Pödört fölény élesztett fámája alapította meredésre az élezett abszcisszió ridegült türelmét. Korrelációkor apadt meg az éj ontó korrekciója, miután az emlékezet tűzből karcolt zsarátjai borostyán hasadást píriroztak a feltámadás olvadt obeliszkjén. Gyöngylegyező reziduum, mint szelíd diszperzió, alkalmazkodásból szított, fondorlatos hintés.  

Villámrecés skarabeuszok aprították ki belőlem a mételyek vastagon tisztító hagyományát; sebeim önzetlen hozománnyá kristályosodtak, exoterm pihenésük a kollektív büszkeséggé rácsosodott. Obszidiántorkú kobra mart közvetlen az undor gennyben szivárgó, keléslobbantó sárkányába, ettől fejtett istenekre bomlott; az érzetek toborzódtak bennem, vesztő ábrándok ketreceit hasították, dús rögzítést árasztottak: núbiai viszony kvarcsüllyesztő rutinja.   

Az alkony jeges forrásakor felengedett a sanyarba kelepcelt Alexandria távlata is: a kegyes eszmény felgyújtotta a lendület babérbágyadt uradalmát. 

Teljessé serdültem, mint a Hold ezüstháló tánca, szabadultá, mint a Nap aranynyílas záporai.  

S míg pengék hajlanak a szenvedés ereklyéinek varros dörgéseiből, addig is nevelem Nílusom mellett a friss bizalom zsenge papiruszait, hátha a csendes áztatás ragaszkodó és éber dajkáló csillanásai a termo viaszáig nyújtja őket.