Barion Pixel nuuvella

Félreértések

Idézet: Nickelback – Gotta be somebody

„Mert senki nem akar utolsó lenni,
Mindenki vágyik egy kis odafigyelésre,
Akit szerethet, akire rábízhatja az életét.
Számomra is kell, hogy legyen valaki,
Mert senki sem akar egyedül maradni,
Mindenki tudni akarja, hogy nincs egyedül.
Valaki, aki ugyanazt érzi valahol,
Számomra is kell, hogy legyen egy ilyen valaki.

Nem adhatod fel a kutatást
A csiszolatlan gyémánt után,
Mert sosem tudhatod, mikor bukkansz rá,
Tarts ki, mert lehet, ő lesz az,
Akire vártál.”


Mondhatjuk, hogy minden visszatért a normális kerékvágásba? Végülis nem értünk egymáshoz utána, sőt, sosem emlegettük fel a dolgot. Azt hiszem, Ati el tudta rendezni magában és valami pozitív változás is elindulhatott benne, mert Dórával elég sok időt együtt töltött a nyár alatt. Én visszazökkentem a melózok-bulizok-pasizom felálláshoz, és horogra is akadt egy bármixer, aki alatt már nyögtem egy párszor. Szélesek és erősek a vállai, kondigépek alatt izmoz, hogy szép férfias karjai legyenek, kellemes kis izmoktól dülledő mellkasa, feszes hasa és combjai, kemény segge. Nem mintha bármi miatt panasza lehetne, a természet kegyes volt hozzá, és vonzó külsővel áldotta meg. Jól áll neki a szemüveg, a bőre barnul napsütés hatására, nem leég, mint én, ráadásul sikerült összefutniuk Attilával, mikor hazahozott átöltözni. Na azóta hallgatom a tanár úrtól, hogy csak idő kérdése volt, hogy egy harmincas pasast felszedjek magamnak. Szekál vele, de olyan kedvesen, amúgy tök kulturáltan fogadták a kialakuló káoszt, rövid kézfogás és bemutatkozás, gyors vizit, majd Atinak is elállt a szava a menő Auditól, amivel érkeztünk. Az a gyanakvó pillantás, amit később kaptam érte... Imádtam! Rögtön tájékoztattam is, hogy elő-nászajándékba kapta két éve, csak aztán elváltak útjaik a csajjal. Nem mondom, hosszú éjszakánk volt, míg elmeséltem a férfinek mindent az új szeretőmről. Csaba visszafogott, kissé talán hűvös fickó, szinte sose mosolyog, nehéz nevetésre késztetni, de néhány emberrel törődik maga körül, velük meg gondos. Mint velem. Előfordul, hogy értem jön a melóba, persze valami félreeső helyen vár meg, elhívott már bulizni, mikor szolgálatban volt, és a fél éjszakát bent töltöttem mellette a pultban, ami nagyon király volt. Érzem, hogy szakadékot képez köztünk a korkülönbség és az életmódunk eltérősége, mivel ő szerintem tök kifinomult, míg én még mindig csak egy hebrencs kamasz vagyok, de egyelőre jól érezzük magunkat egymással.


Szeptember elején Ati egy borítékot csúsztatott elém a dohányzóasztalon, mikor hazaértem az egyetemről. Azt se tudtam, hol áll a fejem, úgyhogy csak felkaptam és belenéztem. Két főre szóló wellness kupon volt benne. Kicsit meglepődtem, csak néztem rá, hogy ezzel meg mit akar, a véleményem kérdezi, hogy elvigye-e Dórát, vagy mi. De nem, ez nekem jött. Azt kérte, gondolkodjak egy picit komolyabban el a Csabával való viszonyomon, mert nagyon sokat tesz értem újabban az az ember, én meg laza szeretőként tartom számon, és bár mással nem kufircolok, azért meséltem Atinak olyanról, hogy milyen veszélyesen izgalmas kölcsönös kézimunkában volt részem az étterem mosdójában egy vendéggel. Hát a kupon felett én újragondoltam gyorsan, hogy ez baromi jól fest, de ha két hímegyed közösen elmegy egy ilyenre, akkor több, mint nyilvánvaló, hogy a négy fal közt egymást kényeztetik, ez meg nem biztos, hogy egy életbiztosítás vagy karrierlehetőség bármelyikünk számára. Nem hiszem, hogy a mai világ már felkészült két turbékoló férfire, meg abban sem voltam biztos, hogy ennyire el akarnám mélyíteni a kapcsolatomat Csabával. Tényleg remek vele összejárogatni, legyen szó szexről vagy bármi egyébről, de... valljuk be, én nem a menyasszonya vagyok, akivel bátran flangálhat. Meg lehet csinálni, csak biztos a konfrontáció a sok hülyével. Kell ez nekünk? Válaszul felhívtam egy fél óra múlva, hogy megkérdezzem, komolyan gondolta-e a wellnessezést. Nem is tudta, miről beszélek. Húbazdmeg! Rögtön fordult egyet velem a szoba, pláne, hogy Csaba faggatni kezdett, milyen faszit fűtök még. Jobb ötletem nem volt, mint megmondani az igazat, vagyis hogy senkit, fogalmam sincs, ha nem tőle jött ez a kis ajándék, akkor mégis ki a retek akar segget áztatni velem, aztán rátettem a telefont, és azonnal tárcsáztam Ricsit. Velős röhögéssel fogadta a feltételezést, hogy ő ilyen gáláns ajánlatot kínálna nekem, tehát ez gyorsan megoldódott, így ezután ketten ültünk Atival a boríték felett. Kérdeztem, hogy biztos nem az övé-e, de azon a borítékon, amiben bedobták hozzánk, az én nevem állt. Tulajdonképpen egy idő után röhögtünk rajta, bár az én nevetésem nem volt annyira őszinte, mert tudtam, hogy hülyét csináltam magamból az exem előtt és valószínűleg ezek után ugrott a menő bármixer pasim is, de hát nem volt mit tenni, én tényleg csak ártatlan elszenvedője voltam az eseményeknek. Úgy határoztunk, hogy mivel nem volt rajta semmi ismertetőjel a küldő részéről, sem időpont, mikor kéne felhasználni a kuponokat, Ati elviszi Dórát. Akármi is alakult ki köztük, lehet barátian és szenvedélyesen is eltölteni azt a pár kényeztető napot szerintem, mi meg nem hiszem, hogy Csabával le tudnánk lazulni. Feltéve, hogy nem dob.


Asszem, ki tudtam magam magyarázni, elhitte, hogy nincs más, én viszont rajtakaptam, hogy flörtöl valaki mással. Engem is egy buliban szedett fel, tulajdonképpen pont így, úgyhogy elhúzott szájjal odapofátlankodtam és lekoppintottam a másik srácot, őt meg tájékoztattam róla, hogy a nyitott kapcsolatban nem hiszek, vagy legyen vége, vagy ne hülyítsen más srácokat. Azt a sértődést! Pedig olyan jó faszi... Gondolkodtam rajta, hogy megtettem-e mindent a megtartása érdekében, de aztán arra jutottam, hogy ha nekem is azt a szintet kéne hoznom, amit ő biztosít számomra, akkor rohadtul benézte, mert végső soron egy csóró diák vagyok, nem keresem halálra magam a szüleim adományából és az egyetem miatt meglehetősen lecsökkent időtartamú munkámból. Lehet, hogy utóbbit abba is kell hagynom, mert nem fogom bírni.

– Min morfondírozol ennyire? – szólít meg Dóra. Kiültem a konyhába bekapni pár falatot, aztán elragadta a figyelmemet egy újság.

– A jövőmön. Úgy fest, az első félévben nem tudok majd dolgozni, meg erősen szakítás felé halad a kapcsolatom.

– Ó, szegény! – bukik ki belőle, és már ül is le mellém. A nőkben biztosan kódolva van az empátia, mert azonnal gyengéden megsimogatja a hátamat és olyan együttérzően néz rám, hogy még én is bánatos leszek mindjárt. – Azt hittem, jól megvagytok, stabilnak tűnt a kapcsolatotok.

– Hát... – Pöppet meglepődtem, mivel neki sose meséltem ilyesmiről. Ha jobban belegondolok, azt sem egyértelműsítettem számára, hogy a saját nememhez vonzódom. – Valahogy úgy...

– De nem vagy biztos a dolgodban – csatlakozik a beszélgetéshez Ati.

– Te meséltél Csabáról Dórának? – vonom kérdőre, hiszen nem adtam a beleegyezésemet ilyesmibe. Nem titkolózom kifejezetten, de azért jobban szeretem én tudatni másokkal, mi a helyzet velem.

– Kiről?! – vágja rá élesebben a nő mellettem, és rögtön elenged. Lesünk mind.

– Nem, nem meséltem – válaszol higgadtan a férfi.

– Ti nem...? Szóval ti... – hablatyol Dóra.

– Nem – jelentem ki, amint megértem a pillantásából, mire akar kilyukadni. – Barátok vagyunk, éppenséggel arra várok szerintem hónapok óta, hogy lépjen már valamelyikőtök végre, ne csak kerülgessétek egymást. – Tök idegesítő az is, hogy Atinak nem volt mersze elhívni Dórát arra a francos wellnesshétvégére, ha már megállapodtunk benne, hogy elviszi. Asszem, nincs lejárati ideje, de még akkor kéne elmenniük, amíg jó idő van.

– De hát mi is csak barátok vagyunk Attilával – felel elképedve a nő. Szegény hapi csak pislog nagyokat, aztán kínjában nevet egyet halkan, majd kihúz egy széket magának és leül hozzánk az asztalhoz.

– Én tökre azt hittem, hogy akarsz tőle valamit – védekezek.

– Eleinte szerettem volna, ám úgy gondoltam, együtt vagytok, csak ez amolyan nyílt titok.

– Ó basszus! – bukik ki belőlem.

– Ne haragudj, Attila, ha megbántottalak.

– Nem történt semmi.

– Biztos?

– Ajj, pedig azt akartam, hogy turbékoljatok egy kicsit azon a wellnesshétvégén! – sóhajtom lemondóan.

– Milyen wellnesshétvégén?

– Flóri kapott egy két személyre szóló kupont a névtelen rajongójától, de nem jelentkezett időpontot egyeztetni, ezért átruházta ránk – tájékoztatja a nőt Attila.

– Azt nektek küldtem. – A pillanatnyi elképedés után annyira elkezdek röhögni, hogy lemaradok a magyarázkodásról, csak annyit értek meg belőle, hogy „mindig a négy fal között vagytok”, aztán kicsordul a könnyem is.

– Aszittem, Csaba akar meglepni – árulom el hisztérikusan nevetgélve. – Azóta azt hiszi, hogy mással kavarok.

– Úristen, sajnálom!


Én nem is tudom, mi bajom van, miért akadtam ki ezen annyira, hiszen Csabába nem sikerült beleszeretnem. Persze tetszik, rajongok bizonyos dolgaiért, jó vele az ágyban vagy a kocsiban, de valami közös rezgés egyszerűen hiányzik, voltaképpen egy ideje már érezhető, hogy eldöcögünk még együtt, amíg nem találunk valaki mást, aztán szép csendben vége lesz. Ezért is megy a féltékenykedés mindkettőnk részéről, mert nem akarja egyikünk se, hogy a másik találja meg előbb azt, akivel jobb lesz talán, mert akkor egyedül maradunk.


Kezek érnek a lapockámhoz, aztán masszírozásszerűen simogatni kezdenek. Ati az, megismerem az érintését és csak ő képes ennyire rátapintani, mivel csillapíthat le. Basszus, potyognak a könnyeim, de már nem röhögök. Sőt, ennek semmi köze Csabához, inkább csalódott vagyok. Túlságosan szerettem volna, ha Attila révbe ér, az meg kis híján agyonver, hogy az egyetlen potenciális lehetőség azt gondolta rólunk, hogy egy szerelmespár vagyunk. De hát miért? Olyannak ismert meg Dóra, hogy én ne merném kinyilvánítani egy pasiról, hogy az enyém? Na jó, persze, mivel vajmi keveset tud erről a témáról velünk kapcsolatban. A büdös picsába az egésszel!

– Nincs baj, Flóri – csitít csendesen Ati.

– Annyira sajnálom... Olyan egyértelműnek tűnt, hogy egy pár vagytok...

– Mert együtt alszunk? – kérdezem szipogva.

– Mindent együtt csináltok, követitek a pillantásotokkal a másik mozgását, és ha csak úgy látjátok, hogy valami baja van a másiknak, már hagytok ott csapot-papot miatta, szinte mindent megfeleztek... Sokáig nem voltam benne biztos, hogy van-e köztetek bármi, mert sosem beszéltetek semmilyen formában erről, nem érintkeztetek előttem, de amikor Attila utánad ment a fürdőbe, teljesen egyértelműnek tűnt. A vállán vizes volt a felső és nagyon aggódott miattad – teszi hozzá, mikor egyikünk sem mond semmit. Belegondolva Dórának igaza van, teljesen együtt pendülünk Atival és olyan erős szimbiózisban élünk, hogy ha kicsit is gond van a másiknál, megyünk megerősíteni őt, mert a lelkibékénk kábé ettől függ. Vagy ez most kényelmes magyarázat? Nyilván nem Dóra az egyetlen, aki azt hitte, hogy együtt vagyunk, Ricsi is féltékenykedett, Csaba is méregette egy darabig Atit, Panka is valamiféle belenyugvással fogadta, hogy együtt élünk... Nem fura ez? Nem, nekem rohadtul nem szabad ilyesmin törni a fejem, mert Attila egyszer megmondta, hogy szerinte engem az ágyban lehet megnyerni, ott leszek szerelmes valakibe és rohadtul igaza volt, noha szerencsére nem vagyok nagyon szerelembe esős típus. Mindenesetre azóta tudatosan távol tartom magamtól a gondolatát is, hogy újra bármi legyen Atival, mióta lefeküdtünk, mert az csak bekavarna, amit nem engedhetek meg.

– Kérsz valamit? – kérdezi a férfi. A kezei még mindig a vállaimon pihennek, Dóra pedig reménytelenül figyel bennünket.

– Időt.

– Baj van?

– Nem, csak ez most ütött.

– Nekem is.

– Átmegyek Csabához.

– Kisírt szemekkel?

– Az mindegy.

– Elvigyelek?

– Nem, köszi.

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd Liani Hikawa 20 történetét!


  • 1216 szerző
  • 801 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Liani Hikawa

Félreértések

Műfaj

felnőtt

Címkék

Rövid leírás / Beharangozó

A szeretetnek többféle formája van, mezei szeretet, ragaszkodó szeretet, szerelmes szeretet, melyek másfajta kapcsolati típushoz rendelhetők hozzá, így hívhatjuk ismeretségnek, barátságnak, testvériségnek, párkapcsolatnak. Minden ember vágyik valamilyen szeretetre, de mindenki másképp próbál meg hozzájutni és nem mindig jár sikerrel. Sőt, vannak, akik képtelenek elfogadni egy bizonyos mérték után a szeretetet, vagy olyanok, akik nem ismerik fel, illetve nem hisznek benne. De ettől a szeretet még létezik, létrejön és tart, amíg tart.

Rövid összefoglaló

Felzavarodott a tenger alja és idő kérdése, hogy a felszínről is láthatóvá váljon.

Olvasási idő

9 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Liani Hikawa nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!