Mohai V. Lajos
József Attila-díjas költő, író, irodalomtörténész.
1956. július 21-dikén születtem Nagykanizsán, születési nevem: Venszl Lajos.
Irodalomtörténészként a klasszikus modernség és a Nyugat avatott kutatója vagyok; a vidék és kisváros 20. századi irodalmi ábrázolása, a monarchikus nosztalgiai továbbélése, továbbá a kortárs magyar és közép-európai irodalom alkotói foglalkoztatnak. Igyekszem elfogultság nélkül tekinteni a magyar irodalmi paletta egészére: nem égtájak, hanem a peremlét rokonsága szempontjából közelítek a határokon túl alkotók életművéhez.
Esszéíróként a közép-európaiság kulturális kódjai, és a közép-európai irodalom olyan múltbeli nagyhatású írói, mint Bohumil Hrabal, Ota Pavel, Danilo Kiš és Mirko Kovač foglalkoztatnak. Négy évtized összegyűjtött tanulmányai és esszéi A drága váza című kötetében láttak napvilágot 2016-ban.
2007 óta költői és szépírói ambícióim is könyvalakban öltöttek formát. Ebben az évben jelent meg a Kilazult kő című verseskötetem. Második verseskötetemben (Hová is lenne az út? 2011) az életrajzi helyek visszatérő képei és a hangulatok absztraktabbá váltak, ciklusokká álltak össze, különös negatívjává a mintakép Kosztolányi Dezső nagy ciklusainak. Harmadik kötetem
A szeptember végén áhítat (2012) két klasszikus magyar verscímet idéz meg; a címben egymásra simul Petőfi Szeptember végén-je és Kosztolányi Dezső Szeptemberi áhítat-a, a magyar irodalom két ikonikus verse. Az elmúlás sejtése és fájdalma, és az életösztön, a Földön töltött lét megismételhetetlen csodájának himnikus áhítata olvad össze és jelöli ki ennek a kötetnek a hangulatát is. A kötet alcíme: Laudatio Funebris, azaz gyászbeszéd, ennek szól.
Önéletrajzi emlékezésprózáim (Az emlékezés melankóliája, 2010; A bátyám hazavitte a halált, 2014) magyar- és világirodalmi allúziókat mozgató, az önéletrajzi beszédmóddal készült vallomások.
A 2014-ben megjelent A bátyám hazavitte a halált című mű alcíme: Elégikus víziók a Halottaskönyvhöz; családom pusztulástörténeteivel foglalkozom – a gyerekkor kanizsai kisvilágára a szülőföld elhagyásával, a felnőtté válással és a hazatérés pozícióiból próbáltam rálátni.
Sokirányú életút- és létösszegzés a Rózsa utca, retrospektív (2017) című hatszáznegyvenegy sorból álló “verses regény”; ebben az eposzi igényű prózaversben, a műveltségélménytől és valódi találkozásoktól szőtt lírai vallomásban a megannyi önéletrajzi elemet igyekeztem párosítani: a magára ébredés éveitől az egyetemi korszakig, majd a férfikor félelemmel-betegséggel telített megpróbáltatásáig húzódik az édes-keserű panasz.
A nyár szürete (2019) című kötetemben fő ciklusa Ingeborg Bachmann-verssorokat épít a költeményekbe, ezek Rómát, az örök várost meg, másrészt a szerelmet idézik meg. Áttetsző és lecsupaszított, majd újraértelmezett képekből áll a kötet, amelyben pátoszmentes, dísztelen leírásokra hagyatkozom, mondhatni, néhány válogatott szóból s a köréjük szerveződő reflexiókból áll össze a könyv.
Eddigi megjelenések
KÖNYVEI
Kiszolgáltatottak és szerepvesztők. Kosztolányi regényalakjairól. Budapest. 1991.
Szorgalmi feladatok. Esztétikai kisrajzok, tanulmányok. Budapest. 1991.
Kritikai labirint. Kritikák. Miskolc. 1996.
Papírbóják. Esszék, tanulmányok. Budapest. 1996.
250 magyar ige ragozása (Szendrő Borbálával) Bp. 1997.
Édes csábítások. Irodalmi esszék. Miskolc. 2000.
Tanmesék Danilo Kistől Esszék, kritikák Miskolc. 2001.
Kilazult kő. Versek. Budapest, 2007,
Centrum és periféria. Esszék. Budapest, 2008.
Egy szín tónusai. Esszék. Budapest, 2009.
A sárszegi regények és környezetük. Értekezés. Szombathely, 2010.
Az emlékezés melankóliája. Próza. Budapest, 2010.
A múlt koloritja. Esszék. Budapest, 2011.
Hová is lenne az út? Versek. Budapest, 2011.
Szeptember végén áhítat. Versek. Budapest, 2013.
A bátyám hazavitte a halált. Próza. Budapest, 2014.
A vidék mélységes mítosza. Értekezés. Szombathely, 2016.
A drága váza. Válogatott esszék, tanulmányok. Szombathely, 2016.
Stációk. Hosszú beszélgetés Kelecsényi Lászlóval. Budapest, 2017.
Rózsa utca, retrospektív. Eposz. Budapest, 2017.
A nyár szürete. Versek. (Budapest, 2018.)
Szabadon és kötelezően. Esszék. Szombathely, 2020.
Tintaceruza a sörösládában. A város és söre – próza és esszé. Budapest, 2020.
