François Villon modorában
Megkondul az ég,
itt a kikelet,
metszett ágak végén
éltető nedv sajog,
a föld omlós, langyos ölében
fény felé hasadnak a magok,
szoknya libben,
hamisan int csitri lófarok,
és hiába öleltem ezerszer, tízezerszer,
izmaimban lüktetnek ősi tam-tamok.
Röstellem Villon komám,
de neked megvallhatom,
hogy újrakezdeném a táncot,
ha jönne alkalom,
Gyümölcsoltó Boldogasszony zsongó ünnepén,
zeng a barackvirágos angyalkórus,
s tiltott gyümölcsre vágyom én.
Már van Nuuvella felhasználóm.
A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.
Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Pálinkás Mihály nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.
Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!
