A kínai újév vagy holdújév a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe, és nem csak Kínában, de Kelet-Ázsia más országaiban is ünneplik. Másnéven: Tavasz ünnep. 

A tavaszünnep időpontja évről évre változik. a tavaszünnep az európai naptár február 4‑éjéhez legközelebb eső újhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a tavaszünnep mindig január 21. és február 21. közé esik. A gyakorlatban a kínaiak a hivatalos naptárakból tudják meg, hogy az adott évben mikor tartják legnagyobb ünnepüket.

A tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két célt szolgál: a nagycsaládok tagjai összegyűlnek és megajándékozzák egymást, másrészt pedig ilyenkor búcsúztatják az óévet, és biztosítják a szerencsét az új évre.

Szokások:

Az ünnepre való készülődés már hetekkel korábban elkezdődik. A legfontosabb sütés-főzésen kívül – az, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól. A házat kisöprik, s ha van rá mód, kimeszelik, az ajtókat-ablakokat újramázolják. A kapcsolódó hiedelem szerint a szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, s onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón, hogy a szerencsét ne söpörjék ki vele. Ennek a szabálynak a megsértése az egész családra nézve súlyos következményekkel járhat. A háznak újév előestéjén tisztának kell lennie, s ekkor az összes takarítóeszközt el kell rejteni, és újév napján már nem szabad takarítani.

Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Mindenki igyekszik új ruhát viselni, s megszabadulni a régiektől, és még a betegek is kikelnek ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak.

A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak. Piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat helyeznek el mindenütt, hogy biztosítsák a család gyarapodását.

Viszont kifejezetten tilos a négyes szám kimondása, ami Szi vagyis egyenlő a halállal. (Azt is ugyanígy ejtik)

 Forrás: Wikipédia