Körül belül tíz éves koromban kezdtem a szárnyaimat bontogatni a költészet terén, s később jutott tudomásomra, hogy a nagypapám aki még a születésem előtt elhunyt, szintén írt verseket, illetve egyetemi előadásokat is tartott irodalmi témában. Említésre méltónak tartom, hogy Pilinszky Jánossal jó barátok voltak és, ha jól informált vagyok mentorálta is. Miután értesültem effajta (mondhatni) örökségemről, elkezdtem megmutatni az akkori tanáraimnak is az irományaimat, akik dicsértek a hobbim miatt. Leginkább a nehéz idők feldolgozására szolgált a költés, nem is publikáltam őket. Egy véletlen folytán az egyik jó barátom javaslatára a helyi könyvtár közreműködésére megrendezésre került az első felolvasóestem ahol saját verseim olvastam fel, illetve egy másik ismerősöm a papám verseit. Az est után többen bíztattak arra, hogy tegyem közzé a verseimet, ekkor húsz éves voltam.