Barion Pixel nuuvella

Kedves leszek, ígérem

Borzalmas a mai napom, semmi olyan nem történt, amire szívesen emlékeznék. Leszarom. Lehet, hogy a belém rögzült mérce torzult el, nem változott velem, igaz nem is törekedtem rá. De hát, ami bennem van, az is én vagyok, vagy nem?

Idén múltam negyven, és eldöntöttem, ha rajtam múlik, akkor nincs több borzalmas nap. És tessék, itt van. És a héten nem az első. Mindegy, szerda van. De, ha nem miattam van, akkor hogyan tudnám elkerülni? Éjjel is karikásra gondolkodtam a szemeim, kell lennie megoldásnak. És egy éjszaka eltűnt az az időleges szépség, amin már hetek óta dolgozom.

Egyszer valaki azt mondta, hogy a rossz emlékeknek még a helyszínét is kerüljem el, mert könnyen visszaüthet. Baszki. Hogyan lehettem ilyen figyelmetlen. Persze mindenkinek vannak borzalmas napjai. Lépjek túl, örüljek, hogy másnak is szar. Ezt a hülyeséget pont az az ismerősöm mondta, aki javasolta a rossz emlékű helyszínek elkerülését. Igaz, hogy ő még azt is hozzátette, hogy az odatartozó embereket is kerüljem. Lassan nemcsak egyedül kelek, hanem már egyedül is fekszem. Persze három pofon és egy válás után ez nem is olyan nehéz.

Most meg itt ülök a szokott asztalunknál lassan egy órája, nézek magam elé bambán, nézem azt a helyet, ahol te szoktál ülni, de most nem ülsz ott. Senki nem ül ott. Hát, nem könnyű betartani a fogadalmakat. Szerettem ezt a helyet, az asztalunkat és sokáig téged is. Még a verések után is, amiből a pszichológusom arra jutott, hogy a rossz érzésem nem a pofonok miatt van, hanem a belém épült félelemtől. Akkor most mi a picsát csináljak?

Mindenki azt mondta, milyen szerencsés vagyok, hogy összejöttünk, anyám is arra bíztatott, hogy tegyek meg mindent a házasságért. De miért van szükség ilyen tanácsra, ha szerelem és bizalom van? Ja, mert múlékony, de ezt a papon kívül senki sem mondta. Azt hittem, elég erős vagyok már, nyolc beszélgetés és kétszázezer forint után. A pszichológusom erősebb lett. Én meg itt vagyok a balfasz, halálraítélt tesztemmel, ebben a kivert bisztróban. Most még a kávé is pocsék, a pincérnő, aki alig lehet húsz éves, létével, csodálatos szemeivel csak bosszant. Mindegy, mindenki így kezdte. Állítólag én is, de ha nem alszol, akkor a smink sem tud csodákat tenni.

-        Mit hozhatok asszonyom? – jött a mosolygós hang.

-        Kávét, erőset – mosolyogtam én is, de közben arra gondoltam, hogy mit provokál itt ez a picsa. Csodás tekintett, hibátlan alak, és még kedves is. Menjen a fenébe! Nincs itt egy pszichológus?

Ma már nyilván nem lesz jobb a kedvem. Kár érte, mert negyven után, ha egy szar nap elmúlik, az kettőnek számít. Hatvan évesen, nyolcvan leszek. Baszki.

És akkor majdnem szemben velem leült egy fiatal pár. Jó pasi, Armani legalább, és a lány egy modell. A fickó lehuppant a székre, semmi udvariasság, hanyagul, szétvetett lábbal, smirgli stílussal odakiáltott:

-        Jön már valaki?

-        Jaj, szívem – szólt remegősen a lány, - még le sem ültünk. Biztosan jönnek hamar.

-        Ne szívemezz itt nekem, ha jövök, ők már itt legyenek – így a fickó, aki a harmincas éveinek az elején járhatott, és kétségkívül szerepelni fog a Vogue következő címlapján. Ott úgy sincs hang, csak kép, az meg OK.

A lány csendben maradt, talán a legjobb, amit tehetett. Minden más, csak olaj lett volna a tűzre. Na ja, ebben a hőségben. A fiatal pincérlány ragyogó mosolyával tette a dolgát. Vajon mennyi barom jöhet be ide, akivel szót kell értenie? A pasi semmivel nem törődve nyálcsorgatva nézte a pincérlányt, elölről és hátulról. Gondolatban már meg is csinálta.

A következő percben, már azt látom, hogy a lány zokog, sminkje ugyan ellenáll, de a keze, amelyet olyan erősen szorított a pasija, már lilult.

-        Kérlek, hagyd abba, ez fáj – és már potyogtak is a lány könnyei.

A bisztróban minden ment tovább a maga útján. Senki nem akadt ki, se férfiak, se nők. Egy pillanatra láttam, hogy a pincérlány mozdulna, de kollégája visszafogja a vállát. A csetepaté meg zajlik, a forgatókönyv számomra ismert, átéltem már én is. Hát nincs itt senki? Nincs egy férfi, aki megállítaná, még a pofon előtt? Mert az jönni fog, az tuti.

Úgy éreztem magam, mintha mindez újra velem történne. Éreztem a gyomromban az émelygést, reszketett a karom, szívem, mint egy gőzkalapács, nyilván elvörösödtem. És akkor eszembe jutottak az önvédelmi edzőm szavai, aki a válásom után segített visszaszerezni az önbecsülésemet. Egy morzsányit biztosan sikerült. És ez a morzsa, most, mint a lélek hajtóereje, megmozdult, és elkezdett dolgozni bennem. Hagytam. Edzőm mindig azt mondta, „légy gyors és fókuszált, a többi jön!”. Ha tudtam volna gondolkodni, biztosan maradok nyugton, mert más egy edzés és más a valóság. De, nem tudtam. Felálltam, éreztem, hogy minden szem rám szegeződik, a pincérlány intett, hogy maradjak, már meg is szerettem. Lehet, hogy barátság lesz ebből? Odaléptem a pár asztalához, ahol talán a pofon előtti legutolsó pillanatban lehettek.

-        Elkérhetném az étlapot? – néztem a legszebb, negyvenes mosolyommal az armani fiúra.

-        Mi van mama, eltévedtél? – jött a hang a tuskó irányából. Szegény Armani, hova lesz így a nimbusza?

-        Bocs, nem értem – játszottam az értetlent, miközben a rémület, szinte kézzel foghatóvá vált a bisztróban. Megismételné?

-        Mit nem értesz nyanya? Süket is vagy? A pincér nem én vagyok, húzz el!

-        Köszönöm, akkor jól értettem, ez megnyugtat – mosolyogtam rendületlenül. Tudtam mi következik, felélénkültek az emlékeim, és láss csodát, egyik sem volt borzalmas.

A fickó, mert a klubban a fiúk így csinálják, elengedte a lány kezét, felállt a székből, majdnem egy fejjel magasabb volt nálam. Fazonra nyírt, szerintem festett haja megmozdult a hirtelen lendülettől, megigazította zakóját, amit nem tudtam mire véljek, először az ostobák arroganciája jutott eszembe, de aztán tett egy talán ijesztésnek szánt, mint később kiderült felesleges és elhamarkodott mozdulatot. Beugrott az edzésen gyakorolt mozdulat, a legjobbkor. Léptem egyet hátra, és hirtelen a nyitott tenyerem Vénusz-domb részével, micsoda elnevezés, homlokon vágtam.

Mit mondjak, nem számított rá, miként a bisztró közönsége sem, akik először jéggé dermedtek, majd pár másodpercet követően felocsúdtak. Ezt már a kissé megkésett tapsokból szűrtem le.

És akkor a pincérlány odalépett, megölelt, adott egy korty vizet, és csak annyit mondott:

-        Köszönöm neked.

-        Nem is rossz egy negyvenestől, nem igaz? – mondtam, de ekkor már szinte az egész utca tapsolt.

És akkor észrevettem egy éppen odaérkező rendőrt, aki legnagyobb meglepetésemre nem hozzám lépett, hanem a fiatal nőhöz, aki mindeközben próbálta élesztgetni a pasiját:

-        Kíván feljelentést tenni kisasszony? – kérdezte udvariasan, miközben egy pohár vizet locsolt a földön fekvő férfire.

-        Nem, köszönöm! – jött a még mindig félős válasz.

-        De majd én teszek – jött ki belőlem. Mégis csak nyanyának szólított.

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd Gulyás Gábor 39 történetét!


  • 1261 szerző
  • 857 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Gulyás Gábor

Kedves leszek, ígérem

Műfaj

szépirodalom

Rövid leírás / Beharangozó

Naplóbejegyzés. Új életem első napja.

Rövid összefoglaló

Új életem első napja, de ahogy indul, megint valami borzalom lesz belőle. Vagy mégsem?
Pár verés, és egy válás után, túl a negyvenen, még reménykedem. Talán feleslegesen.
Vagy mégsem?

Olvasási idő

6 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Gulyás Gábor nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!