Barion Pixel nuuvella

Erik és a Pisztrángos - Völgy

- Menjünk beljebb, és üljünk le beszélgetni! –mutatott az asztal irányába.

Mrs. Wood egy gyümölcstortát hozott, és átnyújtotta anyának.

- Köszönjük Emília, nagyon kedves tőled, vacsora után elfogyasztjuk – ezzel átvette a meggyes sütemény.

- Hidd el Karen nagyon szívesen hoztam! – hárította a köszönetet Emília - Hiszen annyira örülök, hogy végre itt a közelben is lesznek szomszédjaink, és remélem, nagyon jó barátnők leszünk. Pisztrángos – völgy gyönyörű, de tény, hogy évek óta nincsenek közeli szomszédjaink. De ez most végre megváltozik – mosolygott. Majd a gyerekek felé fordult. 

- Szólítsatok nyugodtan Emília néninek. Menjetek Peter, ismerkedjetek meg Erikkel és Kittivel a vacsoráig!

- Anya kimehetünk? - kérdezte Erik. 

- Igen, de öltözzetek fel! - mondta anya kedvesen - Gyere John, kínáld meg a barátainkat egy kis frissítővel! - szólt apának anya, és kényelmesen elhelyezkedtek az ebédlőasztal körül. Erik barna kis kócos fejére kapta sapkáját, felvette kabátját, és a többiekkel együtt kimentek. Átszaladtak az udvaron, és bementek a pajtába. Felmentek a padlásra, ahol a szénát szárították és tárolták, ezért mindent belengett a széna finom illata. Leültek a meleg szénába, és beszélgetni kezdtek.

- Miért jöttetek ide lakni? - kérdezte Georgia.

- Mert apáék szerint itt sokkal jobb lesz lakni. Mindig vágytak a hegyekbe. És a hegyek sokkal szebbek, mint Zöldrét - mondta a sokat hallott szavakat Erik. - Apa szerint itt is jól lehet horgászni, és lehet pisztrángot fogni, és iskola is van. Meséljetek milyen itt? És milyen az iskola?

- Az iskolában én vagyok a legjobb tanuló - kezdte egyből Georgia.

- Ugyan, ez biztosan nem érdekli őket - vágott a szavába Peter. - Most már jó lesz az idő, és jókat lehet az erdőben játszani. Majd megmutatom nektek a búvóhelyem és a horgászhelyemet is. Itt nem messze a házatoktól fut végig a patak, nem kell messzire menni majd.

- Hagyd már! – feleselt Georgia. - Sokkal fontosabb, hogy ki a tanárnőnk, és mire számíthatnak az iskolában. A tanárnőnk, Miss Maggie Weldon egy igazi vénkisasszony – Folytatta kioktatóan a beszámolót. - Nagyon komolyan veszi a tanítást. Majd meglátjátok. Én mondom a tavaszi ünnepségen is a verset, mert én vagyok a kedvence. De azért nem kell megijedned Erik.

- Jaj, Georgia! – morogott rá Peter. - Olyan unalmas vagy. Téged csak az iskola érdekel, meg a főzés, meg a ruhák.

- Hát jó. Nem foglalkozom veletek fiúk. Mi nagyon jól megleszünk Kittivel!

Kézen fogta Kittit, és arrébb húzta a fiúktól. 

- Legyen ez a közös helyünk, ahová járhatunk! - mondta Erik lelkesen. - Úgy érzem, jól kijövünk majd egymással.

- Megmutatom majd neked a titkos cseleimet, és a házunkat ha átjössz hozzánk játszani – felelt Peter.

- Éhes vagyok! - szólalt meg ekkor a dundi kis Adrian, aki eddig némán figyelte a többieket. - Menjünk vacsorázni!

- Gyerünk, aki utoljára ér be az a buta! - kiabálták a fiúk a lányoknak, akik nyugodtan üldögéltek eddig, de most hirtelen felugrottak, majd kézen fogva futottak a ház irányába. Egy perc múlva már Georgia mögött csukódott a kis ház ajtaja.

    A jókedvű vacsora gyorsan eltelt, a végén pedig elbúcsúztak Woodék, és hazamentek, hagyva az új lakókat a hosszú megterhelő nap után pihenni.

- Igazán kedves emberek a szomszédjaink, és Peter egy idős Erikkel, így lesz majd barátja, igaz John? - kérdezte anya apát, a gyerekeket figyelve.

- Igen, remélem, jó barátaink lesznek  – felelt apa, majd elmélázott a friss élményeken. – De most már térjünk nyugovóra, mert túl hosszúra sikeredett ez a nap – fejezte be, majd átkarolta anya vállát. 

 A gyerekek lefektetése után hihetetlen csöndessé vált az egész ház, csak anya és apa ült a kandalló előtt. Mind a ketten ugyanarra gondoltak. Zöldrétre, az ottmaradt családtagokra, valamint, hogy milyen lesz az új életük itt, ahová mindig is vágytak, a gyönyörű hegyekbe. Kétséget éreztek a szívükben, vajon tényleg szeretnek-e majd itt élni, és vajon befogadja-e őket ez a kis közösség, akik már régóta itt élnek Pisztrángos - völgyben. Erről viszont nem beszéltek egymásnak. Némán ültek, minden kétséget magukba zárva. A csendet egyedül a kandallóban égő fahasáb pattogó hangja törte meg. Nem akarták elbizonytalanítani  egymást, inkább csak bíztatták magukat a döntésük helyességéről. Némán ültek egymás karjában, és hallgatták az éjszaka hangjait, amelyek olyan nagyon mások voltak itt, mint otthon. Az erdő hangja sokkal hangosabb volt, sokkal akaratosabb, erőteljesebb. A rengeteg fa lobjának suhogása, ahogyan a szél hajlongásra kényszerítette a hatalmas tölgyeket. Az ágak ropogtak a hajlongásban, aminek a teljes sötétségben sokkal ijesztőbb hangja volt, mint fényes nappal. Sokáig ültek így az első éjszakán egymásba kapaszkodva, nehezen jött álom a szemükre. Talán most értették meg igazán azt, mire is vállalkoztak.

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd Kristin M Furrier 6 történetét!


  • 1235 szerző
  • 830 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Kristin M Furrier

Erik és a Pisztrángos - Völgy

Műfaj

szépirodalom

Rövid leírás / Beharangozó

Erik a családjával egy teljesen új helyre költözik, a Pisztrángos – völgy nevű, apró, vidéki faluba. A nyolc éves kisfiú szemén keresztül követhetjük végig, hogy milyen érzelmekkel kell megküzdeni a költözés során. Hogyan tud a család beilleszkedni egy zárt közösségbe, egy olyan korban, ahol még az emberi értékek voltak igazán fontosak.

Rövid összefoglaló

Erik családjával egy teljesen új helyre költözik, a Pisztrángos – völgy nevű, apró, vidéki faluba. A nyolc éves kisfiú szemén keresztül követhetjük végig, hogy milyen érzelmekkel kell megküzdeni a költözés során. Hogyan tud a család beilleszkedni egy zárt közösségbe, egy olyan korban, ahol még az em

Olvasási idő

4 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Kristin M Furrier nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!