Barion Pixel nuuvella

Portugália

       A      XIX. század végének és a XX. század elejének művelődése                       

Jelen dolgozatom Portugália művelődéstörténetével foglalkozik. Ezen belül szó esik a történelemről, irodalomról, szokásokról, építészetről ,zenéről az adott korszakban. Nyílván e rövid munka keretei közé csak néhány jellegzetesség, lényeges elem bemutatása fér el, hosszabb kifejtésre nincs lehetőség.

TÖRTÉNETI HÁTTÉR:

Pombal márki felvilágosodott szellemiségétől a vizsgált korszakban elég messze került Portugália. Legjelentősebb gyarmatát , Braziliát 1830-ban veszítette el, afrikai gyarmatait a jelentős katonai kiadások ellenére a 70-es évek elején.   Katonai diktatúrák váltották egymást, majd 1932-től Antonio Salazar diktatúrája erősödött meg és 1968-ig fennmaradt. Ennek több oka volt. A „jó doktor” ahogy hívei nevezték, megszerezte a hadsereg, az egyház és a vezető elit támogatását. Visszavonta a katolikusokat sújtó szekularizáló rendeleteket, az új hivatásrendiséggel gyakorlatilag megszüntette a szakszervezetek érdekvédelmét. Egyensúlyba hozta az államháztartást , behívta a külföldi tőkét. Ennek egyik oldalon a tőke megerősödése, a másik oldalon a munkásság és a parasztság elszegényedése lett a következménye. Az olcsó munkaerő, az angoloknak nyújtott bányászati kedvezmények, majd a háború alatt a szövetségeseknek átadott támaszpontok külföldön is népszerűvé tették. Bár a diktátor a fasiszta hatalmakkal értett egyet , mégis semleges maradt. Százezer üldözött zsidónak biztosított többek között menedékjogot, ami a keresztény emberbarátság fényét kölcsönözte a rezsimnek. A dolog szépséghibája, hogy a háború után a náci háborús bűnösök is sokszor Lisszabonon keresztül menekültek Dél-Amerikába.

Salazar egyeduralmának a balesete vetett véget. Olyan súlyos agykárosodást szenvedett, hogy kénytelenek voltak hatalmától megfosztani. Jellemző a rendszerre , hogy 1970-ben bekövetkezett haláláig ezt nem merték neki megmondani…A szegfűs forradalom csak 1975-től indította el a demokratizálódást. A portugál nép diktatúrák árnyékában élte mindennapjait és próbálta hagyományait, kultúráját megőrizni, megújítani.(1,7)

IRODALOM:

Jose Maria Eca de Queiros időrendben az első, aki az un. hetvenes nemzedék tagjaként a portugál próza világhírű alakjává vált. Az Amaro atya című regényében egy katolikus pap és egy fiatal lány titkos szerelme áll a cselekmény középpontjában. A vidéki kisváros fojtott, képmutató levegője adja a történet hátterét. A tiltott abortusz , a lány halála adja a történet tragikus végkifejletét ,mert a szerelem ,az élet nem teljesedhet ki a nyomasztó társadalmi konvenciók miatt. Az író előszeretettel ábrázolja szarkasztikus éllel a városi élet fényűzését és megértő iróniával a falu vidéki életét.

A 21. századba is átnyúlik Jose Samarago művészete. Stílusa keveri az elitkultúra és a népi ,gyakran vulgáris szóhasználat elemeit. Tematikájában éppúgy találunk társadalmi utópiát ,mint a Kőtutaj című regénye, ahol az Ibériai félsziget  leválik Európáról és Dél-Amerikához csatlakozva a latin kultúra végre egyesül ,mint útleírást vagy történelmi regényt, vagy vallásos tematikájú könyvet./Jézus Krisztus evangéliuma./A posztmodern felé tett lépés Embermás című munkája, ami a klónozás erkölcsi problémáival foglalkozik és a Vakság című regénye, ami az emberiség erkölcsi iránytévesztésének problémáját járja körül, ahol szereplők megvakulnak és életüket vegetálással ,emberi arcukat elveszítve töltik. Ez utóbbiból film is készült. Samaragót irodalmi Nobel-díjjal tüntettél ki.  (2)

Fernando Pessoa a kor portugál és világlírájának legnagyobb alakja. Kortársai kissé bizarr személyiségnek tartották, mert többszörös lírai ént alakított ki ,akiknek a nevében többféle megközelítésben fogalmazta meg gondolatait. Egyik alteregója az epikureista, a mértékletesség ,a barátság ,a magánélet apró örömeinek hirdetője, Ricardo Reis néven , a másik Alberto Caerio  a tapasztalaton túli világot utasítja el, Álvaro de Campos az erő és mozgalmasság futurista képviselője, és végül maga a költő, aki hagyományos lírai eszközökkel dolgozik. A művész és alteregója, a kifejezés sokszínűsége, a világ mozaikossága ,szétesése nem újkeletű a művészetben, már a romantika is felfedezte. Pessoa odáig megy, hogy a művész személyiségét darabolja föl több különálló szuverén alkotóra. Ezzel az a célja, hogy a valóságot többféle szemszögből, de nem csak logikai értelemben, hanem komplexen ,a maga teljes, érzelmi-indulati mélységében felmutassa.

A portugálok hagyományos ,vallásos érzülete is teljesen átalakul költészetében. Nála az Atya egy unalmas öregúr ,a Szentlélek egy tollászkodó galamb. Jézus viszont egy játékos kisfiú, aki megszökik a Mennyből az emberekhez, a költő társául szegődik,erőt ad, tele van mesével és életörömmel. A halál is olyan ,mintha a romlatlan gyermek -Jézus kézen fogná és hazavezetné.  (3)  

SZOKÁSOK:

A portugál nép vendégszerető, de azt is kedvelik ,ha a vendég a saját nyelvükön köszönti őket. Talán a diktatúrák maradványa, hogy nem szeretik ,ha az idegen a  keresztnevükön szólítja őket, szigorúan veszik a rangok, címek tiszteletben tartását. Minden diplomást doktornak szólítanak, függetlenül attól, hogy van-e ilyen fokozata. A férfiak még a moziba is öltönyben ,a nők kosztümben járnak.

A pontosságot elvárják az idegenektől, de ők gyakran még az üzleti tárgyalásról is késnek fél órát. 

A lakosság 94%-a katolikus nyilván minden este misét tartanak a templomban ,ugyanez történik vasárnap is, ilyenkor idegeneket nem látnak szívesen Isten házában ,főleg ha spanyol. A kényszerű politikai házasság pár évszázadig ,nem múlt el nyomtalanul…

Minden városnak külön védőszentje van , így fontos szerepet játszanak a hozzájuk kapcsolódó ünnepek .Porto városa például júniusban tartja a Szent János fesztivált ,ahol egész éjszaka táncolnak .Ekkor a fiatalabbak tűzugrással ünneplik a megtisztulást. 

A karácsonyi ünnepkör itt is központi szerepet játszik, a portugál gyerekek a Télapót várják és Jézuska helyett Karácsonyapó hozza az ajándékot. Akár az angoloknál itt is kirakják a tűzhely mellé a csizmákat és 25-én adják át az ajándékot. 

Akár a spanyoloknál ,itt is fontos népünnepély a bikaviadal ,mint a férfierő diadala. Arroches faluban minden év augusztusában bikafuttatást is tartanak, ilyenkor több ezren keresik fel a települést ,hogy bizonyítsák bátorságukat. A bikát viszont legyőzni szabad, de megölni tilos. 

A portugálok szeretnek lassan, beszélgetve , sokszor és keveset enni. Vidéken még hatszor is étkeznek egy nap .A reggeli általában egy csésze kávé vagy tea egy kis süteménnyel. A tízórai megint egy kis sütemény .A főétkezés két fogásból áll ,van idő megenni ,mert az ebédidő másfél óra.

 Az étkezésben főleg a tonhal és a szárított tőkehal és rákból készült ételek játszanak fő szerepet ,amit gyakran fogyasztanak fűszeres mártásokkal.

Nagyon szeretik az édességet ,a vaníliás-leveles kosárkát, vagy a  rizspudingot ,amit tejjel és fahéjjal, vaníliával  esznek.

A kávézás is igen elterjedt, nemcsak reggel, de minden napszakban szívesen fogyasztják, akár éjszaka is. Ugyanez vonatkozik a portóira, amely a legenda szerint az angol tengerészeknek köszönhető, akik ,hogy ne erjedjen a bor ,brandy-t öntöttek bele. Azóta is így készítik, ilyen módszerrel megmarad a must cukorfoka.(4)

ÉPÍTÉSZET:

Az építészet mór hatást mutat, főleg a városokban. A házak homlokzatát, gyakran még a belső teret is mázas csempék borítják. A halászfalvak fehérre meszelt épületeit festett csíkok díszítik ,hogy a ködben is tudjanak tájékozódni a bárkákkal. A városi lakások csempéi gyakran ezeket a csíkokat utánozzák.

Észak –Portugáliában gránitból építkeznek ,gyakori ,hogy fűtés helyett az asztal mellett kabátban ücsörögnek, iszogatnak ,az asztal alatt egy edény parázs gondoskodik a melegről. A házak tetejét piros csőcserepek borítják ,ahol vannak kémények, agyagból készülnek ,henger vagy prizma alakúak fehérre meszelik és színes festékkel díszítik őket. A mészkő ,gránit ,agyag mellett gyakran építkeznek téglából ,a házak alacsonyak és keskeny ,kicsi ablakokat találunk rajtuk hogy  nyáron kirekesszék a hőt, télen pedig bent tartsák a meleget.  

ZENE:

A fedo a legismertebb zenei műfaj, az 1850-es években keletkezett. Spanyol és portugál gitárkísérettel előadott szomorú dal ,de kifejezi az életörömöt is. A fedo éttermekben ebéd után a zenészek 15 perces műsorral szórakoztatják a vendégeket az egyes étkezések között. Legnagyobb előadója Amélia Rodrigues ,aki 40 éven át képviselte a műfajt.(5),(6)

FELHASZNÁLT IRODALOM:

1.Norman Davis: Európa története Osiris Kiadó ,Bp.2002

2. Allan Pease : Testbeszéd Park Kiadó Bp.2005

3.Türk Attila: Mi a fasizmus? Anno Kiadó, Bp.2008

4.Pessoa :A nyájak őrzője és más versek (Ford: Döbrentei Kornél)Hungarian Traslation 2001 

5.José Saramago – Wikipédia

hu.wikipedia.org › wiki › José_Saramago

6. fado | Zenei ENCIklopédia

www.zenci.hu › szocikk › fado

7. Amália Rodrigues hu.wikipedia.org › wiki › Amália_Rodrigues

Tetszett a történet?

1 0

Regisztrálj és olvasd gross 25 történetét!


  • 1235 szerző
  • 832 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

gross

Portugália

Műfaj

tudományos

Rövid leírás / Beharangozó

Portugália fénykorának művelődése a diktatúrák árnyékában....

Rövid összefoglaló

A történeti háttér, irodalom,szokások, zene bemutatása

Olvasási idő

6 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni gross nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!