Barion Pixel nuuvella

Reneszánsz Mátyás udvarában

I.                   Bevezetés…

Mátyás korában a műveltség a legfejlettebb európai országokéval vetekedett,de un. udvari reneszánsz volt,mert elsősorban a királyi udvarra ,és néhány főpap környezetére terjedt ki. A források szerint különösen a szerzetesek bírálták a fényűzést,de egyes nyugati visszaemlékezésekben is szerepel, hogy a humanista kör elég zárt volt,a főurak zöme például csak a külsőségekben vette át az új eszmét ,egyikük például azt tartotta fontosnak ,hogy a király menyegzőjén 3200 grammos aranyláncot viseljen és ezt le is írják róla…

II.A reneszánsz a királyi udvarban:

A hagyomány úgy tartja,hogy a reneszánsz a király Beatrixszal kötött házasságával honosodott meg az udvarban. Ez csak részben igaz,mert Mátyás már gyermekkorában elsajátította a reneszánsz műveltség alapjait,az antik irodalom,különösen Nagy Sándor és Julius Caesar cselekedetei ragadták meg. A házassággal csak az változott,hogy az itáliai  humanisták,művészek elárasztották az udvart,és az új királyné mindenhova ajtónállókat állíttatott ,így elillant az a korábbi családias jelleg,ami udvar hangulatát meghatározta,illetve példátlan pompakedvelés vált uralkodóvá. (1)

A művészetpártolás azonban nemcsak a műveltség gyarapítását szolgálta,a fényes díszletek mögött a király hatalmi igényei is  megfogalmazódtak. A dinasztia alapításának,különösen a császári cím megszerzésének szándéka is megkövetelte a fényes külsőségek fenntartását. 

Az építészet a késő gótikus és reneszánsz stílus jegyeit is magán viselte. A Zsigmond által újjáépített palotát átépítette, vörösmárvány lépcsősor,a kapukon található bronz domborművek,amelyek Herkules tetteit ábrázolták,tematikailag is az ókori görögök eszményeit idézték. A süttői mészkő megnyerte a külföldi építőmesterek tetszését,mert vörös színe mellett kiválóan megmunkálható volt.

A kazettás mennyezet,a loggiák,a királyi pár lakosztályai mellett található boltozatos könyvtártermek,amelyeknek falait freskók borították,megfelelő teret szolgáltattak a humanista kör számára a beszélgetésekhez, és egy külön szoba a király számára az olvasáshoz. A kápolna gótikus tere növelte az áhítatot,a király által szervezett kórus énekelt a miséken. A Várhegy oldalában reneszánsz függőkertet alakítottak ki,amit ólomcsöveken láttak el vízzel ,akár a palota fürdőszobáit is. A kertben egy azóta elpusztult márvány villa állt.(2) 

A budai építkezések befejezetlenek maradtak, a visegrádi palotát felépítették,nyílván a történelem viharai ezt is tönkretették. A kortársak paradicsomként  írtak róla: lépcsőrendszereket,függőkerteket,loggiákat találunk itt, a leghíresebb építmény a díszudvar Herkules kútja .Egy alkalommal ezen kúton keresztül látta el borral vendégeit a király, egy török küldöttség pedig igencsak megszeppenve lépett az uralkodó elé, miután Mátyás gondoskodott arról,hogy az audiencia előtt minden csodát megmutassanak nekik..(3)

 Bár a palota kincstára ,ötvöstárgyak, ékszerek fegyverek, és a berendezési tárgyak  is igazi műgyűjteményt jelentettek,a legértékesebb a Corvina Könyvtár volt. A könyvtár őre ,Taddeo Ugoleto Firenzéből érkezett és akárcsak a király,sokat tett a gyűjtemény fejlesztéséért.  Részben vásárlással,részben az itáliai kódexmásolók,könyvfestők,könyvkötők megbízásával  és Naldo Naldi Budán működő másolóműhelyének munkáival is folyamatosan gyarapodott a könyvtár. A római és görög klasszikusok mellett a humanisták filozófiai,földrajzi,orvosi ,asztrológiai,építészeti,hadtudományi  munkái éppúgy megtalálhatóak voltak a corvinák között,mint a retorikai vagy éppen vallási tematikájúk .Platón műveinek fordítása ugyanúgy tanulmányozható volt ,mint az újplatonista Ficino írásai. A gyűjtemény 2000-2500 kötetből állt,néhány nyomtatott kötet is megtalálható volt itt. (4)

Mátyás Hess András személyében egy könyvnyomtató mestert is támogatatott ,bár a műhely kapacitása még nem tudta pótolni a kéziratos kódexeket,és a király halála után a vállalkozás lassan elsorvadt. Egy római követjárás alkalmával Karai János személynök hozta Budára 1470-ben a mestert ,akinek a műhelyében 15 fő dolgozott. A műhely legfontosabb alkotása a Budai Krónika, amely 1473-ban keletkezett.

  A humanista körből történetírók is kikerültek: Pietro Ranzano Thuróczy János történeti munkáját dolgozta át humanista köntösbe,Antonio Bonfini pedig megírta a Magyar Történetet ,amely ugyancsak a hun –magyar rokonságot hangsúlyozta ,de leleményes írói fordulattal Mátyás családját a Valeriusok nemzetségéből származtatta,erre a címer hollóját és a király erényeit hozta fel bizonyítékként.(5)

A király nemcsak a humanistákat támogatta,1481-ben udvarába hívta Petrus Negri domonkos rendi szerzetest,aki a késő skolasztika képviselője volt,a budai domonkos rendi főiskola vezetését is rábízta .Gondot viselt Mátyás az egyházi breviáriumok nyomtatásban való megjelentetésére is. Az esztergomi   kiadvány esetében maga adott erre utasítást,de készült breviárium Zágráb és a pálos rend részére is. A művek Mátyást dicsőítették,és a magyarok és a hunok rokonságát népszerűsítették. Így a többségében polgári származású papi középréteg is elfogadta a hun eredetet.(6)

III.A főpapi ,főúri udvarok:

Miután Szécsi Dénes meghalt,Vitéz János kapta az esztergomi érseki címet. A főpap Mátyás legbizalmasabb munkatársa , nevelője,főkancellár egyúttal a magyar reneszánsz egyik legmeghatározóbb alakja volt . 

 Az esztergomi érseki székhelyet az új stílus alapján építette újjá:mázas tetőcseréppel fedték az épületet,itt is függőkerteket,loggiákat  találunk. Bonfini leírásaiból és néhány töredékből következtethetünk a palota szépségére. Esztergom szellemi központtá is vált:Peuerbach a kor legjelesebb természettudósa,és a csillagász Regiomontanus is az érsek udvarában tartózkodott. Gyakori vendég volt a kor jelentős költője,Galeotto Marzio is. Az írásából tudjuk azt is,hogy Vitéz annyira hitt az asztrológiában ,hogy minden cselekedte előtt megnézette  a csillagok állását. A könyvtárát legalább ilyen nagy becsben tartotta, könyveit gyakran saját jegyzetekkel látta el.

Az önművelés mellett,amelyet a humanisták legfontosabb feladatának  tartott ,a tehetséges fiatalok oktatását és támogatását is kötelességének érezte. A kiemelkedően tehetséges unokaöccsét, Csezmiczei Jánost Padovában tanítatta ,aki Janus Pannónius néven európai hírű költővé vált. De más tehetséges rokonát is támogatta:Garázda Pétert,Váradi Pétert is neveltette. 

Esztergomban egyetem alapítását tervezte,de az intézményt végül Mátyás parancsára Pozsonyban hozta létre (Academia Istropolitana 1467)Az egyetem kancellárja maga az érsek lett,aki Krakkóból neves tanárokat hívott az iskolába:Ilkus Mártont,a fentebb már említett Regiomontanus csillagászt,Brandolinus  jogászt ,aki a köztársaság és a királyság összehasonlításával ,a két államforma jellemzőivel foglalkozott. (7)

Janus Pannónius pécsi püspök a Mátyás által kedvelt csípős epigrammák szerzőjeként vált kedvelté a hazai humanista  körökben. A király kényes diplomáciai feladatokkal bízta meg,de az 1465-ben nagyon várt kiküldetése Rómába, II.Pál megválasztására  nem hozott sok sikert. Az új pápa nem kedvelte a humanistákat,így elég szűkmarkúan mérte a török elleni harcokra szánt segélyt. A velencei küldöttség is elkövette azt a hibát,hogy először Janust keresték meg ,és nem a királyt… (8)

A nagybátyja csendes mellőzése is akkor kezdődött,amikor a bírálta az uralkodót a nem eléggé hatékony törökellenes politikája ,és a csehországi háborúk miatt lefoglalt érseki javadalmak miatt. (1471-es összeesküvés)Válaszul az uralkodó elfogatta és gyámság alá helyeztette Vitézt Esztergomban,és a korábban csak személyeskedésben megnyilvánuló ellentétek nyílt szembefordulássá váltak Janus és a király között is. A király kegyencei  Bonfini szerint a költőt vádolták meg az összeesküvés vezetésével. Janus Pannónius Itáliába akart menekülni ,de útközben meghalt,csak pár hónappal élte túl nagybátyját. A király kegyes volt:a családot nem bántotta(a feltételezések szerint Vitéz a Szilágyiak  rokona volt ) az érsek könyvtárát beolvasztotta a Corvinákba,Janus verseit pedig összegyűjtette.

Az főurak és főpapok udvartartásai közül kiemelkedik a humanista Báthori Miklós és váci birtoka ,ahol tudósokat alkalmazott és reneszánsz stílusban építkezett. Geréb László püspök gyulafehérvári palotája is humanista körré szerveződött,itt alkotott Megyericsei János költő és Lászai János ,aki kalandos életét mint költő, térítőpap Itáliában fejezte be…(9)

Jelentős késő gótikus alkotások is létrejönnek a főúri megrendelések következtében:Szapolyai Imre fölépítteti a csütörtökhelyi kápolnát,Kinizsi Pál befejezi a nagyvázsonyi várat. A táblaképfestészet  csodás alkotása a kassai dóm főoltára is ekkor jött létre,az alkotókat nem ismerjük.

Mátyás uralkodásának második felétől a gazdagodó polgárság is megjelenik ,mint a művészeti alkotások megrendelője. Megfigyelhető viszont, hogy különösen az építészetben ,képzőművészetben sokáig a késő gótika stílusjegyei a meghatározók. A feliratok viszont sok esetben a ma használt latin nagybetűk formájában jelennek meg ,és a hexameterekből  álló sírversek készítése is inkább reneszánsz  stíluselem.   (10)    

Felhasznált szakirodalom:

1.E.Kovács Péter: A Hunyadik kora

      ADAMS  kiadó,Bp.1992.

2.Engel Pál-Kristó Gyula- Kubinyi  Adnrás :

Magyarország története 1301-1526

Osiris Kiadó Bp.1998

3.Kisfaludy Katalin:Matthyas  Rex

           Gondolat Kiadó Bp.1983

4.  Hunyadi   Mátyás reneszánsz udvara

   debrecen.magiszteralapitvany.hu/wp-conten/uplolads/2015

5.Mátyás uralkodása/történelemcikkek.hu

      törtenelemcikkek.hu/node/203

6.Nyitólap-Mátyás király Emlékév

      matyasemlekev.hu       

Lábjegyzetek:

1.Kisfaludy:Matthyas Rex148.oldal A király neveltetése

2.Kisfaludy :Matthyas Rex 153-153.oldal A palota reneszánsz jelegének bemutatása

3.Kisfaludy:Matthyas Rex A visegrádi királyi palota 

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd gross 22 történetét!


  • 1216 szerző
  • 802 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

gross

Reneszánsz Mátyás udvarában

Műfaj

művészet

Rövid leírás / Beharangozó

Művészettörténeti elemzés Mátyás udvaráról

Rövid összefoglaló

Az írás a korabeli reneszánsz udvarokat mutatja be ,szó esik a politikai háttérről, az uralkodó és hívei ambvivalens viszonyáról.

Olvasási idő

6 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni gross nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!