Barion Pixel nuuvella

Válogass kedvencekből! 2.

GGróf Seilern-Aspang Crescence (ejtsd: [kreszansz]) korabeli nevén aspangi Seilern Crescentia[4] (teljes nevén Maria Crescentia Caroline Maximiliana von Seilern und Aspang, azaz Seilern-Aspang Mária Kreszcencia Karolina Maximiliána; Brünn, 1799. május 13. – Kiscenk, 1875. július 30.)[4] osztrák származású grófnő, első férje gróf Zichy Károly, Moson vármegye főispánja, főkamarásmester, második férje gróf Széchenyi István.1818-ban ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal, akivel 1824. augusztus 2-án kezdődött reménytelennek látszó kapcsolata. 1834-ben meghalt gróf Zichy Károly (1778–1834), és 1836. február 4-én egy évtizedes reménytelen szerelem után házasságot köthettek, Budán, a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplomban.[5] Támogatta férje munkáját, a döblingi időszakban is híven kitartott mellette. Forrás: Wikipedia

Sziasztok! Már egy ideje könyveimen töröm a fejemet, de nem tudom eldönteni, hogy betűtörténet, grafika és építészettörténet, városi mesék, vagy családi történetek sorozatomból legyen-e kötet? 

Ezért a ti, olvasók segítségeteket kérem. Nektek nincs más feladatotok, mint elolvasni ezeket, megosztani és kommentelni, hogy együtt eldönthessük, hogy mi érdekel benneteket jobban? 

Tegnap ügyintézés miatt egy történelmi-romantikus helyen jártam, a Krisztina téren. Előző nap, március 15-én a nemzeti ünnepen megnéztem A hídember című kosztümös filmet, ami már húsz éve készült, minden évben megnézem és meghatott újból az a kitartó szerelem, amit Széchenyi István a későbbi felesége iránt érzett. A krisztinavárosi templomban esküdött örök hűséget egymásnak Széchenyi István és Seylern Crescentia 1836. február 4-én. Széchenyi István a legnagyobb magyar volt, végtelenül tisztelem diák korom óta, azért amit Magyarországért tett: a Lánchíd felépítése, a sport, a közlekedés, a külpolitikában végrehajtott reformok miatt. Írásai a Hitel 1830, a Világ 1831 és a Stádium 1833, Kelet népe 1841 óriási hatást gyakoroltak a kor szellemi fejlődésére.

Gróf Széchenyi István, Barabás Miklós portréján, 1848-ban. 

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21.[2][3] – Döbling, 1860. április 8.[4]) politikus, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere.

De, amiért még nagyon tisztelem, az a szenvedélyektől fűtött, romantikus szerelem, amit ő átélt kedvesével kapcsolatban és akiért úgy érezte érdemes dolgozni, küzdeni. Én is ilyen romantikus szerelemre vágytam egész életemben. Nekem is megadatott egyszer-kétszer a romantika is, a szerelem is, de nem bizonyult tartósnak. Számomra a házasság egy megbonthatatlan szövetség és úgy gondolom a felek azért vannak, hogy egymásért tegyenek szeretetben, egyetértésben. Mondom ezt úgy, hogy túl vagyok egy házasságon.