Barion Pixel nuuvella

Barangolás a budapesti kávéházakban

                             

Utunkat az egyik legpatinásabb kávéházban kezdenénk ,de  a Pilvax  eredeti épülete áldozatul  esett az 1911-es városrendezésnek. Szerencsére a városházút 10 szám alatt megnyitott új épületbe átmentették a  történeti Pilvax tárgyi emlékeit. Köztudott, hogy az 1848-as pesti forradalom eseményei innen indultak ,itt hozták először nyilvánosságra a tizenkét pontot és a fáma szerint itt fogalmazta meg újra a Nemzeti dalt Petőfi Sándor, miután a nagy sietségben sikerült az eredeti szöveget otthon felejtenie. Az 1876-ban létrejött Petőfi Társaság itt tartotta találkozóit előbb Jókai Mór ,  majd  Herczeg Ferenc elnökletével . A két világháború között  a társaság rendezvényei igazi közéleti eseményt jelentettek. A második világháború után a Petőfi Társaság megszűnt , az épületben  ma   étterem működik.

Képzeltbeli utazásunk következő állomása az európai hírű  Angol Királyné  Szálloda kávéháza ,a Márványos kávéház lenne , de  1940-ben ezt is lebontották ,irodaház terpeszkedik a helyén. Az eredeti épület 1790-ben épült, 1839-ban Viktória angol királynő koronázásának tiszteletére nevezték el az itt megnyílt szállodát. Hild József 1850-ben átépítette, a kávéház és a szálloda bútorait a Thonet cég készítette. A sajátos, hajlított bútorok nagy fel tünést keltettek a városban.  A szálloda nevezetes lakója Deák Ferenc 15 évig élt itt,  így   1860 és 1867 között  itt bonyolódtak kiegyezés szálai. Érdekes szituáció lehetett, amikor a thonett székeken üldögélő civilek együtt kávézgattak a lassan hazaszivárgó emigránsokkal, a különböző ellenzéki és kormánypárti politikai csoportokkal , meg a császár küldötteivel a mindenkit megfigyelő titkosrendőrség gyűrűjében….

A Belvárosi Kávéház  1901-ben kezdte meg működését, a Rónay család fényűző intézményt hozott létre. A háború után ez volt a főváros első működő kávéháza. Az 50-es években nem igazán támogatták a polgárinak tartott kávéházi kultúrát így az épületben az ELTE menzáját helyezték el , ami távolról sem adta vissza  a korábbi intézmény  patináját  nem is beszélve a felszolgált  kávé minőségéről…  az épületben 1990-től Casino Imperial néven játékkaszinó működik.

Valódi irodalmi kávéház volt a Seemann és a Centreál. A Seemann korábban az Operaház mellett működött és csak 1890-ben költözött az ötödik kerületbe. Mivel a Nyugat szerkesztősége a szemközti épületben volt ,gyakori vendég  itt Szép Ernő, Móricz Zsigmond , Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád.

A kor szokásai szerint egy jó kávé és a sajtó áttanulmányozása után a nyugat törzsasztala mellett  élénk eszmecserék , viták folytak ,a csendesebb órákban újságcikkek , versek születtek , és rendkívül igényes szinikritikák, ez utóbbiak főleg Kosztolányi Dezső tollából.  

„                  
A Centrál, modern akadémia,
pezsgett, forrt. A költők törzsasztala
rég befogadott. Zsiga bácsi, Tóth,
Schöpflin, Király György, Trostler s aki volt
tudós és író, öt és nyolc között
mind odagyűlt. Vers-börze működött,
és lexikongyár; Mikes sakkozott,
Babits korrigált; Elzevirt hozott
Kner Gyomáról; Karinthy vitte új
feleségét; Heinrich, az öregúr,
csepűlte a konzervativokat;
Táltos hümmögött, kis Káldor szaladt
Meredithet lekötni; pletyka, pénz
s száz terv lengett a szivarfüstben; és
hogy túlvoltunk Shakespeare Szonettjein
(s Horváth Henrik új kecskerímein),
Mihály kocogott: „Főúr, fizetek!” -
S mentünk, nézni detektivfilmeket. „

Így idézi a Centrál korabeli hangulatát Szabó Lőrinc Tücsökzene című művében. A kávéházat Seemann 1887-ben a vejének alapította. Szabó Lőrinc mellett a törzsvendégek közé tartozott Kiss József, a versben is említett Tóth Árpád , Móricz Zsigmond ,Schöpflin Aladár. Alkotott itt Karinthy Frigyes, Heltai Jenő, Molnár Ferenc. A magyar írónők Kaffka Margit Társasága is itt tartotta összejöveteleit. A pezsgő szellemi életre a védettnek nyilvánított berendezések töredékei emlékeztetnek.

 A Centrál helyén ma az Eötvös Klubot találjuk, a Seemann jelenleg gyorskiszolgáló étterem -így múlik el a világ dicsősége…

Ma is kávéházként működik a Café de Páris. Itt mutatta be Mezei Mária: Dal az igazságról című önálló estjét. A legendás előadás másik közreműködője a későbbi világhírű zongoraművész, Cifra György volt . Liszt és Rachmaninov művei, Babits : Húsvét előtt című verse mellett református templomi dicséret is elhangzott: „ha nehéz időkben elcsügged a szívem /vigasztalást  igédben uram ,te adj nekem”. Színháztörténeti pillanat: itt születik meg az első önálló est ,személyes üzenettel vall hitről ,színészetről. Nem csoda ,hogy a háború után a reményvesztett emberek tódultak a kávéházba. Színháztörténeti pillanat az előadás azért is, mert Mezey  ekkor lett a „zsoltáros Mezey, a dőzsölő polgári réteg kiszolgálója „ a baloldali  sajtó szerint .  Egy év múlva  a kommunisták  átvették a hatalmat a pálya peremére száműzve a színésznőt.

A hatodik kerület egyik híres kávéháza volt a Terminus , utunk következő állomása. Főleg hivatalnokok jártak ide , de megfordult itt a művészvilág néhány prominens képviselője is. Például  Maleczky Oszkár a jeles operaénekes és zenepedagógus, aki képes volt  egy 20 éve nem énekelt Wagner főszerepet félóra próba után hibátlanul bemutatni ,úgy ,hogy a lóversenyályáról „ugrott „ be az operába, és az a Székely Mihály ,akit csak egy hónapra mertek eltiltani a szerepléstől a „török ügy „miatt, mert nem volt, aki olyan magas szinten el tudta volna énekelni a szerepeit. De elég gyakran vendégeskedett itt Molnár Ferenc is , aki itt írta a Hattyú című színdarabját, amelyhez egy másik nevezetes beugrás kapcsolódik: a beteg Tolnay Klári helyett Ruttkai Éva játszotta a főszerepet s ezzel elindulhatott a színészkirálynő pályája.  A kávéház 1943-ban bezárt de 1990-ben újra megnyitották jelenleg  kávéházként és étteremként működik.

 Az Abbáziának   a falitükrök az ónixmárvány asztalok csak növelték a hírnevét.  Gyakran látogatták az intézményt a Pesti Hírlap munkatársai. A lapot még Landerer Lajos alapította , az újság hasábjain jelentek meg Kossuth vezércikkei új műfajt teremtve.   Jókai Mór , Mikszáth Kálmán , Márai Sándor tartozott még a nagymúlti lap írói közé. Vendége volt a kávéháznak  Liszt tanítványa  , Eugen d’ Albert híres zongoravirtuóz és zeneszerző és a verista oprera egyik megtermője, Mascagni is ,amikor  Magyarországon  dirigálta a Parasztbecsület című operáját.   Az Abbázia sem kerülhette el a sorsát: presszóként, majd gyorsétteremként működött. Jelenleg egy 70 személyes különterem található benne.

A Japán Kávéház  díszes ,keleties jellegű fali csempéiről kapta a nevét . Falai között működődött több képzőművész asztaltársaság . A Munkácsy –céh tagjai , Lechner Ödön, a szecessziós építészet jeles képviselője , az impresszionista Szinyei Merse Pál  vagy Ferenczy Károly  a Nagybányai művésztelep vezető egyénisége is gyakran megjelent itt. A 20-as években az írók és előadóművészek kedvelt törzshelye lett: József Attila és Nagy Lajos folytatta itt legendás, hajnalig tartó vitáját ,  Kassák Lajos is itt húzódott meg egy szögletben aki ,saját bevallása szerint ,az egyik avantgárd versét csak Latinovits Zoltán előadása után értette meg…  a kávéház  helyén ma az írók könyvesboltja működik , így némileg megmaradt az épület korábbi hangulata.

A hetedik kerületben 1894-ben épült fel a New York életbiztosító társaság székháza. A földszintjén alakították ki a kor egyik legnépszerűbb , freskókkal ,ezüsttükrökkel díszített kávéházát. Szinte valamennyi korábban említett írót vendégül látta az intézmény , hiszen közel voltak a szerkesztőségek. Növelte a kávéház vonzerejét , hogy hitelbe is lehetett fogyasztani ,sőt papírt ,tollat is  biztosítottak a művészek számára. Az is előfordúlt,hogy verssel fizettek…. A fénykor a század elején egybeesett a Nyugat fénykorával ,a folyóiratnak itt is törzsasztala volt,amit emléktábla örökít meg. Az első világháború után bárral bővítették , ahol műsoros esteket tartottak , így nemcsak a művészek, hanem az arisztokraták, sőt a félvilági Pest kedvenc szórakozóhelyévé vált. A második világháború után Hungária Kávéház néven nyitották meg ,majd étterem lett amelyet 1975-ben Németh István tervei alapján újítottak fel.

A két világháború között  az irodalmi kávéházak sorába tartozott a bucsinszki kávéház is. Az ötödik eclogában elbúcsúztatott Bálint György , a tragikus sorsú irodalomtörténész és műfordító Szerb Antal és sorsukban osztozó Rejtő Jenő is gyakori vendég volt  itt. A közelben állt a Magyar Színház, így művészeinek is törzsasztala volt itt.

Az akácfa utcában találjuk az EMKE Szállodát , amelyet kocsmából alakítottak  át kávéházzá. Az intézmény neve  az erdélyi magyar közművelődési egyesület rövidítéséből származik. A  Nemzeti Színház művészeinek törzsasztala volt  , a mester, újházi Ede is gyakran megfordult itt. Tanítványai, kollegái annyira tisztelték hogy a kedvenc ételét is róla nevezték el. Idős korában míg  Heltai Jenő a vacsora asztal mellett tartotta ,barátai  átrendezték a lakását , kidobták  kopott bútorait, hogy titkolt és szégyellt szegénységén segítsenek.   A szálloda emeletén egy másik híresség lakott : a népszínművek örök hősnője, a nemzet csalogánya , Blaha Lujza.                                                                                                             A háború után közétkeztetést ellátó bisztró jött itt létre ,majd felépült  a háromcsillagos EMKE Szálloda.  Az 1988-as felújítás során létrejön a Mini sörgyár  a Kaltenberg Söröző és a Mézes Mackó üzlet.

Az akácfa utcában bújik meg a Kispipa vendéglő . Bár itt nem kávéházat találunk  mégis érdemes ide betérnünk. A „füttyös muzsikus „ a Szomorú vasárnap szerzője Seress Rezső zenélt itt .Az akkor még elegánsnak a legnagyobb jóakarattal sem nevezhető  kiskocsmának különleges atmoszférája lehetett, mert a vendégkönyv tanúsága szerint Arthur Rubinstein,Toscanini , Jascha Heifetz, Benjamini Gigli, vagy Amstrong éppúgy tiszteletét tette a Kispipában ,mint Spencer Tracy, vagy Steinbeck. Klemperer  , aki Mozart és Wagner ciklust vezényelt az operában ,azt írta a vendégkönyvbe: „nem muzsikus –csak zseni”.Bár a külföldi bankszámlákon 370 ezer dollárja volt befagyasztva, ő maradt Pesten örök, boldogtalan kisembernek:

„Halkan csendben megyek el én ,

Mennyi színes csodás remény ,

Suhan velem a szerelem ,

Üzen nekem , hogy nincs már fény….”

Emlékét  egy zongora  és Müller Péter Szomorú vasárnap című színdarabja őrzi.    

Végül  látogassunk el a  régi  Fortuna fogadóba ,Budára . Itt nyílt meg a város  akkor legelőkelőbb fogadója 1784-ben. Az 1860-as években kávéház is működött itt, majd 1872-től egy ideig börtön(!), 1910-től újra kávéház volt itt Fortuna néven. 1966 óta itt működik igen érdekes programokkal és kiállításokkal a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.  Barangolásunkat itt érdemes befejeznünk ,talán sikerült a főváros színes  múltjából néhány érdekességet  felvillantani.     

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd gross 21 történetét!


  • 1200 szerző
  • 784 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

gross

Barangolás a budapesti kávéházakban

Műfaj

tudományos

Rövid leírás / Beharangozó

Az írás néhány patinás budapesti kávéházat mutat be.

Rövid összefoglaló

A kávéházak a polgári életforma alapvető színterei. A századelő irodalma ,művészete elképzelhetetlen nélkülük.Ennek a színes világnak a művészettörténeti szemszögű bemutatása ez az írás.A tanulmány régebben készült . Így azóta elég sok változás történt -sajnos nem pozitív irányban...

Olvasási idő

8 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni gross nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!