Időzóna
Suhint a zápor,
földön az akácvirág,
betoppan a nyár.

Mire vársz?
Szöcskék pattannak,
szárán huncut meggy kacsint, 
a nyár neked int.

Nyári zsongás
Zúg a szél, a lomb,
pedig szeleburdiak 
vagyunk amúgy is!

Varázslat nyár elején
Egy kiszáradt fán
madár énekel – a fa
új életre kel. 

Nyáresti leltár
A tompa égen
szétfoszlanak a felhők,
semmi nem történt.

Nyáreste
Hűvös a pára,
az illatos sötétben
madárdal nyílik. 

Messzi útra készülődve
Elutazom a 
hegyekbe – hírvivőm lesz
a naplemente.

Augusztusi képeslap
Mint éles pengék
villognak a kék égen
kerengő fecskék.

Én és a nyáréji erdő
Roppan a faág,
lombban szusszan a sötét –
füleljük egymást.

Kánikula a lakótelepen
Parkot locsolnak,
egy kutya az erkélyen
esőért nyüszít. 

Kánikula
Izzik az utca,
lágyul az aszfalt, síkos
a lányok combja. 

Kánikula után
Frissebb kék az ég,
fehér illatok szállnak,
szebbet álmodunk. 

Koncert
Ámul az alkony
illatokat kürtölnek
a petúniák.

Nyár végén
Pirosról kékre 
vált a kert, szilvák hamvát
hinti a hajnal.

Augusztus vége
Minden megégett,
elhagy a nyár, mint megunt,
durcás szerető.