Rajzolok vázlatfüzetembe, skiccek készülnek gyorsan, egymás után,mert az emberek sietnek,pár perc és eltűnnek.
          Mostanában, amióta uralkodik a koronavírus, gyér a szinházi látogatottság általában. Régebben az Operettszinház volt a legnézettebb.Rendületlenül népszerű volt és sikeres, telt házas! Könnyű műfaj ide-oda ,sokan lenézik az operettet, de az emberek többségének kell a könnyed kikapcsolódás pillekönnyű mesével és fülbemászó dallamokkal. Arról már nem is szólva, hogy minden operett vége a boldog egymásra találásról szól. Most is létezik az életben boldog egymásra találás, csak nem egy életre szólóan, hanem csak pár hónapra, ne adj Isten!..pár évre,vagy pár napról,esetleg egy napról van szó. Persze rengeteg változata van ezeknek a találkozásoknak, jó is , rossz is. Ha ezeket a helyzeteket mind "túléljük",jöhet az igazi társ, ha egyáltalán létezik ilyen személy. Ahány ember, annyi féle. Vannak nagyon hűséges lelkű emberek, de van az ellenkezője is.
       Itt az Operettszinház előtt összejött egy kisebb közönség, manapság már nem kell kiöltözni a nézőknek, a fiataloknak, beronthatnak szakadt farmerben  és garbóban is, nem kell Rotschild ruhát felvenni. Nem csodálkozik senki rajta. Talán némely idős ember tekint rossz szemmel rájuk. Ezek a "túlöltözöttek" inkább a kakasülőn foglalnak helyet. Szemben a 70-s troli megállójában hazafelé igyekvő fáradt,szatyrokkal teli polgárok álldogálnak, köztük egy fiatal kínai férfi klottgatyában,fehér anorákban. Nem fázik..ezek szerint.. a másik oldalon ismert művészeink talplenyomatát őrzik a kövek,szerintem nevetséges megemlékezés, de ez a saját véleményem.
        Andrássy  útra kanyarodva este kellemes sétát lehet tenni. Ki van világítva minden egyes porcikája a sétánynak. Itt is a  legnépszerűbb kütyü a mobil. Jönnek-mennek és csörög a telefon. Itt vagyok..ott vagyok.. jövök..megyek ..ide..oda. Még a zebrán,az átkelőhelyen is beszélgetnek a kisokoson, pedig milyen veszélyes!
       Lehet rollerezni felnőttként is. Egy harminc év körüli férfi a saját rollerén megy valahová és kerülgeti az embereket a járdán. Nekem is volt kislány koromban egy fakerekű rollerom, az egyik kereke repedt volt, de azért nagyon jót talpaltam pettyes kis szoknyámban az utcasarokig. A nagyiknak is jó volna egy ilyen szerkentyű, csak már öregecskén labilis az egyensúly, nem tudnának elgurulni a patikába vagy a boltba. Inkább beülnek, ha tehetik,kis elektromos autójukba és nekilódulnak a közlekedésnek.
         Megiszom egy kávét ....folyt. következik.