Barion Pixel nuuvella

Innentől kezdve

Nem az a kérdés, hogy mi lett volna, ha, és mit tehettünk volna másképp, - hanem az, hogy mit és hogyan tehetünk most.

Mivel nem mehetünk vissza sem térben, sem időben, hogy megváltoztathassuk a múltat, így csupán csak az marad a kérdés, hogy a visszaemlékezéseink során milyen konzekvenciákat vonhatunk le ezekből a történetekből, vagyis mit tanultunk belőle, hogyan oldanánk meg itt és most, a jelen problémáit és lehetőségeit.

Mivel, hogy minden elkövetett múltbéli hibáinknak ez lenne az értelme, hogy mit tanultunk és hogyan tudjuk felhasználni ezeket a múltbéli tapasztalatainkat és kijavítani a téveseszméinket.

Honnan is erednek ezek a téveseszmék? Természetesen az ideológiákból, melyekre az adott társadalmi rendszerek felépülnek.

Ezek az ideológiák akkor is, most is tévesek voltak. Nem mondom, hogy szándékos megtévesztések voltak, de azok is lehettek.

Mindenesetre, amit a családom, a szüleim fiatal felnőttként átéltek, megtapasztaltak, illetve továbbadtak nekünk, gyerekeiknek, - nos, ezek ma már rég nem érvényesek. Azokból ma már semmi sem érvényes. Semmi. 

Megváltozott a világ, és minden megváltozott. 

De ez a mostani világ sem fog örökké tartani, ez is meg fog változni, mivel a világ és benne mi magunk is folyamatosan változunk, változnunk kell, és változtatnunk kell, tehát amit mi tapasztaltunk meg gyermekként és tapasztalunk felnőttként is, az már a mi gyerekeinknek sem lesz érvényes.

Mondhatnánk úgy is, hogy a világ megtéveszt bennünket, és folyamatosan hazudik nekünk, átvernek, hülyének néznek, és mi is folyamatosan hazudunk a saját gyermekeinknek, átverjük, hülyének nézzük őket, - de ez nem igaz. A világ nem más, mint látszat, maya, illúzió, a minden és mindenki visszatükröződése, tehát amit látunk, az nem a valóság.

Az egyetlen valóság ebben a világban mi magunk vagyunk. Mindenki csupán önmaga, - és a világ mindennek a látszata, visszatükrözése. Kifelé, illetve ránk nézve, mindaz, amit mi a saját lélekszintünkön, a saját lélekállapotunk szerint érzékelünk belőle, - de ez is csak a mienk, a sajátunk. Az érzékelés.

Mindenki meg van győződve a saját maga igazságáról, a saját jóhiszeműségéről, - és ez lehet az egyetlen igazság ezen a világon, az a nézet, mely szerint minden ember alapvetően jónak születik, és először is, mindig a jó szándékot kell feltételezni, mindaddig, amíg be nem bizonyítjuk ennek az ellenkezőjét.

Konklúzió tehát az lehet, hogy minden kornak és társadalomnak megvan a saját igazsága, a saját jósága - és saját rossz-sága is, és minden korban és társadalomban, az egész világon, minden egyes embernek újra kell definiálnia és újra kell teremtenie önmagát, a saját és mások eszmerendszerét, de csak és kizárólag önmagunk számára, - egy kicsit meghalni a régi énünknek, és újjászületni egy új embernek, aki megtanul NEM-et mondani bizonyos dolgokra.

Életcélunk, illetve életfeladatunk az lehet, hogy megtaláljuk önmagunk számára a jót, a rosszal együtt, ami nekünk jó és nekünk rossz, így egy az egyben, mivel ez a két pólus gyakorlatilag szétválaszthatatlan egységet képez mindannyiunk életében, bármit is teszünk, bárhol, és bármikor, mindent az előnyeivel és a hátrányaival, jóval és rosszal együtt kell vállalnunk. És aztán persze ott vannak az összeférhetetlen dolgok, amikor egyik kizárja a másikat, tehát ha valamit szeretnénk, vagy nem szeretnénk, akkor valamiről le kell mondani valamiért cserébe, a valamit valamiért elve alapján. Mert a MINDEN nem lehetséges így együtt és egyszerre, vannak az egymást kölcsönösen kizáró dolgok az életben. Lehet, hogy ez a magyarázata a látszólagos igazságtalanságoknak? Hiszen, állítólag, mi döntünk és mi választunk folyamatosan, életünk minden pillanatában tudatosan és tudatalatt is, hogy mit szeretnénk, - természetesen jót és rosszat együtt választunk.

Valamint, megpróbálni és megtenni mindent az adott világban, az adott életünkben, az adott lehetőségeink és képességeink szerint annak érdekében, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki önmagunkból, és ami a lehetséges legjobban szolgálja mind a saját, mind pedig a mások javát is ezen a világon.

És mindezt természetesen ítélet és értékítélet-mentesen, ugyanis nem ez az egyetlen életünk, sorsunk, karmánk, születésünk és halálunk ezen a világon, és nem a mi dolgunk az ítélkezés sem.

Legalábbis az én hitem szerint, és még sokak hite szerint is, amit én osztok azokkal, akik szintén így gondolják, illetve így tudják. Mivel mindannyian azért jöttünk erre a világra, hogy tapasztaljunk, tanuljunk a hibáinkból, jóvátegyük ezeket a hibákat, fejlődjünk és felemelkedjünk.

"Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?"

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd Csillag Anikó 4 történetét!


  • 1200 szerző
  • 783 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Csillag Anikó

Innentől kezdve

Műfaj

bejegyzés

Címkék

Olvasási idő

3 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Csillag Anikó nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!