként, akkor nagyot hibázott, mert pont az a betegség soha sem volt jellemző az elraboltra. Még a kórházi kezelés után is 6 éven át szedte az orvosa által felírt gyógyszert annak ellenére, hogy tudta, hogy valamelyik gyógyszer okoz súlyos problémákat nála, de bízott abban, hogy ez nem szándékos mellékhatás, és elkerülhetetlen az ő cukorbetegséget meg magas vérnyomást is magábafoglaló tüneteinél. Egyébként meg nem kellett sok idő arra, hogy rájöjjön, hogy ha az egyik gyógyszert egy-másfél napig szünetelteti, akkor tünetmentes szinte, de valami elvonási tünettel ez együttjár, de ekkor se paranoid gondolata volt, hiszen alapvető jellemvonása a bizalom mások irányába. Szerintem, ha volt is szándék valamilyen légbőlkapott betegség igazolására, akkor az elbukott, és valójában két intézmény esetében is helytálló a jogellenes fogvatartás vádja. De helytálló az emberrablás vádja is, és ezzel összefüggésben egész bűnszervezet is kirajzolódik.

Tudom, hogy az érintettek egyike másika reménykedett abban, hogy önbíráskodás lesz a vád, mert azt akkor félresöpörhetnék azzal, hogy tényleg paranoia motiválja a vádat, amit meg nem lehet kezelni gyógyszeresen, így irreleváns, hogy volt-e felírva hozzá gyógyszer, de a helyzet az, hogy ez bizony kőkemény emberrablás, jogtalan fogvatartás, meg hamis vád hivatalos személy elleni erőszak vádját illetően, és mindezek együtt bűnszervezetben való elkövetéssel, összehangolt, és a közreműködők által dokumentáltan is kimutatható együttműködésével. Súlyosbítva azzal, hogy politikai indíték, vagy legalább megrendelő a fő motivátor, és olyan személyek működtek közre ehhez, akiknek törvény írja elő, hogy politikailag semlegesnek kellene lenniük. Még majdnem azt mondanám, hogy van létjogosultsága a szibériai gulágoknak, de ez nagyon durva vicc lenne, és igazából nem gondolom így.

Ideje lenne elgondolkozni azon is, hogy megfelelne-e az érintetteknek az, hogy próbaperek, vagy egyéb másik felet is megillető véleményezés helyett a leírtakat eléggé helytállónak mondanák ők maguk is, és poziciójukat, vagy szakmai véleményük súlyát latba vetve lobbiznának a megalakítandó FBI iroda létjogosultsága mellett, nem feledkezve meg azokról a poziciókról sem, amivel akár hétköznapi emberek is helyt kaphatnak az iroda munkájában. Persze FBI iroda alatt értve a megfelelőjét, amihez megvannak a szükséges nemzetközi, vagy más megállapodások.

Érdekes lehet foglalkozni azzal a vonatkozással is, hogy esetleg vannak olyan jelöltek sajátos poziciókra, akiknek olyan gondolkodása, vagy mondjuk inkább, hogy problémamegoldó képessége van, amit mások szunnyadó, de szakmai oldalról megalapozott ismeretei, tudástára motivál úgy, hogy valamilyen csoport gondolkodásnak nevezhető együttműködés során ki tudják használni az elvetett apró információmorzsákat. Akár mások által megfontolt legjobb megoldásokat beépítve a saját maguk által vizsgált problémákba, vagy akár megsejtve ismerős mintákat, felfedezve nehezen felderíthető összefüggéseket.

Az esettanulmányhoz annyit fűznék még hozzá, hogy lehetséges az is, hogy a felvázolt nyomozói munkákra nincs szükség, mert jól működik a meglévő szervezetek rendszere, ami esetleg minden hatalmi ágra kiterjed, és képes akadályozni a bűnözést. Ebben az esetben az iroda munkája lehetne egyfajta áldozatvédelem, vagy hosszú távú támogatása egykori áldozatok, és családtagjaik részére, felderítve az akár több évtizedes visszaéléseket, és ha nem is holokauszt kárpótlásokat ajánlva az érintettek részére, de valamiféle jóvátételt mégis kieszközölve. Az érintettek alatt értve a leszármazottakat is, akik részére karrier programokat lehetne tervezni, vagy az iroda egyre szélesedő munkájába lehetne bevonni őket. Az utókor is egyetértene azzal, hogy nem lehet szó nélkül hagyni visszaéléseket, és ha nem is tehető semmissé ami történt, azért van helye jóvátételnek, vagy ilyen híjján kiemelésnek a leszármazottak esetében.

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd Carl Peter Bowman 171 történetét!


  • 1213 szerző
  • 799 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Műfaj

bejegyzés

Címkék

Olvasási idő

9 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Carl Peter Bowman nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!