Az írói lét folyamatos tükröt tart a társadalom felé, mert sokszor sok mindent másképp gondolunk. Próbáljuk megérteni és értelmezni az emberi viselkedést, annak mozgatórugóit, de ez csak több-kevesebb sikerrel jár. Olykor szeretnénk az előítéletek, tévképzetek, általánosan elfogadott, de rendkívül káros ál-igazságtartalmak lényege mögé látni és erre számtalan lehetőség adódik, mind az interneten, mind a való életben. Régen, ha elmeséltem egyes hallgatóim a fantazmagóriáimnak vélték ezeket, az olykor abszurd helyzeteket, most már leírom őket. A női írók olyan jelenségek rögzítését is fontosnak tartják, ami mellett sokan elsiklunk, pedig nem volna szabad hagyni, hogy így legyen. A már-már túlontúl, politikailag korrekt párbeszédek mögött az elfojtott indulatok és felszínre törő elemi, zsigeri gyűlölet az, ami kiirthatatlan. Főként a második esetben.
Manapság senki nem vesz könyvet
Most már kevésbé, de korábban sokszor rácsodálkoztam az emberi balgaságra.
A hétfő reggel, nyitásra megjelenő, jól öltözött nyugdíjas házaspár elsőként jött be a könyvesboltba.
Vagyis rajtuk kívül senki sem volt, széles e könyv tengerben.
Alapos válogatás és nézelődés után kiválasztottak egy kötetet, majd fizettek.
A szemüveges, idős hölgy így szólt hozzám:
-Milyen szomorú, hogy az emberek manapság nem olvasnak és nem vesznek könyvet -mondta ezt úgy, hogy a bankkártyáját épp a terminálhoz érintette, hogy fizetni tudjon.
Mivel ezt a sarkalatos ténymegállapítást már oly sokszor hallottam, rezzenéstelen arccal, mosolyogva így feleltem.
-Az emberek vesznek könyvet és olvasnak. Húsvét előtt is olyan forgalom volt, mint karácsonykor.
-Igen? És akkor hol vannak az emberek? -tette fel a provokáció-ízű kérdést az asszony.
-Hétfő reggel kilenckor? A gyerekek iskolában, óvodában, a szüleik dolgoznak -feleltem.
-Értem, köszönjük.
Elégedetten távoztak.
Minden nézőpont kérdése.
Lekurvázás. Olyan cselékedet a közbeszédben, amely a másik, rendszerint nők megalázására irányul. A férfiak kurvának azt a nőt nevezik, akit ők nem kapnak meg. Büdös kurva az, aki mással lefekszik csak velük nem. És nem feltétlenül az a szerencsétlen prostituált, aki önként, vagy kényszer hatására áruba bocsájtja a testét. Kurva az, aki nem engedelmeskedik, vagy feldühödik a csaláson, áruláson és hazugságon. De jó asszony, aki mindent megbocsát és elnézi a félrelépést. Kurva az is, aki a férfi szemébe meri mondani, hogy ő egy tahó. A nők szemében kurva az, aki férjünkkel, párunkkal hetyeg. Büdös kurva az a barátnő, aki a volt férjünkkel, párunkkal összeáll, esetleg abban segédkezik. Hány női barátság borult és ment tönkre ettől? És ribanc az, aki kirívó külsejével minden férfi és nő figyelmére igényt tart. Nem feltétlenül az a szerencsétlen prostituált, aki önként, vagy kényszer hatására bocsájtja áruba a testét. És könnyedén elküldik az emberek egymást a jó kurva anyjukba, például a lányomat a villamoson egy vénasszony, mert a lányom kimert állni egy idős néni mellett, akit az verbálisan bántalmazott. Tehát szépen állunk, forrnak az indulatok.
Kisribanc
Múltkor egy nyugdíjas tag lebuzizta a kedvenc műsorvezetőmet, aki mellesleg heteró, de ha így is lenne semmi köze hozzá.
Megkérdeztem tőle:
-Talán tapasztalatból beszél, hogy ilyen tájékozott?
A válasz ez volt:
-Felismerem ám, az ilyen kis ribancokat, mint te.
Szegénykémnek olyan öreg pedó feje volt.
A vicc az, hogy közelebb vagyok az ötvenhez, mint a negyvenhez.
A barátnőm azt mondta:
-Fogd fel bókként.
És valóban.