Barion Pixel nuuvella

Marie M

11 rajongó

A múlt században születtem egy Balaton parti kisvárosban, ahonnan '98-ban Budapestre költöztem. Egészen kiskorom óta vezetek naplót, de csak a 2000-es években lettek igazán személyesek az általam papírra vetett gondolatok. Az olvasást 13 éves koromig testvéremre hagytam, majd 1993 nyarán “szerelembe estem” és falni kezdtem a könyveket. Műszaki szakközépiskolába jártam, majd ezt folytatva műszaki főiskolára mentem tovább. Hogy mindezt színesebbé tegyem, egyre többet írtam, elmélkedtem, jegyzeteltem, rögzítettem mi zajlik épp bennem, vagy körülöttem.
A főiskola alatt már elkezdtem dolgozni, ami miatt az írás kissé háttérbe szorult. Közben ismeretségeket kötöttem, ha volt időm írogattam, ha nem, nem. Majd 2004-ben megismerkedtem egy fiatalemberrel, aki még nálam is elvetemültebb naplóíró volt. Biztatott, hogy írjak, akár nyilvános blogot is. Hisz a sok minden, ami velem történt addigi életem során, szórakoztathat, sőt segíthet is másoknak, hogy végre a saját életüket kezdjék el élni. Hezitáltam, de a gondolat magjai lassan szárba szökkentek és végre 2005 végén lett elég bátorságom is, elkezdeni életem első blogját. Először csak egy-egy bejegyzés született, bár azok elég hosszúra sikerültek, majd napi több rövidebb-hosszabb. Talán kissé függő is lettem. Ha akadt egy kis időm, megnyitottam a blogom és írtam egy új bejegyzést. Aztán sokszor azon kaptam magam, hogy teljesen elmerültem egy másik világban és csak órák múlva tértem vissza. Hihetetlen, hogy írás közben mennyire repül az idő...
Egyre több olvasóm lett, egyre több visszajelzést (hideget-meleget) kaptam. Az olvasóim közül többen hozzám fordultak, kíváncsiak voltak a véleményemre, tanácsaimra. Biztattak, hogy legyen több abból, amit írok. Legyen a blogból egy könyv. Eleinte csak mosolyogtam ezen, aztán komolyan gondolkozni kezdtem rajta. Majd elhatározásra is jutottam.
Eltelt 7 év az elhatározás és a megvalósítás között. Sokáig éreztem úgy, hogy még dolgoznom kell rajta. Hogy még meg kell erősödnöm a döntésben, hisz mégis csak a saját életemről vezettem naplót…
Aztán megszületett, elkészült és 2014. július 4-én megvolt életem első könyvbemutatója is.
Mostanság a folytatásokon dolgozok, és továbbra is szeretek írni, alkotni.


Történetek

Az első lépések – társkeresőben
Hét, kettő, egy... - 3.
Napló. Gondolatok. Visszaemlékezés. Első lépések. Párkapcsolat. Találkozások. Útkeresés. Önmagam megismerése. Netes társkeresés.
önsegítő   6 perc olvasás
Csütörtök - 2005. december 22.
Hét, kettő, egy... - 2.
Napló. Gondolatok. Visszaemlékezés. Párkapcsolat. Találkozások. Útkeresés. Önmagam megismerése.
önsegítő   4 perc olvasás
Volt ilyen…
Hét, kettő, egy... - 1.
Sokáig nem emlékeztem az óvodás időkben velem történtekre. Csak azt tudtam, hogy fel kell vérteznem magam...
önsegítő   6 perc olvasás
Én nem leszek olyan…
Megmondtam - 1.
A félelmeink nem jelenthetnek számunkra egyetlen utat. A kétségek elbizonytalaníthatnak, azonban a döntéseink és a cselekvéseink határoznak meg bennünket...
önsegítő   11 perc olvasás
Egy másik életben…
A döntéseink hatással vannak az életünkre, azonban azt, hogy helyes volt-e, csak sok-sok év távlatából tudjuk majd megítélni.
életrajz   1 perc olvasás
Cseresznye - Csatt - 1. rész
Cseresznye - 1.
Adott egy informatika tanárnő és egy bankigazgató, akiket egy koccanás hoz össze. Vagy mégsem? Vajon Petra meddig játsza az "aranyásót", ezzel örületbe kergetve Dánielt?
romantikus   3 perc olvasás
Megmondtam…
Megmondtam - 2.
Örök dilemma bennem, aztán mégis mindig ugyanarra az útra lépek. Része az életemnek, része a személyemnek, és sok mindent meghatároz számomra. Épp ezért inkább elmondom, mint elhallgatom.
önsegítő   3 perc olvasás
Ma jött egy hívás…
Megmondtam - 3.
Sokan vagyunk, sokan találtuk meg az írásban a segítséget, mégis mindannyian másként éltük meg, és dolgozzuk fel a traumáinkat, amiket elfelejteni nem tudunk, csak valahogy együtt élni velük.
önsegítő   3 perc olvasás

Marie M

A múlt században születtem egy Balaton parti kisvárosban, ahonnan '98-ban Budapestre költöztem. Egészen kiskorom óta vezetek naplót, de csak a 2000-es években lettek igazán személyesek az általam papírra vetett gondolatok. Az olvasást 13 éves koromig testvéremre hagytam, majd 1993 nyarán “szerelembe estem” és falni kezdtem a könyveket. Műszaki szakközépiskolába jártam, majd ezt folytatva műszaki főiskolára mentem tovább. Hogy mindezt színesebbé tegyem, egyre többet írtam, elmélkedtem, jegyzeteltem, rögzítettem mi zajlik épp bennem, vagy körülöttem.
A főiskola alatt már elkezdtem dolgozni, ami miatt az írás kissé háttérbe szorult. Közben ismeretségeket kötöttem, ha volt időm írogattam, ha nem, nem. Majd 2004-ben megismerkedtem egy fiatalemberrel, aki még nálam is elvetemültebb naplóíró volt. Biztatott, hogy írjak, akár nyilvános blogot is. Hisz a sok minden, ami velem történt addigi életem során, szórakoztathat, sőt segíthet is másoknak, hogy végre a saját életüket kezdjék el élni. Hezitáltam, de a gondolat magjai lassan szárba szökkentek és végre 2005 végén lett elég bátorságom is, elkezdeni életem első blogját. Először csak egy-egy bejegyzés született, bár azok elég hosszúra sikerültek, majd napi több rövidebb-hosszabb. Talán kissé függő is lettem. Ha akadt egy kis időm, megnyitottam a blogom és írtam egy új bejegyzést. Aztán sokszor azon kaptam magam, hogy teljesen elmerültem egy másik világban és csak órák múlva tértem vissza. Hihetetlen, hogy írás közben mennyire repül az idő...
Egyre több olvasóm lett, egyre több visszajelzést (hideget-meleget) kaptam. Az olvasóim közül többen hozzám fordultak, kíváncsiak voltak a véleményemre, tanácsaimra. Biztattak, hogy legyen több abból, amit írok. Legyen a blogból egy könyv. Eleinte csak mosolyogtam ezen, aztán komolyan gondolkozni kezdtem rajta. Majd elhatározásra is jutottam.
Eltelt 7 év az elhatározás és a megvalósítás között. Sokáig éreztem úgy, hogy még dolgoznom kell rajta. Hogy még meg kell erősödnöm a döntésben, hisz mégis csak a saját életemről vezettem naplót…
Aztán megszületett, elkészült és 2014. július 4-én megvolt életem első könyvbemutatója is.
Mostanság a folytatásokon dolgozok, és továbbra is szeretek írni, alkotni.

Béta.

Ez a funkció még nem érhető el.

Hogy mikor lesz vége a béta verziónak? Amint lesz elég történet, rögtön elindul a szolgáltatás...

Rendben