Igazán nem sok és nem nagy dolgok voltak ezek, mégis biztonsági viszonyítási pontokat adtak. S már maga a tudat, hogy meg tudtam határozni ezeket a pontokat, valahogy felvillanyozott. S mindez egyúttal magával hozta a következő kérdést is...

Az első hét az ifjúsági szállón végtelenül lassan telt. Mintha ólomlábakon járt volna az idő, végiggondolva az átélt élményeket, életszakaszokat, végiggondolva a szeretet, a gyűlölet és a csend szent hármasát.

Nem tudom, mikor született meg a döntés. Nem tudom, mi tette a pontot az i-re.  Arra viszont a mai napig emlékszem, ahogy behúzom a bőröndömet az utolsó megbeszélésre. A legnagyobb bőröndöt viszem, elvégre tavasz van, kiszámíthatatlan az időjárás.