Az ördögi kutya volt a legnagyobb félelmem. Ott ólálkodott az utcákon, amikor hazaértem, és mindig egyenesen a szemembe nézett, mintha tudta volna, hogy rejtegetek valamit. És most, amikor végre megszereztem a mindentudás könyvét, amire egész életemben áhítoztam, ő volt az, aki megakadályozta, hogy megértsem.

A könyv egy régi templomban volt elrejtve, csupán én tudtam a titkos rejtekhelyről. Családi örökség volt a tudás, amit néhai nagyapám hagyott hátra, aki egy tébolydában szenderült jobblétre. Azt gondoltam, hogy ha megszerzem a könyvet, akkor végre megszabadulok az ördögi kutya nyomasztó félelmétől. 

Amikor a templomhoz értem, ott állt az ördögi kutya a kapuban, és rám nézett hatalmas vörös szemeivel, amik mintha tüzet okádtak volna. Próbáltam megkerülni az épületet jobbról és balról is, de az ördögi kutya mindig elállta az utamat. Végül rájöttem, hogy nincs más választásom, szembe kell nézzek vele. Erőt vettem magamon, és lassan elindultam az ördögi kutya felé. A fenevad egyenesen a szemembe nézett, szúrós túlvilági tekintetével. Amikor már csak pár lépés volt hátra, az ördögi kutya hirtelen eltűnt.

Most is félek az ördögi kutyától, de megszereztem a mindentudás könyvét, amit mindig is akartam. Azóta is olvasom, egy kellemes intézet vigyázó falai között, de még mindig nem tudom, mi áll benne, mert akárhányszor kinyitom, csak az ördögi kutya démoni szeme jelenik meg előttem.