Barion Pixel nuuvella

Betűtörténet 15. Huszár Gál a vándor tipográfus

 

Huszár Gál nyomdász portréja.

Copyright© 2012. - 2022. Kocsis Nagy Noémi   
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! A cikket a blogomon eredetileg 2326-an olvasták.  

Betűtörténet sorozatomban újabb részhez érkeztünk. Ezúttal Huszár Gál nyomdász munkásságáról olvashattok. Korábbi részeit a sorozatnak olvassátok el itt a Nuuvellán.      

Előzmények

A brassói Honterus és a kolozsvári Heltai nyomdákhoz képest más nyomdák, amelyek szintén a hitújítást tűzték ki célul, jóval kedvezőtlenebb gazdasági fejlődés közepette végezhették a munkájukat Magyarországon. A kiadványok ugyanolyan igényesek és gondosan kivitelezettek voltak, de már a könyvdíszeket és iniciálékat külföldről kellett beszerezni. A kolozsvári Hoffgreff-Heltai nyomda széphistóriáihoz hasonló szórakoztató és népszerű műveket nem nyomtattak már.

A XVI. századi nyomdák helyei és kapcsolatai Magyarországon.

Huszár Gál tevékenysége

Huszár Gál, aki reformátor, nyomdász és író volt, fiatalkoráról és családjáról kevés információval rendelkezünk. A XVI. századi művelődéstörténet egyik legérdekesebb személye. A közvetett források alapján feltételezhető, hogy 1512-ben születhetett és Krakkóban végezte tanulmányait, svájci tapasztalatait papi mesterségében kamatoztatta, mert a reformáció melanchtoni, Svájc irányát képviselte és prédikátor is volt. Bécsben szerzett tudását viszont a nyomdászatban tudta felhasználni. A szakmát a nagy tekintélyű bécsi Hoffhalter Rafaelnél tanulta. Görögül, latinul, héberül és németül beszélt, emellett zenei ismeretekkel is rendelkezett. Az első írásos emlék szerint a katolikus egyház 1553. augusztus 4-én kiközösítette a soraiból. 1554-től Óváron lelkészként szolgált, Miksa főherceg, későbbi német-római császár birtokán, az ország nyugati határához közel. Tipográfiai tevékenysége 1558-1575 közöttre tehető. Könyvsajtóját 1558-ban alapította.

Giuseppe Arcimboldo, 1527-1593, festménye: I. Miksa, uralkodói nevén, II. Miksa német-római császár családja körében.

Huszár Gál munkálkodása idején a következők uralkodtak a Habsburg-házban: I. Ferdinánd (1526-1564), I. Miksa (1564-1576), akit uralkodása alatt II. Miksa néven lett német-római császár, II. Rudolf (1576-1608) királyok. Miksáról a következő információkat olvashatjuk: Miksa habitusát tekintve nem számított átlagos Habsburg-uralkodónak, hiszen kimondottan életvidám természete volt, emellett műveltségével, művészi hajlamaival, továbbá a protestantizmus iránti rokonszenvével is kitűnt a családtagjai közül. Ezek miatt később a „rejtélyes császár”, illetve a némileg jogos „Lutheránus Habsburg” elnevezést kapta. Miksa trónörököshöz méltó neveltetésben részesült, tanítói között neves humanistákat is számon tartunk. Az alapos képzésen a német mellett elsajátította a spanyol, francia, olasz, cseh, magyar és latin nyelvet is. (wikipedia) 

Ami Huszár Gál munkálkodásának elejét illeti, a források szerint, pénzt kért kölcsön a nyomdája alapításhoz pártfogóitól, sajtóját Hoffhalter Rafaeltől vásárolta 1558 elején. Készlete szerencsésen bővült a hajdani Nádasdy Tamás által alapított és közben megszűnt sárvár-újszigeti nyomda díszeivel. 

Huszár Gál: A keresztényi gyülekezetben való istenes dicséretek és imádságok, Komjáti, 1574, iniciálék.

Könyvnyomtatási tevékenységét Huszár Gál, a már említett Óváron kezdte meg, az őt pártoló Miksa birtokán és feladatait egyháza ügyének szolgálatába állította. Küszködései és lelkesedése azonban sok ellenséget szerzett neki, 1558. november 1-én a király I. Ferdinánd, Oláh Miklós javaslatára, eltiltotta a tipográfiától, könyvnyomtatástól, de ő nem engedelmeskedett szerencsére. Így ennek az ellenálló magatartásnak köszönhetően számtalan szép kiadványt köszönhetünk. Különben is a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a nyomdászok és tipográfusok vitték valamire, akik szembeszálltak koruk elvárásaival.

Huszár Gál debreceni nyomdájának első kiadványa, Szent Pál apostol levelei 1561.

Óváron készítette az első, néhány finom, ornamentális díszítésű iniciáléját. Ezeket a díszeket, amikor később elmenekült, magával vitte Kassára, Debrecenbe, majd Bornemissza felszerelésbe. 1559-ben még Óváron dolgozott, ahonnan eretnekség vádjával üldözték el, ezért Kassa meghívására a másik városba költözött. Huszár Gál és Bornemissza Péter a fellelhető források szerint egy, öt kötetből álló prédikációs sorozatot adott ki, ami önmagában is nagy munka, de ez nem zárja ki azt, hogy lehettek még közös kiadványaik. Amikor a nagy munka megjelent a nyomdászati felszerelést szétosztották.
1560 februárjában a teljes családját, szolgálóit majd nyomdáját is Kassára költöztette, hogy nyugodt körülmények között tudjon dolgozni. 1560. március 20-tól kassai lelkészként szolgált, de október első napjaiban az egri püspök által kiadatott királyi parancsra elfogták.

A börtönből valószínűleg Bornemissza Péter segítségével szökött meg. 
Rövid ideig tartózkodott Kassán és azalatt folytatta az Óváron elkezdett nagy művét:  A keresztényi gyülekezetekben való isteni dicséreteknek a nyomtatását.

Ebből az írásból sok, azóta megjelent magyarországi református és evangélikus kiadvány ered. Kottás énekeskönyve is készült, amit több száz évi lappangás után, az 1970-es években találtak meg és egyetlen példánya ismert, a kiadvány végén Huszár Gál feltüntette, a nyomtatás kezdetének városát Óvárt.

Huszár Gál énekeskönyve az Erős várunk az Isten, első magyar fordításával. 

1561-ben, amikor Huszár Gál elmenekült Kassáról, akkor Debrecenben telepedett le, ahol a korábban megkezdett énekeskönyvének a nyomtatását fejezte be. Azokat a betűket és díszeket használta, amiket Óváron. Ez a mű, az első debreceni nyomtatvány, ami után Melius Juhász Péter: Szent Pál Apostol leveleinek magyarázatát adta ki. A kiadványon Huszár Gál a kiadó városként, Debrecent tüntette fel. Huszár Gál protestáns lelkészként 1562-től Komáromba költözött, de ottani műveiről sajnos nincs tudomásunk, sőt tíz évig semmilyen adatunk nincs róla, a kutatások szerint.

Huszár Gál nyomdájában dolgozó Hoffhalter Raphael által metszett címlap, amit Werbőczy István, Magyar decretumához készített, 1565-ben.

1573-ban aztán feltűnt Komjátiban ahol, mint pap és nyomdász működött, a Debrecenből hozott tipográfiai készlet egy részével. Legfontosabb kiadványai Komjátiban jelentek meg. A komjáti kiadványokhoz a debreceni nyomda díszeit használta és a közben megszűnt sárvár-újszigeti nyomda darabjait is, az Ádám és Évát ábrázoló dúcot, amit 1562-ben Huszár Gál, majd 1574-ben Bornemissza Péter is felhasználta. Díszeinek és iniciáléinak egy része, amikor szétváltak útjaik, Bornemisszával együtt Semptére került. 
Huszár Gálnak a Bornemissza Péterrel közösen kiadott Postillák , prédikációs kötetek, az akkori nyomdászati rekordot döntötték meg Magyarországon, hiszen ilyen terjedelmű művet rajtuk kívül senki se nem nyomtatott, se nem adott ki. Ezután a vállalkozás után, Huszár Gál Komjátiban folytatta a nyomdászatot. Bornemissza Péter, amikor egyedül kezdett dolgozni, a Postillák című művét írta tovább, ennek egy része volt az Ördögi kísértetek, ez a katolikus papság körében nagy haragot váltott ki, ugyanakkor a támogatója Julus Salm gróf is annyira felmérgelődött, hogy menekülnie kellett Semptéről. 

Mantskovit Bálint, azaz Valentinus Farinola legkorábbi nyomdászjelvénye, Detrekő, 1580.

Huszár Gál nyomdájának legfontosabb jellemzői, Debrecenben, Komjátiban és Pápán, ami alapján be tudjuk azonosítani, az a bizonyos horgonyos nyomdászjegy dúca, ami 1561-ben Debrecenben, 1574-ben Komjáti-ban, majd 1577-ban Pápán tűnt fel a kiadványokban, a legjobb létező bizonyítékaként a vándorlásnak. Huszár Gál A keresztényi gyülekezetekben való istenes dicséretek evangélikus és imádságos könyvében, más énekeskönyvéhez is szedett kottákat használt. 

Huszár Gál nyomdájának felszerelései fiára Huszár Dávidra szálltak, aki a pápai református lelkészségben követte apját. Tipográfiai tevékenysége 1575-1577 közé tehető. 
Első írása: A keresztényi hitről való tudománynak summája katekizmusa és első kiadványa. 
Debrecenben Huszár Dávid, Melius Juhász Péter: A Szent Pál apostol leveleinek …magyarázatját fametszetes nyomdászjeggyel hozta forgalomba.

A jelvény a rézkígyóból és a horgonyból áll össze, amelybe két oldalról egy-egy kéz kapaszkodik, a Mózes által rúdra tűzött rézkígyó Krisztus ószövetségi előképe, ami a bibliai történet szerint a kígyó marta embereket megmentette a haláltól.

Werbőczy István: Magyar Decretum, Debrecen, 1565, címlap, Hofhalter Rafael metszete.

A Debreceni városi nyomda 1561-1600 közötti időszaka 

Az ott dolgozó legfontosabb nyomdászok közül Debrecen második nyomdászmestere, Török Mihály volt, aki 1562-ben került a városba. Kétévi megszakítással 1562-től 1568-ig dolgozott ott. 
Ránk maradt könyveiből legfigyelemreméltóbb Károli Gáspár, gönci pap, a későbbi bibliafordító munkája: Két könyv Minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul, 1563.

Ugyanabban az évben nyomtatta Török Mihály, Melius Péternek Magyar Prédikációk, kit Postillanak neveznek... című művét. Ez az első debreceni könyv, amelynek címlapján fametszetes kép foglal helyet. Továbbá a Hercegszőlősi kánonok, magyarul és latinul. 1577 után nincs tudomásunk kiadványokról. 

Károli Gáspár bibliafordításának címlapja, Vizsoly, 1590.

A debreceni nyomda legfontosabb nyomtatványai közé tartoztak Huszár Gál Énekeskönyve, amit Óváron kezdett, Kassán folytatott és Debrecenben fejezett be. 1562-ben távozott a városból. Török Mihály 1563-1564-ig munkálkodott, két évig valamilyen oknál fogva nem, de 1567 -ben kiadta, néhány egyszerűbb külsejű könyvét. 

Debrecenben (Döbröczömbe) jelent meg szintén Melius Juhász Péter, 1563-as Magyar prédikációk című munkája, melynek a szép fametszeteit, az a Hoffhalter Rafael készítette, aki Bécsből telepedett Debrecenbe és akitől vásárolt sajtóval kezdett Huszár Gál dolgozni. Hoffhalter munkáin azokat a hagyományokat követte, amelyek a magyar nyomdászatban már korábban meghonosodtak, a címlap közepén elhelyezkedő metszet általában reneszánsz kapuzathoz hasonlít. A kompozíció közepén ovális medalionban, a debreceni címert követő Agnus Dei, Isten báránya, ábrázolást felirat keretezi. 

Hoffhalter Rafael 1563 - 1565 között dolgozott ebben a nyomdában. Annak ellenére, hogy a császárvárosból jött a reformáció eszméivel szimpatizált, ezért menekülnie kellett a katolikus Bécsből. Valószínűleg Huszár Gál segítségével került a cívis városba, Debrecenbe. Fontosabb kiadványok, amiken a metsző neve szerepel, Az két Sámuel könyve, 1565-ben megjelent műve. Werbőczy István Magyar decretuma, 1565-ből. Még ebben az évben elhagyta Debrecent és nyomdájával együtt Váradra ment.


Melius Juhász Péter írása: a Magyar prédikációk, kit postillanac neveznek, a próféták és apostolok írásaiból, középen Agnus Dei, Isten báránya ábrázolás,1563, Debrecen. Hoffhalter Rafael által metszett címlap

A debreceni nyomda Lupinus András alatti korszaka

Komlós, latinosan Lupinus András, 1569-től állt a debreceni nyomda élén, akkor vette át a már két éven át szünetelő Török Mihály-féle debreceni nyomdát, amit 1578-ig, vagyis tíz éven keresztül nagy buzgalommal és szakértelemmel vezetett. 

Fontosabb és tipográfiatörténeti szempontból nagyon becses nyomtatványai a műhelynek, Melius Juhász Péter: Az egész szent írásból való igaz Tudomány (1570) című írása.

Az ő színre lépésétől kezdve, folyamatos volt a nyomdászat Debrecenben és az ő gondozásában haláláig körülbelül negyven könyv jelent meg. Komlós üzleti kapcsolatban állt, Heltai Gáspárnéval Kolozsváron, ami azt jelenti, hogy általa olyan mesterségbeli tudás birtokába került, ami Heltai Gáspár kiadványait jellemezte korábban. Nagyméretű, szőnyegszerű, arabeszkes fametszeteket alkalmazott díszítésként. Ennek négy változata jelent meg és mind 1574-től.

Többek között Szikszai Hellopoeus Bálint: A mi keresztény hitünknek….három fő articulusáról című művében.

Melius Juhász Péter fordítása a Herbarium, az Fáknak, füveknek nevekről, természetekről, nyomtatott Kolozsvárat, Heltai Gáspárné Műhelyébe 1.5.7.8. Esztendőben.

Iniciálékból is többféle létezett, amelyek a Komlós-kiadványok legfontosabb díszei voltak.
1. A legnagyobbak 29X29 mm nagyságúak, gazdag rajzos világ jellemezte őket. Az I betűben, kedves, harsonázó gyermek alakok. A H betűben szőlőt evő bakkecske, az E betűben bokrok között bujkáló fácánkakas. A grafikus, fametsző nagyon alapos botanikai tudással rendelkezett, részletesek a bogár és lepkeábrázolások.
2. A kisebbek, szimmetrikus elrendezésű voltak, ívelődő, stilizált virágokkal. Ritkaságszámba mentek, mert a háttér világos volt, a betűk ezzel ellentétben sötétek.
3. Záródíszek még a könyvek díszítésére.

A debreceni nyomda 1580-as évekre tehető korszaka

A nyomda további sorsa úgy alakult, hogy Komlós András halála után, rövid ideig özvegye, majd Hoffhalter Rafael, Rudolf nevű fia 1550-1587 irányította azt 1576-tól. Hoffhalter Bécsből hozott, családja címerét ábrázoló metszeteket és iniciálékat használt. Nyomtatványai címlapján metszeteket, cifrákat alkalmazott, de új metszeteket is faragott. Hoffhalter készítette, a kutatások, feltételezések szerint, Félegyházi Tamás: A keresztényi igaz hitnek részeiről való tanítás című művét, 1583-ban. Ezt egy reneszánsz csarnokban ábrázolt, emblémában zászlós báránnyal kiegészített ábrázolás díszíti.
1584-ben Hoffhalter rövid időre Váradra költöztette nyomdáját, majd 1586-ban visszatért Debrecenbe és ott fejezte be a munkásságát. Az utolsó nyomtatvány, amit kiadott Félegyházi Tamás: Újtestámentum fordítása volt.


                                                                                     Kocsis Nagy Noémi

Felhasznált szakirodalom: 
Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.  
A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969. 
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó, 2007.
Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.


Tetszett a történet?

1 1

Regisztrálj és olvasd Kocsis Nagy Noémi 135 történetét!


  • 1261 szerző
  • 857 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Kocsis Nagy Noémi

Betűtörténet 15. Huszár Gál a vándor tipográfus

Műfaj

bejegyzés

Olvasási idő

10 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Kocsis Nagy Noémi nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!