Ki tudja, milyen alakok utaznak a metróban... ki tudja merre.

Ibolya néni egy zsáknyi halálra ítélt kiscicával baktat a patak felé.

Egy gyilkosság... vagyis egy szakítás története.

A gyász anatómiája misztikumba csavarva, meghintve egy kis libabőrrel.

Antiromantikus pillanatkép egy modern szerelemről.

„Ezekért érdemes élni, én mondom neked, Ferikém. Szoknya alól kivillanó combok, pillantások, testek, csókok, az édes borzongás, amikor megfogom valakinek a kezét, az émelyítő üresség, amikor elhagynak, és a pillangók rebegése a gyomromban, mielőtt szerelmet vallok.”

Egy káprázatos őszi délutánon történt, hogy Dávid számára megállt az idő.

„A kezemben lévő lőfegyver egy .44 Magnum kaliberű Colt Anaconda revolver, amivel ilyen közelről akkora lyukat tudnék csinálni a mellkasán, hogy akár az öklömet is át tudnám dugni rajta. Helyezze kényelembe magát!”

MIndenkinek van valami szenvedélye. Még Jánosnak is.

Nagyvárosi groteszk, hátborzongató csavarral a végén. Ha te is hivatali munkarendben dolgozol, garantáltan rosszul fogod érezni magad tőle.