Barion Pixel nuuvella

Meglepő régészeti lelet 1.0

 


1


Nem szerette a New Haven-i klímát. Az óceán közelsége, a Long Island felőli szelek ősszel nyirkossá, hűvössé tették a levegőt. A Yale Archaeologiai tanszéke a Hillhouse Avenue 51 alatt volt és a jól sikerült előadás után fázósan húzta össze magán a kabátját a két-három fokos, fel-feltámadó szélrohamok alatt. A jól sikerült az ő fogalmai szerint azt jelentette, hogy az erdészeti kar diákjainak többsége megjelent és számos kérdést is feltettek. Igaz ezek egy része az elmúlt évben a sarkvidéken töltött élményeit firtatta, kevesebb figyelmet tanúsítva az onnan hozott igen régi, jégbe fagyott rovar-maradványokra, de az érdeklődés mindenképpen pozitívum.

Ahogy kiért a Prospect Street-re sietősebbre fogta, mert a széles és nem magas házakkal, hanem botanikai kertekkel övezett részen, szabadabban mozgott a levegő. Észak Dakotából származott, az 52-es és 83-as utak kereszteződésénél fekvő Minot nevű kisvárosból, így a hideggel nem volt problémája sohasem , de a szelet, kivált a párás-nyirkos légmozgást rosszul viselte. Szaporázta lépteit a bérelt lakásáig hátralevő néhány száz méteren. Felesége betegsége, majd hirtelen halála után költözött a Whitehall Apartements egyik lakásába, nem is annyira a korábbi lakás egyedül fenntartásának nehézségei miatt , hanem inkább az emlékek előli menekülésként.

Jóleső érzéssel szorongatta a frissen készült teával telt csészéjét és a következő napi előadását kezdte volna végig gondolni, amelyet ugyan már számtalanszor elmondott de azt tartotta, hogy az alapinformációkon kívül, ha sikerül valami érdekeset, szokatlant becsempészni a száraz tananyag közé, jobban emlékeznek rá a diákjai, arról nem is beszélve, hogy vizsgáztatásnál lehetősége nyílik úgy segíteni a vizsgadrukktól szenvedőket, hogy az idegen professzorok által nem érthető, így nem is gyanús, összekacsintással emlékeztesse. Óvatosan tette le a szétterített jegyzetei közé a teát és vackolódott be a pamlag egyik sarkába, amikor megszólalt a mobilja. Bosszúsan tápászkodott fel a kabátjában hagyott készülékért.

- Jack Landin – szólt bele.

- Titkárság! Adom az elnök urat! - csicseregte valamelyik szépséges fiatal lány Peter Salovey legfrissebb „szerzeményei” közül. A szociológiai és pszichológiai végzettségű professzor nemrég került kinevezésre és bár példás családi életet élt, munkatársai közé előszeretettel választott csinos, fiatal nőket.

- Jó estét Jack! Van egy kis problémám magával. Úgy tűnik nélkülözni leszek kénytelen a munkáját, mert a National Science Foundation-tól olyan kiváló vélemény érkezett a McMurdo állomáson végzett tavalyi munkájáról, hogy amikor a mostai lelet előkerült, azonnal magát jelölték elsőként a kutatás vezetőjének. - darálta ellentmondást nem tűrően, parancsoláshoz szokott hangon az egyetem elnöke.

- Mi az a mostai lelet? Milyen kutatás? Bocsánat, de nem értem. - Jack értetlenül meredt a teájába.

- Nem olvasta az e-mailt, amit ma délben küldtem? - az elnök hangja mintha kissé sértődötté vált volna.

- Nem jártam reggel óta az irodámban, mert az archeológia tanszéken adtam elő és annak végeztével hazajöttem.- magyarázta.

- Nos, dióhéjban. A Mosta városában, egy viadukt-nál végzett felújítási munka során, olyan kőzetrétegek kerültek napvilágra, amelyek elképesztő tömegű rovar maradványokat tartalmaznak. A terület egyébként is különös figyelmet élvez a római kori épületromjai okán, így azonnal leállították a munkát. A helyieknek nincs rovartani szakértőjük ezért az UNESCO Világörökség Intézet helyszíni megfigyelői segítséget kértek a Nemzeti Tudományos Alaptól, akik magát jelölték ki a leletmentésre. - közölte Salovey.

- Értem. Egyáltalán, hol van ez a Mosta – érdeklődött Jack.

-A Földközi-tengerben, Málta szigetén. Mivel az építkezést minél hamarabb folytatni akarják, holnap reggelre foglaltak jegyet egy transzatlanti járatra Madridig, onnan helyi gépekkel megy a helyszínre. Az előadásait átszervezzük, illetve más megtartja, arra ne legyen gondja. Küldök magáért kocsit, hogy a szükséges eszközöket összeszedhesse még ma este és bár a kutatást központilag finanszírozzák, tegyen meg mindent, hogy a Yale is hasznot húzhasson belőle! Jó utat! Jó munkát! - bontotta a vonalat.

- Köszönöm. - motyogta Jack, a már néma telefonba.

Később, csomagolás közben kezdett füstölögni, hogy semmi kérdés, hogy lenne-e kedve, vagy ráérne-e esetleg...

Mióta egyedül élt senkitől kellett búcsúznia, mindössze két lelkes diákját hívta fel, hogy a másnap reggelre tervezett konzultációt lemondja. Mire a kocsi odaért már útra készen várta azt tervezve, bent alszik az irodájában, hogy legyen ideje összekészíteni a vinni tervezett műszereit, eszközeit a reggeli indulás előtt.


2


Luqa álmos kis falu volt még néhány tíz évvel ezelőtt is. Komolyabb fejlődésnek csak akkor indult, amikor az angolok katonai repteret építettek, amelyet később polgári légikikötővé fejlesztettek, csinos kis terminált is építve a kifutó mellé. Noha Jack az atlanti légi utat is átaludta és a helyi gépen is szunyókált, most hunyorogva nézte a gép mellé tolt lépcsőn az október végi napsütést.

Miután a csomagjai is előkerültek és kisétált az épületből, meglepve látta, széles mosollyal az arcán Dr. Henry McCormik-ot közeledni egy egyenruhás férfival.

- Jack! Örülök, hogy látom! - intett üdvözlés közben a sofőrnek, aki a kocsiba pakolta a ládákat.

- Hogy van Henry? – udvariaskodott a megszólított – Emma is itt van és a kislánya is? - érdeklődött, emlékezve, hogy a Déli Sark-i kutatásai során találkozott már az egész családdal.

- Nem, csak egyedül vagyok itt és nemrég érkeztem, gyanítom hasonló módon. Annyival vagyok csak előrébb, hogy itt voltam Európában, a CERN-ben, ezért néhány órával hamarabb értem ide. - válaszolta miközben elindultak.

- Minek a bogarakhoz fizikus? - kérdezte Jack.

- Fogalmam sincs, annyit tudok eddig, hogy egy rutin mérés során a környezet háttérsugárzásánál nagyobb, de a veszélyestől azért jóval gyengébb sugárzást mértek a bogarait tartalmazó sziklatömb közelében és nem tudnak rá magyarázatot. - felelt komoly arccal a fizika doktora.

- Nos, akkor nincs más hátra, mint kiderítsük a rejtélyek magyarázatát. Mivel kezdünk? - érdeklődött a bogarász.

- Először a fővárosba, Vallettába kell mennünk és a Republica streeten az Archeologiai múzeum munkatársát és felszereléseit vesszük fel, majd a Parlament és Köztársasági elnöki palota következik, ahol a frissen megválasztott, fiatal, Bristolban filozófiából doktorált elnök, Mr. Muscat szeretné személyesen átadni a megbízóleveleinket. Csak ezek után a kora esti órákban érkezünk Mosta városába -

- Miféle hely ez a Mosta? - szakította félbe Jack.

- Nos, amit eddig megtudtam az csupán annyi, hogy több ezer éve lakott hely, jelenleg kb. húszezres lakosság létszámmal...

Kollégája elkerekedő szemét látva, így folytatta:

- Nem szabad elfelejteni, hogy ez egy piciny szigetország, összesen kevesebb mint félmilliós lélekszámmal. Innen nézve, itteni viszonylatban ez nagyváros. Európában második legnagyobb a Rotundának nevezett templomuk kupolája és a most felújításra váró - egyébként ez is, ahogyan sok minden más is, római alapokon nyugszik – viadukt mellett is számos régi korokat idéző látványossága van. - fejezte be Henry.

- A leletről is sikerült valamit megtudnia, mert én teljesen tudatlanul érkeztem? Tegnap este riasztott az egyetemi elnököm és semmi időm sem maradt a tájékozódásra. - Az igazán őszinte kérdés most ütközött ki Jack-ből.

Henry elmosolyodott, magában mulatva, hogy kollégája milyen sokáig tudta türtőztetni szakmai kíváncsiságát.

- A helyszínre még én sem jutottam ki, de a telefonos tájékoztatás alapján a következő kép alakult ki bennem: a római kori alapok érintetlenül hagyása mellett, beton ágyazatra ültetett pillér szélesítés során a korallmészkő és homokkő rétegekben való mélyítés olyan töredezett felszínű, de jól kivehetően maradványokat tartalmazó törmelék került felszínre, amely a gépkezelőket az UNESCO megfigyelők értesítésére sarkallta. Ők azonban nem szakemberek lévén, csupán annyit tehettek, hogy leállították a munkát és jelezték a helyi múzeumnak, hogy találtak valamit. Az előzetes szemlék alapján végül így került képbe a maga, mint félig régész, entomológus és jómagam, akitől a sugárzás forrásának megállapítását remélik. -


Késő délután meglepve nézelődtek az őszi csúcsforgalomban araszoló autóból, a lélekszáma alapján parányinak gondolt város méreteire és az áradó járművek tömegére. A kései időpont miatt már nem kaptak engedélyt a feltárási területté avanzsált építési munkahely felkeresésére, csupán áthajtottak a felújítás alatt is üzemelő, boltíves alapokon nyugvó völgyhídon. Jobbra, északkeletre, barlangok, benne épületek, balra, délnyugatra, a város közepén a Dóm és a távolban Mdina történelmi városának falai sejlettek fel. Helyi sofőrjük lelkesen mutogatta a látnivalókat, a neki csak turistáknak számító utasainak.

Jack egyhangúnak találta a helyi mészkő kockákból összeállított kockaházak, vakolatlan, festetlen, éppen csak fugázott falait. Még az elmúlt századok épületei is ugyanolyan kockákból épültek, igaz kiegészítve faragott, díszítésekkel. Henry büszkén magyarázta, hogy az egész ország egy mészkő-homokkő platón terül el, amelyet az afrikai és európai kőzetlemezek egymásra torlódása emelt a tenger szintje fölé. Más építőanyag nem lévén, ezt az anyagot használják évszázadok óta. Miután a sziget klímája kedvező, így a hőszigetelésre sincs gondjuk, érdekesség viszont, hogy a fagyveszély hiánya miatt, a közművezetékek az épületek külső falán futnak nagyon sok helyen.

- Csapadékelvezetés, ivóvízvezeték, sőt a szennyvíz elvezetés is az épületek külső falán fut, megtakarítva ezzel a falba süllyesztések, hiba esetén fal bontások, lakás elöntések hatalmas munkáját-költségét. - fejtegette némi szarkazmussal.

Miután a szigeten még javában tartott az idegenforgalmi szezon, Mosta városában nem sikerült szállást találniuk, így a pár km távolságra levő Bugibba nevű kisváros Szent Pál öbölre néző negyedében kaptak elhelyezést. A Szent György utca csendes, a forgalomból kieső része volt, a leginkább idegenforgalomból élő településnek, noha a tengerparttól alig száz méteres távolságra, azzal párhuzamosan futott.


Másnap kijutottak a munkaterületre, ahol egy munkagödörben a kőfalban számtalan apró barnás folt, amelyeket közelebbről szemlélve rögtön kiderül, hogy azok valamiféle rovar lábak, csápok és egyéb részek. Zavarba ejtő azonban a méretük. Több napi aprólékos leletmentés során összeállítottak egy egésznek tűnő állatot, ami 80cm hosszúnak bizonyul.

Henry nem jutott előrébb a doziméterével, mert a fal egésze látszott sugárzónak, értelmesen nem megmagyarázhatóan. Napokkal később történt az áttörés, amikor egy bekapcsolva felejtett (egy helyi, buzgó diák készüléke!) sugárzásmérő kattogni kezdett a bogaras láda előtte való elcipelésekor! Lassan jön az ötlet, hogy a bogár darabokat egyenként vizsgálják a Geiger-Müller készülékkel és ekkor meg a döbbenet, mert csak az állat tor része sugároz, sem a potroh, sem a fej, sem a csápok.

Jack erősen ellenezte a fizikus ötletét, hogy „boncolják fel” az egyik tetemet, mert fennáll a veszélye annak, hogy apró darabokra törik a megkövesedett anyag és így megsemmisül a lelet. Miután beadta a derekát kiderül, hogy egy apró fémdobozka rejtőzik az állatka „mellkasában”, amiről a teljesen felajzott Henry azt állapította meg mindenki elképedésére, hogy az egy pacemaker, egy szívritmusszabályzó, nukleáris táplálással, ami a mai napig működik és azt érzékelik a műszerek! Ebből az is következik, hogy a falban még további lény maradványoknak kell lenniük. A környezetükben dolgozó segítők nem értik, hogy a számunkra gyilkos sugárzást hogyan használhatták, és kik készítették a szerkezetet egy bogár számára? Henry, munka közben, dünnyögve, fogai közt szűrve a szavakat, mesélni kezdte, hogy néhány, az evolúcióval foglalkozó tudós szerint a mostani, emlősök uralta földön a szerencsétlen véget ért, ismert dínó uralom előtt is létezhetett fejlett élet a földön. A rovarok társadalma, ami eddig ismeretlen okból eltűnt. Az pedig most különösen érdekes, hogy tudjuk, a ma élő bogarak között is vannak olyanok, amelyek túlélnének egy nukleáris kataklizmát is. A legismertebbek közülük a csótány néven elhíresült, lánykori nevén Blattodea rovar család közutálatnak örvendő tagjai.

Egyelőre csak a helyi sajtó érdeklődik az építkezés leállásának oka után, de félő, hogy előbb-utóbb valaki elkotyogja a dolgot és akkor rájuk száll az egész világ minden agilis újságírója.

Az már közismert, hogy ősi élőlény maradványokat találtak a mészkőben, de a sugárzásos információ még nem szivárgott ki, mert a legegyszerűbb munkás ember is tudatában van annak hogy világraszóló hisztéria lenne belőle.

A helyi diák nagy segítségükre volt mert olyan dolgokat is véghez vihet, amit ha a nemzetközi hírű tudósok tennének, igen feltűnő lenne. A munkálatokhoz rutinszerűen használt doziméteren kívül az egyetem fizika laborjából, csendben kikölcsönzött két másik eszközzel feltűnés nélkül dolgozhattak.

Külön hálásak voltak neki, mert az első riportoknál következetesen, az igazságnak is megfelelően csak Landin professzort emlegette, mint a kutatás vezetőjét és szelíden félretolva, elhallgatta, hogy fizikus professzor is vizsgálódik. Naponta küzdenek a sajtóval, próbálják titkolni a dolgot, mégis azt a látszatot keltve, mintha minden nap új információt közölnének az érdeklődőkel.

Az építkezést sürgetik az építő cég vezetői, mert nem értik, hogy néhány „vacak” bogár miatt miért kell tétlenül állni a méregdrága gépeiknek, de nehéz az igazság bevallása nélkül sokáig halasztgatni.

Jack rokonszenvezik a helyi diákkal, ifjúkori önmagát és meg nem született fiát látja benne.

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd Jenes Gyula 36 történetét!


  • 1200 szerző
  • 784 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Jenes Gyula

Meglepő régészeti lelet 1.0

Műfaj

sci-fi

Rövid leírás / Beharangozó

Társszerző kerestetik!
Feltöltök ide íráskezdeményeket abban a reményben, hogy akad akinek a fantáziáját beindítja és tovább gondolja, mi több le is írja. Az így létrejött művet közösen jegyezve publikáljuk. A világ irodalomban számos példa lelhető fel a közös munkára, mint például Ilf és Petrov, vagy ide érthető akár Dumas is akit több tucat munkatárs segített művei létrehozásában. Az eredeti címmel de … 1.0 helyett … 1.1 1.2 1.3 stb. címmel érkező „bővítmények” alapján követhető a fejlődés.

Rövid összefoglaló

A Mosta városában, egy viadukt-nál végzett felújítási munka során, olyan kőzetrétegek kerültek napvilágra, amelyek elképesztő tömegű rovar maradványokat tartalmaznak. …. A helyieknek nincs rovartani szakértőjük ezért ... helyszíni megfigyelői segítséget kértek a Nemzeti Tudományos Alaptól

Olvasási idő

10 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Jenes Gyula nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!