Barion Pixel nuuvella

Emlékek Kiss Manyiról

                                                                            

A pálinkát a sírra öntötte. Most már minden jól van. Álmodj szépet, Imre. Aztán ment a színházba játszani. A búcsú a tragikus sorsú Sós Imrének szólt. A Körhintában játszottak együtt.

Manyika ,mert így hívták a szakmában, mindig felfedezte és tisztelte a tehetséget. Fifi kutyájával karján sokszor figyelte a portálról például Bessenyei játékát ,megkönnyezte, majd visszament az öltözőjébe. Utolsó szerepének a Bodnárnénak a bemutatója után Huszti Péter legénylakásában összejöttek a szereplők egy kis bankettre. Ezt fiút igazán is a fiammá fogadnám-mondta ,miután simogatva a tenyerébe fogta Huszti fejét.

 A képmutatást utálta. A színésztemetések,az ott tapasztalt tolakodó kíváncsiság viszolygással töltötte el. Erről szólt a fent leírt személyes búcsú Sós Imrétől , ahogy a köszönet , a simogatás a tehetség szeretete,a hozzá felnövő fiatal játszótársnak. Mert ha valaki hamisan játszott az nem állt meg előtte. Egyszer Márkus László hanyagul próbált . Négyszemközt nem éppen harmatos szavakkal úgy leteremtette ,hogy Márkus, aki a barátja  volt, szédelegve ment haza. Másnap már jól sikerült a próba. Na, ugye .Most nagyon jó voltál- mondta kedvesen a vigyorgó Márkusnak. A képmutatás és túlzás  utálata jelent meg abban is ,hogy nem szerette a „szavallást”az elharsogott, hamis versmondást sem. Pécsi Sándor készülődés közben gyakran hallgatta a kis Szokol rádióját. Ha felhangzott egy inkriminált szavalat ,csak átkiabált a másik öltözőbe: Sanyikaaa.. Pécsi mindjárt tudta, hogy mit kell tennie….

Huszti és évfolyamtársa még főiskolásként egy termékenységi táncot mutatott be az egyik darabban. Manyika a portálról figyelte őket és a dicsekvő,egymás zsenialitását  dicsérő fiataloktól naiv gügyögéssel kérdezte: A bemutatón is ti lesztek?

Ahogy a szerepét kissé túljátszó Médeát is arról faggatta mély aggódással , hogy talán görcsei vannak? Vagy Mezei Mária önálló estjén Mezei hirtelen felugrott és azt kiabálta „Gyermek vagyok ,gyermek lettem újra!”Netene Mariska!  - jegyezte meg Manyika, barátnője számára is jól halhatóan, utalva az elvétett arányérzékre….

A pályája nehezen indult. Alacsony termete, törékeny alkata nem felelt meg a kor eszményének. A tehetsége azonban ezt is előnyére változtatta. Egyszerre tudott valószínűtlenül fiatal és hajlott hátú öregasszony lenni. Kedvenc szerepe volt Hitzig Jucika ,aki hat éves gyereklányként felelgetett a partnere legképtelenebb kérdéseire ,még ötven évesen is hitelesen. A próbák szünetében előfordúlt hogy pihenésképpen  egy öregasszonyt játszott el ,aki örömeit sírva, jajgatva,élete tragikus eseményit pedig kacarászva adta elő döbbent kollegái csodálkozó gyűrűjében. Tehetségének egyik összetevője a legképtelenebb dolgok elhitetésének képessége volt, ami groteszk humorérzékkel ,rendkívüli szuggesztivitással és mély emberismerettel párosult. Fiatalon persze őt is sok csalódás érte. Sebestyén Géza írta le, hogy a színésznő 1928-as bemutatkozó fellépése alkalmával a nagy siker miatt  az addig barátságos kollegák kiközösítették. Az igazgató a vendéglő előtt talált rá a zokogó kezdőre.

- Igazgató úr, ez egy ilyen pálya? kérdezte hüppögve Manyika.

- Igen ,édes fiam,ez egy ilyen- mondta Sebestyén átölelve a remegő gyermektestet.

Később is fontosak voltak számára a barátságok. Márkus és Psota ötleteitől vezérelve  simán bohóckodott az utcán ,megtréfálva a járókelőket. Karácsonykor szinte minden pénzét ajándékra költötte .A Horváth Árpád –Csűrös Karola házaspárnak megígérte ,hogy szánkóval viszi el az ajándékot .Sajnos ,abban az évben nem esett hó. Egy kocsihoz szánkót kötve sikítva,hahotázva jelent meg az aszfaltúton a meglepett házaspár szeme előtt,mint egy mesebeli kobold.

Sőt vidéki rokonaihoz is járt vendégségbe. Szeretett unokaöccse megbukott történelemből. Megjelent, mint Kossuth –díjas művésznő az iskolában és elintézte a pótvizsgát. Akit szeretett ,azért erre is képes volt. Ugyanakkor nem volt rá jellemző ,hogy a magánéletéről beszéljen,panaszkodjon. Másokat viszont meghallgatott.

Avar István úgy emlékezett ,hogy az alakításaira is észrevétlenül készült. Rácsodálkozott azokra ,akik komoly tanulmányokat olvastak a szerepükhöz,vagy vitatkoztak ,szenvedtek a színpadon. Némán ,kissé türelmetlenül figyelte őket. Aztán mikor játszani kezdett ,ott volt a szerep a maga komplexitásában. Valószínű olyan ősi toposzok birtokában volt, amik a színpadi művészet nagy titkai közé tartoznak. Jóval előrébb járt társainál ,de mindig bevárta őket, mert a közösség nélkül ő sem tudott játszani. A színpadon mindig csapatjátékos volt. Próbaszünetekben gyakran kötögetett ,talán ilyenkor kereste a megoldásokat, befelé fordulva, csendben.

Színészi pályájában háromszor is nagy törés következett be. Megismerkedett Alfredo Uferinivel és otthagyva a színészetet csatlakozott a családi cirkuszhoz és velük járta a világot. Többek között az volt a feladata ,hogy a manézsba ágyúval kilőtték egy hálóba. A szerkezet valószínűleg sűrített levegővel működött és életveszélyes mutatvány volt. A házassága végül megromlott és innen nehéz volt visszatérni a magyar színpadokra. Minden esetre a fegyelem ,a fergeteges tánctudás ,meg az,hogy az olaszokat  élete végéig szerette, innen ered. A Mici néni harmadik élete megmutatja ezt a csodás tánctudást ,azt viszont a közönség nem látta ,hogy a rövid jelenetek között az átdíszletezés miatt néha órákat kellett várnia. Ez a fegyelmezettség állandó jellemzője volt. Avar István mesélt egy esetről ,amikor két mondatos szerepet kapott. Felment az igazgatóhoz és vissza akarta adni. Nem engedték. Eljátszotta úgy, hogy nyíltszíni tapsot kapott. A vezetőség gratulált neki ,no, nem idézhető szavakkal ekkor küldte el őket melegebb éghajlatra. Nagy szerepeire nem tudott úgy figyelni ,valószínű, ezért történt a kisebb elutasítása. Egy tv-játék felvételénél történt ,hogy az egyik forgatási nap pont Karácsony estére esett. Ez a nap az ünnep miatt tabu volt Manyika számára. Végigcsinálta a napot,a felvétel utolsó  pillanatában letépte magáról a jelmezt. Ekkor látták dühöngeni először. Az utolsó képkocka megőrizte a gesztust…Barátságos ,egyszerű ember volt ,de tisztában volt az értékével. Nem tűrte a tiszteletlenséget ,a közönyt. Psota neki köszönhette az életét. Előadás közben a színésznő rosszul lett. A színházi orvos nem akarta,de Manyika ordítva követelte, hogy ezt a lányt azonnal vigyék kórházba. A megérzése helyes volt. A kórházban életveszélyes hasüregi vérzést állapítottak meg…

A világháború utolsó éveiben  a pszichiátriára húzódott egy barátja segítségével. A szereplés olyan jól sikerült, hogy a kezeltek a látogatóknak őt mutogatták, mint a mintaőrültet…Aki látta a Külvárosi legenda című filmben a ház lakói által kigúnyolt, demens öregasszony táncát, tudja ,hogy ebből a tapasztalatból is igazi manyikás szerep lett.

A háború után harmadszor is újra kellett kezdenie. A háború elején énekelt a fronton is. De a” Jaj de jó a habos sütemény” című sanzont nem érezte alkalmasnak arra,hogy a sebesült katonákat igazán vigasztalja. A nevével  viszont visszaélt egy színésznő ,aki megtette helyette azt ,amit egyes tisztek szerettek volna.. .Ráadásul a gróf Károlyi Istvánnal a harmincas  években kibontakozó szerelmét sem nézte jó szemmel a népi demokrácia,hiszen annak idején ez a kapcsolat sajtónyilvánosságot kapott. Pedig a gróf anyja nem engedélyezte a házasságot,hiszen az arisztokrácia nem fogad be egy színésznőt. Bonyolította a helyzetet, hogy új párja Bakonyi János is katonatiszt volt, aki csak úgy maradhatott mellette ,hogy sofőrként alkalmazta. Később a fellépéseit is ő szervezte. Manyika nemes egyszerűséggel Nyúl úrnak becézte…

Az ideggyógyászatról kikerült színésznő sehol nem kapott szerződést. Végül felkeresett 1954-ben egy vezető politikust és tisztázta magát. Ekkor került a  Madách Színházba ,a Kurázsi mama szerepével bizonyított. Pártos Géza rendező szinte könnyezve mesélte,hogy Manyika alakítása mutatta meg neki , milyen az igazi anyai fájdalom, amikor a lelőtt, néma lányát siratta. Generációk emlékeznek rá ,ahogy Kurázsi mama önmagát befogva,nyomtatós lóként vonszolja a hatalmas szekeret,jelképezve élete teljes céltalanságát,de az élni akarását is.

Utolsó szerepe Németh László Bodnárnéja. Tragikus sorsú anya,aki a nagyobbik fiát parasztnak a kisebbiket úrnak nevelte. A nagyobbik megölte a testvérét .Az anya öngyilkosságnak álcázza gyilkosságot,hogy megmentse legalább az egyik fiát. Ebben a sorsban nemcsak az egyén tragédiája, hanem régi világ komor ellentmondásai is felszínre kerülnek. A kiváltságos rend világa és falusi világ mint két buborék él egymás mellett. Ez a végletes konfliktus áll a személyes sorsok mögött.

Manyika ekkor már súlyos beteg volt. Barátai szerint ha korábban megy orvoshoz, meg lehetett volna előzni a petefészekrákot. Évekkel korábban volt egy ideig kórházban ,de nem bízott az orvosokban. Pár nap gyógykezelés után „Hentesek ezek” felkiáltással hazavonult. Talán egy régi emlék ,a kiszolgáltatottságtól való félelem,vagy egy nem odaillő gesztus, mondat válthatta ki ezt a gesztust. Senki nem tudta , mert erről soha nem beszélt. Ahogy a magánéletéről sem .Többen tudni vélik,hogy élettársa is becsapta és ez is súlyosbította a betegségét. Pedig még életében szinte mindenét szétosztotta ,csak pár évvel halála előtt jutott egy kisebb lakáshoz, addig egy üzlethelységből átalakított bérlakásban élt. Talán nem akarta ,hogy a közönség tudjon erről. Vigyázott arra, hogy maradjon meg az illúzió ,hiszen végül is a szerepek, a színház fontosabb.

Temetésén a székely siratóéneket már senki nem hallotta, mert technikai hiba lépett fel. Utoljára még közbelépett …Legyen csönd és adasson meg a végső búcsú emberi léptéke,méltósága.

Szakirodalom:

1.Kiss Manyi | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár - Arcanum

https://www.arcanum.com › kiss-manyi-76455

2.Kiss Manyi - Wikipédia

https://hu.wikipedia.org › wiki › Kiss_Manyi

3.KISS MANYI - Újságmúzeum

https://www.ujsagmuzeum.hu › Színésznők

4.Huszti Péter:Királyok az alagútban.

Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1986

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd gross 25 történetét!


  • 1235 szerző
  • 831 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

gross

Emlékek Kiss Manyiról

Műfaj

életrajz

Rövid leírás / Beharangozó

A XX. század egyik legnagyobb színésznőjenek portréja

Rövid összefoglaló

A történet esődlegesen az embert mutatja be,nem pálya vagy darabelemzés.

Olvasási idő

8 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni gross nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!