Létem kérdéses szinkópája matróz csíkokat vet körém,
Leszek-e még félig árva, ahogy odahajol fölém?
Forró lehellete szublimálja tova fagyos lelkem,
Alvajáró alvást váró temetetlen halott lettem.
Föld porát tisztátalanul fuldokolva lenyeltem,
Benne volt minden, de elhagytam, mert kerestem,
Teknős páncélról legördülő telt kebles vízcseppek,
Már nem vagyok, de egyszer biz' ugyanitt lehettem.