Barion Pixel nuuvella

A kutyatámadás

 

A szerző megjegyzése
Az írás kitalált személyekről szól, a helyszín viszont valóságos. A riport összefüggései megfelelnek annak, amit még katonaként tapasztaltam. Ám bármely hasonlóság létező személyekkel, csakis a véletlen műve lehet. 

Mindenki azt hitte, hogy egy szokásos, csendes – ünnepváró – október végi hétvégére ébredt. Ám a váratlan események viharként csaptak le a kistelepülésre. Helyszíni tudósításunk következik a vér, a rettegés és a félelem falujából.
Bácsbokod. Ez az egyébként álmos település Bajától pár kilométerre található délkeletre. A története hasonló, mint a szerb határ közelében lévő összes ilyen falué. A kommunizmussal a vidék is elbukott, és harminc év telt el, mire lassacskán újra érezhető volt valamilyen változás. Ezt a változást a 2015-ös migrációs válság hozta el. Illegális határsértők ezrei lepték el a környéket, felbolygatva mindent és mindenkit. A Magyar Honvédség a következő esztendőben döntött: Táborellátó Bázist hoznak létre Bácsbokodon. Azóta folyamatos a katonai jelenlét nem csak a magyar-szerb határon, de a faluban is. A helyiek örömmel fogadták a katonai bázis megnyitását, hiszen ezzel a honvédség nem csak az ő személyes biztonságukhoz járult hozzá, de rengeteg munkahelyet is teremtettek. A mai napig is húsz helyi lakos vállal munkát a bázison. Ennyit az előzményekről, most pedig lássuk mi is történt azon az októberi szombaton, amikor vérszomjas fenevadak támadásba lendültek...
-Várható volt, hogy előbb-utóbb történni fog valami. – kezd bele a történetbe S. János (58), aki maga is bent dolgozik a bázison. – Kérem, az elején kezdem. Tehát 2016-ban megalakult az ellátó csoport. Tudja minden ilyen bázis körzeteket lát el. Itt főznek a határnál szolgálatot teljesítő katonákra. Ez a váltásoktól és az átcsoportosításoktól függően 120 és 240 fő között mozog. – János szemmel láthatóan zaklatott. Nem tudta még feldolgozni az egy héttel ezelőtti eseményeket, tisztán kivehető a gesztusaiból, hogy még mindig fél.
-Kérem ez rengeteg ételt jelent. A katonák két naponta járnak vételezni a központi raktárba. De mi nem Mélykút vagyunk, ahol lopták az alapanyagokat. Mi sose viszünk semmit el, ami nincs megfőzve. – Itt óvatosan körbe tekint, majd halkabban folytatja: Farkasék sokan vannak, ez tény. De ez akkor sem jogosította fel az Angélát, hogy ilyet tegyen. Mesélték akik akkor dolgoztak, hogy két nagy szatyor főtt debrecenivel indult haza. Ennyit elvinni kérem úgy, hogy mást meg sem kérdezett...
-És a bázis parancsnoka, vagy a katonák mit szóltak ahhoz, hogy önök a munkavállalók ilyen nagy tételben hordják haza az ételt? Elvégre az a honvédség és a katonák tulajdona...
-Szemet hunytak felette addig, amig el nem kezdődött a menza a faluban. A pletyka mindig szárnyakon jár, és nem mindig alap nélkül – válaszol János. Ugyanis híre ment, hogy valaki vagy valakik az asszonyok közül menüztetésbe kezdek a katonák ellátmányából. Ez onnan jutott vissza a bázisra, hogy a menüt befizetett lakosok ha katonával találkoztak a faluban szóltak nekik, hogy sós volt a leves, vagy szétázott a tészta. Ha már ők fizetnek azért, amit a szomszédasszonyuk elhoz, legalább figyeljenek már oda arra, amit főznek. A Kecskecsecsű – már bocsánat a kifejezésért - pedig kerek perec kijelentette az egyik főszakácsnak, hogy ők hiába vannak otthon a családban csak hárman, ha nem tud nyolc adag ételt elvinni, akkor össze sem koszolja az ételhordóját. Cudar dolgok mentek itt kérem, nagyon cudar és szemtelen dolgok.
-Ekkor támadtak a kutyák. Meséljen az esetről!
- Farkasné Pit Angéla – aki mindig is a legszemtelenebbek közé tartozott – hazafelé indult a szatyrokkal, amiket már említettem. Angélát gyerekkora óta ismerem. Csak négyszemközt jegyzem meg, hogy nem az a lány volt aki miatt az emeletről ugrálnak le a férfiak. De a lopás, a butaság csak gondot, bajt szült. Ezt a cigány munkát! Farkasék kint laknak a bácsalmási úton, a falu végén. – János láthatóan még mindig csak keresi a szavakat a döbbenettől. Angéla útja az új, uniós pénzen épített parkunkon keresztül vezetett – más felé nem is igen lehetne menni. Ott fogtak szimatot a rá leselkedő elbitangolt dögök. De miért is csodálkozhat bárki is, aki két tele szatyor főtt debrecenivel billeg hazafelé a kihalt parkon keresztül?
-Meg tudja nekünk mutatni a helyet?
-Hogyne. Kérem kövessenek!
Egy perc múlva már a park szélén állunk a bácsalmási úton, kifelé Bácsbokodról. Igazán kellemes kis parkot építettek ide a falugazdák. Vannak itt turista padok, biztonsági játszótér a gyerekeknek, takaros virágágyások. Ám mégis körbelengi a helyet valamilyen rémísztő atmoszféra. János tovább magyaráz:
-Azóta már a postás is csak levélben küldi ki a leveleket. Az utcák kihaltak, az emberek félnek, és nem beszélnek. A katonák a bázison gépkarabéllyal a hátukon főzik az ebédet, a csellósok pedig pisztollyal az oldalukon mosogatják a zöld tálcákat. Azóta még az étlapot is lecserélték. Nincs már töltött karaj, vagy töltött káposzta, csak töltött fegyver. A vonat és a busz már csak lassít Bokodon. – János egyre zaklatottabb. – Itt történt valahol az eset. Látják a fű is megfeketedett a vértől. Itt jött Angéla, amikor a kutyák a szatyorban levő kolbász miatt körbe csaholták, erre ő megtámadta őket! Ismertem a szegény jószágokat. Az egyiket az utcában lakó ismerősöm hordta ki ide sétálni, a másikat a csávolyi úti gazdája a Miklós hozta ide. – János a sokk határán egyensúlyoz, a könnyeivel küszködik, de tovább beszél. 
-Azok a szerencsétlen kutyák csak a szagra jöttek, de Angéla esélyt sem adott nekik. Amint veszélyben érezte a zsákmányt - a debrecenit- rögtön támadt. A rohadt megveszett dög! A kutyáknak idejük sem volt. Úgy harapott mindkettőbe, hogy még menekülni sem tudtak. A farpofájuk felett támadt az ínszalagra. Angélának amúgy is hiányosak a fogai, de ami megvan azzal olyan mint egy rozmár: üt és tép. Azok a kevesek tűhegyesek. – Jánost a zokogás fogja el. A stábunk leülteti az egyik közeli padra, de amikor feleszmél felpattan, majd mintha a vért akarná ledörzsölni magáról rángatózik. 
Jánost percekig tart megnyugtatni. Mire lehiggad, egy mit sem tudó kutyasétáltató arra téved. János magából kikelve ordít neki: meneküljetek! Addig amig mozog a kutyád! 
-Én ilyen marcangolást még nem láttam. Tépte, szakította a szerencsétleneket, és mindhalálig védelmezte a debrecenivel megpakolt szatyrokat. Angéla annyira megvadult, hogy rendőrt kellett hívni. A dög ide vetette be magát. – János egy közeli nádasra mutat, ahol a szárak már csak töredezett ceruzáknak tűnnek. 
-Ide jött a bestia! A szájában az egyik kutyával, két mancsában a szatyrokkal, innen morgott a rendőrökre, innen vicsorgott mindenkire, aki közel merészkedett. A rendőrök sose találkoztak ilyennel, így hívták az Állategészségügyi Szolgálatot meg a dögészt. Ez nálunk a sintér. De még ő sem tudta megközelíteni a támadó kóbort, mert Angéla rájuk rontott. Ilyet még a horrorfilmekben sem láttunk kérem! A szerencsétlen kutyák kegyelemlövésért, Angéla meg ezüstgolyóért vonyított. Az elkapott kis Yorkie mellső lábaival a földet kaparta, amikor valami berántotta a nádasba. Sose felejtem el, a kis kutya könyörgő tekintetét...
Az egyik kollégánk egy konyakot hoz Jánosnak a közeli dohányboltból. Ettől valamennyire magához tér. 
-A rendőrök sem tudtak közbe lépni? 
-Nem tudtak. Úgy gondolták, a náluk lévő fegyverek nem elég hatékonyak, ezért a központot kérték, hogy segítsen. Ők kiküldték a különleges egységet. Azok kábították el Angélát egy altató lövedékkel, aki a mancsában még mindig a zsákmány két szatyrot szorongatta a főtt kolbászokkal. De amikor a lövést bevitték hirtelen megjelentek a farkasok, vagyis a Farkasék. Ők meg az anya védelmére keltek, mert nekik vitte volna a táplálékot. Sok kábító lövedék elszelelt, mire le lett nyugtatva mindenki. Istenem! Falkában támadtak, és számukra nem volt kegyelem. A szatyrokat akarták. János halkan súgja nekünk: olyan „nyugtató koktélt” kaptak, hogy a bajai elkülönítőben két napig nézték vigyorogva a plafont. A riportalanyunk kuncogni kezd a kárörömtől. 
-Embereknek nem esett bajuk? 
-Nem hála istennek, csak a szerencsétlen kutyáknak. A kapzsiság és az irigység az oka mindennek. Ha Farkasné csak egy szatyor kolbászt vitt volna el, akkor minden másképp alakul. De ezek az asszonyok inkább elviszik és kidobálják csak a másiknak nehogy jusson. Komoly gondok ezek, és ezért tart itt ez az ország – többek között – az ilyenek miatt. -Jánosnak megköszönjük a segítséget. 
A faluban minden egyes nap új hazugságokkal telik meg. De mind közül talán azok a legrosszabbak, amiket az emberek elalvás előtt mantráznak maguknak: nem sajnálom a másiktól, úgyis kidobnák, elviszem, mert a katonáknak úgy sem kell. És ha nincsenek ezek a sötétbe suttogott hazugságok, akkor két ártatlan kiskutya talán még most is élne, abból a két szatyor főtt debreceniből pedig egy remek tokány is készülhetett volna a katonáknak... 

Tetszett a történet?

0 0

Regisztrálj és olvasd Nyitray György 56 történetét!


  • 1216 szerző
  • 802 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Műfaj

szatíra

Rövid leírás / Beharangozó

Váratlan és véres esemény rázza meg a csendes falut a szerb határ közelében. Egy végül szerencsés ám elsőre hátobrongató kutyatámadásról suttognak az emberek, a szálak pedig a katonai bázisra vezetnek.

Rövid összefoglaló

A Kádár-korszak még 2019-ben is tart Magyarországon. Mindenki a munkájából él, és a megszerzett javakat foggal-körömmel is megvédi ha kell.

Olvasási idő

7 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Nyitray György nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!