Barion Pixel nuuvella

A Szürke Gyilkos

Olvasom az interneten, hogy egy férfi lemészárolta a családját, kivéve az egyik lányát, aki csak azért érte túl, mert éppen nem volt otthon. 

A fiú, aki többször is szembeszállt az apjával, mentve a családja életét, az eset előtt azt mondta az osztálytársainak.

"Ha hétfőn nem jövök iskolába, akkor gyertek el a temetésemre!”

Mondta. 

 Be kell látnunk, nincs mit mellébeszélni, megérezte az apja szándékát. A rendőrség környezet tanulmánya során kiderült, hogy nem tűnt agresszívnek az apa. Most szabadult. Hm. Most szabadult. 

Vajon miért ült?  Talán mindegy, talán nem. Végül is egy kivételel mindenki meghalt, még a nem kis intuíciókkal és bátorsággal rendelkező fiú is.

Aztán a férfi elhagyta a házat, később a rendőrség a Miskolci pályaudvaron fogta el. Ellenállást nem tanúsított.

Hova indult? Van még út egy emberben, aki megöli a családját?

Milyen indulatok vezetnek oda, hogy valaki ilyen tettre szánja magát?

Mi lehetett az ok?

„Azt írja az úúúság”, idézve az elhíresült mondatot, hogy a féltékenység motiválta a férfit. Nem tudom, azt hiszem nincs az a férfi, aki ne lett volna féltékeny, legalább egyszer az életben. 

 „Szeress úgy, mint a kést.” mondja Pilinszky János. 

Ideig– óráig mindannyian ittunk már ebből a keserű pohárból, de mégis szerintem e mögött mélyebb trauma lapul.

Ezt az embert vagy lelkileg megnyomorította a börtön, vagy azért került oda, mert már megnyomorította az élet? Mégis tovább gondolva azt hiszem számomra a legképtelenebb kérdés az, hogy miért is hitt benne az asszony? Három gyereket szült neki, ami arra mutat, hogy az asszony is egyfajta lelki nyomorban tengődött. Ami még nemhogy oltotta volna a férjben dúló indulatokat, hanem még tudtán kívül fel is erősíthette azokat.

Találgatok.

– Lehet, hogy a férfi rossz társaságba keveredett? Félre lépett valamikor az asszony, azért e szörnyű cselekedett? Mi tesz egy embert gyilkossá?

– A körülmények! – vágom rá azonnal a frappáns választ.

Hát persze, a körülmények. 

– A genetika!

Jön az újabb verzió, hiszen bizonyított, hogy az emberben kódolva van az ölés természetessége. Elvenni valakinek az életét, ehhez valami egész más gondolkodási metódus kell. Vagy gondolkodás nélküli.

A mai világszemlélet már nem kultiválja az ölést, főként az emberölést.

Feltéve, ha az nem államilag elkövetett népirtás, ahogyan azt a mai napig teszik sok országban. De ezt hagyjuk, ezt csak a teljesség kedvéért említettem.

Szóval csak egy dologra tudok gondolni, ami megengedi az effajta szörnyű cselekedeteket, sőt még egyfajta különös motiváló erővel bír. 

Én csak Szürke Gyilkosnak hívom. A Szürke Gyilkos köztünk jár, akárcsak ez a férfi a pályaudvaron. Sétálgat és a tekintetek között feszül. Ellopja az értékeinket, a kötődésünket, eltaszít a családtól, és megtanít vállat rándítani. 

Igen, ő nagyúr manapság, mert ha ránk telepedik, szürke ködén keresztül nem látjuk többé mások fájdalmát és örömét. Együttérzésünket észrevétlen mélyre temetjük, és nem a barátot, hanem az ellenséget találjuk meg másokban. 

Ha már megrágta szívünket, beszélni kezd belőlünk, és gyűlöletet szít köröttünk. Kilopja zsebünkből az igazságot, felbontja a kapcsokat, kételyt és haragot támaszt mindenhol. Így zabál fel minden érző szívet.

Nehéz ellene védekezni. A Szürke Gyilkos korunk lelki rákja, ami akadálytalanul terjed a világban, és apró léptekkel önpusztítóvá teszi az emberi fajt.

Lassan öl, mint valami méreg, mert számára az idő nem létezik. 

Ő rá ér. Felül áll minden testiség felett, hiszen ha egyikünk elhull, átköltözik egy másik testbe, és tovább munkálkodik.

Nem az a férfi ölte meg azt a családot és még csak nem is a körülmények. Nem a genetikai kód.

Ez mind orvosolható lenne, ha nem volna köztünk a Szürke Gyilkos.

Mert ő ölte meg azt az anyát, és azokat a gyerekeket.

Ő volt az, aki kirekesztettséget és magányt szított abban a fejben, aki őrületében, hogy oldja a saját káoszát, kiirtotta őket.

Nem, nem akarom azt az embert felmenteni a bűnei alól. Csak azt szeretném, hogy tudjon mindenki a Szürke Gyilkosról, aki itt munkál közöttünk, és tesz róla, hogy napról napra egyre kevesebbet lássunk és érezzünk egymásból.

Tegnap jártam ott. A lányomért mentem, arra a pályaudvarra.

Az a férfi ott ácsorgott valamikor egy órával azelőtt, hogy én odaérkeztem. Ő már elment, de a Szürke Gyilkos ott kószált az emberek szemében. Sunyin mosolygott, és szaggatta a hálót, ami összetart minket, embereket. 

Egy koldus ácsorgott a sarkon, dühösen kiabált az egyik arra haladóval, aki leszegett fejjel lépte át a kucorgó, kéregető tenyerét.

- Ejnye, jó ember, hát nem látja milyen nyomorultul élek? Hát ne legyen már ilyen közömbös!

De mostanában már egy új démont is látok a szemekben. Tartózkodó hűvös tekintet. Távolságot és bizalmatlanságot szül, és édes testvére a Szürke Gyilkosnak.

Úgy hívják Névtelen Félelem.

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd kabdebon 36 történetét!


  • 1232 szerző
  • 821 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

kabdebon

A Szürke Gyilkos

Rövid leírás / Beharangozó

Van még út egy emberben, aki megöli a családját?

Rövid összefoglaló

A Szürke Gyilkos korunk lelki rákja, ami akadálytalanul terjed a világban, és apró léptekkel önpusztítóvá teszi az emberi fajt.

Olvasási idő

4 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni kabdebon nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!