Barion Pixel nuuvella

Betűtörténet 9. Képes Krónika és Thúróczy Krónika

Milyen volt a középkori történetírás és rajzolás? Hogyan maradtak fenn a magyar történelmi emlékek és legendák? Milyen volt egy kódex megjelenése? Milyen ábrázolások voltak rajta? Hogyan nézett ki egy iniciálé és mi volt a pergamen? Ha ezekre mind tudjátok a választ, akkor ne olvassátok el a legújabb betűtörténeti cikkemet. De, ha mégis érdekel benneteket, akkor merüljetek el a mai részleteiben. Gyönyörködjetek a kódexek festményeinek szépségeiben. Illetve megtaláljátok a korábbi részletek linkjeit is egy csokorban. Kattintsatok kedvenceitekre! 

Betűtörténet 1. Vajon írt-e már az ősember?

https://nuuvella.hu/kocsis_nagy_noemi/6497-betutortenet_1_vajon_irt-e_mar_az_osember

Betűtörténet 2. Hogyan írtak Mezopotámiában?

https://nuuvella.hu/kocsis_nagy_noemi/6607-betutortenet_2_hogyan_irtak_mezopotamiaban

Betűtörténet 3. Hogyan írtak az egyiptomiak?

https://nuuvella.hu/kocsis_nagy_noemi/6775-betutortenet_3_hogyan_irtak_az_egyiptomiak

Betűtörténet 4. Égei, ógörög kultúrák és írás

https://nuuvella.hu/kocsis_nagy_noemi/6951-betutortenet_4_egei_ogorog_kulturak_es_iras

Betűtörténet 5. Hogyan írtak a Római Birodalomban?

https://nuuvella.hu/kocsis_nagy_noemi/7070-betutortenet_5_hogyan_irtak_a_romai_birodalomban

Betűtörténet 6. Kínai írás

https://nuuvella.hu/kocsis_nagy_noemi/7203-betutortenet_6_kinai_iras

Betűtörténet 7. Betűkészítő eszközök és nyomtatási módok

https://nuuvella.hu/kocsis_nagy_noemi/7257-betutortenet_7_betukeszito_eszkozok_es_nyomtatasi_modok

Betűtörténet 8. Aldus Manutius munkássága

https://nuuvella.hu/kocsis_nagy_noemi/7446-betutortenet_8_aldus_manutius_munkassaga

A P iniciálé László ábrázolása a Képes Krónikából. 

Nyugat-európai könyvkészítés
Az egyetemek elterjedésével megnőtt a kereslet Európában a könyvek iránt. Mivel a könyvmásoló szerzetesek nem bírták már a rájuk nehezedő nyomást, Párizsban és Bolognában az egyetemi városokban könyvkészítő műhelyek jöttek létre, melyek célja a könyvkiadás volt. A céhek voltak hivatottak ellátni a könyv iránt érdeklődő diákságot és művelt főket új kötetekkel. 

Íródeák ábrázolása a Képes Krónikából.

Papírgyártás
Az írnokok korábban pergament használtak, ez borjúbőrből készült és nagyon drága alapanyag volt, ezért át kellett térni a papírgyártásra. A papír hamar terjedt, könnyebb és olcsóbb volt előállítani. Létrehozták a papírfeldolgozó üzemeket, amihez fát ledarálták, áztattatták és speciális anyagokkal előkészítették.

Szent László király koronázásának ábrázolása a Képes Krónikában.

Magyar könyvemlékek a kora reneszánszban
Abban az időben, amikor Angliában a nagy katedrálisok kódexkészítői dolgoztak, a kultúra szempontjából máshol is fontos alkotások jöttek létre, többek között a magyar királyi udvarban. Nagy Lajos király (1342-1382) udvarának, a XIV. századi luxuskódexe a Képes Krónika Chronicum pictum volt, ami latin nyelven íródott. Szövegét Kálti Márk másolta, vagy szerezte, feltételezhetően 1360 előtt díszítették. A szöveg egy kéz kalligrafikus írása az elejétől a végéig, minden kétséget kizáróan magyar másoló kézírása.

Képes Krónika: Attila Leó pápa előtt.

A magyarországi viszonyokat, nemzetségeket, történelmi hagyományokat, legendákat jelenítik meg a képanyagban, amely meghaladja a krónika szövegeket fejlettségében. Feltételezik, hogy Nagy Lajos király kedvenc festője, Hertul fia Miklós végezte a könyv festését. Az iniciálékat, azaz a kezdőbetűket bőségesen díszítette a vezér és uralkodóportrék, címerével és viseletével. Koronázás, a nemesek közötti párbeszéd jelenik meg a kis kompozíciókon, valamint a XIV. századi divat szerint öltözött karcsú figurák. A lovagi eszményt látjuk viszont a Képes Krónika oldalain.Ugyanakkor úgy tekintünk rá, mint a középkori művészet, történelem és kultúrtörténet fontos forrására. Törzsanyagában 75 kiló fólió pergamen, kötése XVI. századi papírtáblás fehér bőr, amit vaknyomás díszít. Első pergamenlapja üres, a második a címlap. A szöveg beosztása kéthasábos, a teljes szövegtükör esetén 33 soros.

A Képes krónika szerint: 


Meglátott végül Szent László herceg egy pogányt, aki egy szép magyar lányt vitt lova hátán, Szent László herceg pedig úgy gondolván, hogy az a váradi püspök lánya, s noha súlyosan meg volt sebesülve, tüstént üldözni kezdte lovával, melyet Szögnek nevezett. Amikor pedig már elérte volna őt, hogy lándzsájával ledöfje, semmiképpen sem volt erre képes, mivel sem az ő lova nem futott gyorsabban, sem amannak a lova nem maradt le semennyire sem, hanem mindegyre kartávolság volt a lándzsa és a kun háta között. Így kiáltott és szólt Szent László herceg a lányhoz: »Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél és vessed magad a földre!« Meg is tette ezt. Amidőn pedig Szent László herceg a földön fekvőt közelről lándzsával ledöfte volna, ugyanis meg akarta őt ölni, a lány nagyon kérte, hogy ne ölje meg azt, hanem engedje el. Ebből is látszik, hogy nincs hűség az asszonyokban, mivel fajtalan szerelemből kívánta őt megszabadítani. A szent herceg pedig sokáig viaskodott vele, s miután inát elvágta, megölte őt. De az a lány nem a püspök lánya volt. 1.

A legjelentősebb oldalak a műben, a nagyobb méretű keretezett képek, amelyek szép tájain, háborús jeleneteket, csatákat láthatunk. Harcoló lovagok, sziklák között elbújó csapatok, földön heverő holttestek. Ezek az ábrázolások arra utalnak, hogy a mű festője jól ismerte, a nagy francia krónikák XIV. századi képciklusait, illetve az egyházi zsoltároskönyvek ábrázolásait. Egyik kedvelt ábrázolás a Szent László kultusz révén meghonosodott "Szent László harca a kunnal" ábrázolástípus, ami nem csak itt, de számos magyarországi templom freskóján is fennmaradt. Lényege a kereszténység diadala. A Szent László kultusz kialakulásához az járult hozzá, hogy az 1095-ben elhunyt László királyt, III. Béla a pápa jóváhagyásával 1192-ben szentté avatta. Innen számítjuk azt a csodálatos középkori lovagi kultúrát, ami a Képes Krónikában is megjelenik. Leginkább Károly Róbert és I. Lajos hódoltak ennek a kultusznak. Nagy Lajos még aranyforintja hátoldalára is az ő képét verette. 

A Képes krónika 21. lapja. A felső nagy miniatúra a magyarok bejövetelét Pannóniába, a "D" iniciálé bizonytalan, hogy Elődöt, vagy Árpádot, az "A" iniciálé szintén bizonytalan, hogy Álmost, vagy Árpádot ábrázolja.

A Képes Krónika történetéhez még az is hozzátartozik, hogy ugyan most a budapesti Országos Széchényi Könyvtár őrzi, ahol Clmae 404. a jelzete, de ez nem volt mindig így. A XV. században (1458-1490) még Magyarországon volt Mátyás király udvarában, ahonnan Franciaországba, majd a szerb despotához Brankovics Györgyhöz került. A XVI. században a bécsi udvari, majd az Osztrák Nemzeti Könyvtárba, ami miatt úgy volt számon tartva, mint bécsi Képes Krónika (Chronicum pictum Vindobonese). 1932-ben azonban kultúregyezményt kötöttek Velencében és 1934-ben így visszakerülhetett Budapestre.

Az első oldal a Képes Krónikából.

Hasonló hatásokra utal, a szerényebb kivitelezésű, Arisztotelész írásait tartalmazó és Nagy Sándornak írott, szintén Nagy Lajos udvarában és neki készült Secretum Secretorum. Luxemburgi Zsigmond királyunk (1387-1437) Prágában született magyar, német, cseh király és német-római császár volt, az ő udvarában, sokrétű művészi tevékenység folyt. A nevéhez köthető Buda és Visegrád nyugati szintű kiépítése. Építkezés a végvárrendszerek kiépítése, törvények megszilárdítása gazdasági értelemben, szobrászat, festészet és könyvművészet köthető a nevéhez. Fényűző udvartartás vette körül, nagy pompával, ünnepélyességgel és tekintéllyel. 

Albrecht Dürer (1471-1528) híres festménye Luxemburgi Zsigmondról. 

Ő szervezte meg az utolsó európai keresztes hadjáratot 1396-ban. Minden ténykedése még jelentősebbé vált, 1410-től Zsigmondnak római királlyá választása után. Bizánctól Dániáig mindenhonnan érkeztek követek Budára, a király évekig nagy utazásokon vett részt, ajándékokat cseréltek és művészeket hívtak meg, vagy küldtek más udvarokba. 1410. augusztus 1-én újra megnyitotta a korábban bezáratott óbudai egyetemet, akinek a vezetői korábban ellene lázadtak. Klasszikus fakultásokat nyitottak az egyetemen, mint a legtöbb hasonló intézményben Európában és ehhez XXIII. János pápa járult hozzá. Zsigmond könyvtárának részei voltak, bátyja Vencel könyvtárának luxuskódexei, vagy francia luxus ötvöstárgyak.

Luxemburgi Zsigmond német-római császárrá koronázása utáni időszakban, 1433 körüli festményen.

A lippai ispotály, kórház terveihez, a sienai ispotály tervrajzait szerezte meg és bizalmas híve, a firenzei Filippo Scolari, hívására 1426-ban Magyarországra jött és feltételezhetően neki is dolgozott Masolino da Panicale, a firenzei quattrocento festészet nagy mestere. A magyar írástörténet és nyomtatott könyvek előtt, még fontos előképek azok a címeres levelek, amelyeknek díszes címerképén gyakran francia, svájci és németországi miniátorok munkái láthatóak.