Szívesen bújt el könyvgerincek takarásába, teljesen elveszve egy másik világban, melyet tán igazibbnak élt meg, mint sajátját. A valóságot egy darabig könnyedén viselte, egészen addig, míg ki nem derült, hogy mindezt nagy sóhajokkal, meggörnyedve kell magunkévá tenni, mint tapasztalást…ekkor bezárult az ajtó, mely mögé addig bejárása volt, s Ő nem találta - pedig hogy kereste - a kulcsot.