Lásd
Ím a szürkületi zóna,
Zajos padokon néma emberek
Szakadt cipőben, szakadt lélekkel,
Hátrafordulni én már nem merek.
Hazug
Halld, olyan hazug ez a szó,
Szemérmetlen, szemérmes gondolat,
Egy vak koldus fél lábon ünnepel,
Szakállából fon hamis húrokat.
S zenél majd ő rajta,
Viszi a feledés.
Betonon víztócsa,
Szívemen repedés.
Sírás a padokon,
Könnyárban zokogás.
Magányos éjjelen
Én vagyok, senki más.