Barion Pixel nuuvella

Regényes természet

1.Miből lesz a puttanesca?
Szeptemberben Szent Mihály havában Boróka néni az osztályfőnök és biológiatanár bejelenti a 8/a osztálynak, hogy az iskola benevezett egy környezetvédelmi pályázatra és ennek keretében a magaságyást fogják hasznosítani a kertben -haszonnövényeket fognak termeszteni, a szerves hulladékot komposztálni fogják és ezzel fogják trágyázni a növényeket -ez lesz az úgynevezett komposzttrágya- Az önkormányzattól kaptak egy műanyag tartályt csappal ellátva, ez az esőcsatorna alá lesz helyezve és ebben gyűjtik locsolásra az esővizet. A zöldségtermesztés a tanév végéig fog tartani, utána jön a szüret és a termés feldolgozása a tankonyhában. Fűszeres paradicsommártást úgynevezett puttanescát fognak készíteni. Ezután spagettit főznek erre kerül majd a paradicsomszósz szardellával, pepperonival és olivabogyóval - Az esővízgyűjtő edény mellett kaptak madáreleséget is, mivel az iskola örökös öko a polgármesteri hivatal kiemelt figyelemmel kíséri az iskola életét. Az iskolatejes poharakat mindennap el kell mosogatni és összegyűjteni, ezekben lesznek a palánták. A magaságyásnak térelválasztó szerepe is van mert a futballpálya mellett van továbbá méhsejt alakú térkövekkel van lefedve az oldala, hogy a csapadék ne mossa le a földet a járdára. B. néni felkérte Bencét és Bellát, hogy menjenek el az Oázisba vetőmagot és földet venni. Bellának nem tetszett, hogy Bencével kellett elmenni ezért faképnél hagyta a fiút az áruházban. Bence vett többféle paradicsom, paprika és uborkamagot is, utána hazament. Másnap reggel vitte be az iskolába a magokat és a földet.

2.Látogatás az Ugróvillás Gömböcről elnevezett közösség kertben A tizedik hónap tizedik napján ellátogattak a tanulók egy közösség kertbe mert ezen a napon a komposztálást ünnepeljük. A városi emberek életében fontos a közösségi kert és a komposztáló mert a városokban több hulladék keletkezik és nagyobb figyelmet kell fordítani a hulladékfeldolgozásra. A fővárosban már több ilyen közösségi kert van a lakótelepeken a tízemeletes házak között. Itt faládás ágyások vannak de ezek tulajdonképpen magaságyások, a kiskertben van még egy faház, ebben tartják a tulajdonosok a kerti szerszámokat és a locsolókannát. Boróka néninek is van itt egy faládája futóbabbal. Az önkormányzat kiírt egy pályázatot melyen el lehetett nyerni egy faládás ágyást. A lakók a tanulókkal ellentétben nem kezdtek el ősszel magokat csíráztatni, hanem április végén elmentek az Oázisba és a fagyosszentek elmúltával kiültették a palántákat. Van itt zöldség és gyümölcs ágyás -paradicsom, paprika, uborka, zöldborsó, retek és eper- fűszernövények. Itt azonosították a tanulók a kapor illatát a tökfőzelékkel, a bazsalikom fűszeres illatát a milánói makarónival és a mentát a fogkrémmel. Boróka néni elmondta a kertben, hogy mit szabad komposztálni és mit nem. Komposztálható nyersanyagok: konyhai hulladékok -gyümölcs, zöldség, krumpli, összetört tojáshéj, kávézacc, tea filter tartalma, teafű, tealevél, elhervadt vágott virág, elszáradt cserepes növények-
kerti hulladékok-elnyílt virágok, lehullott gyümölcs és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz, egyéb hulladék kis mennyiségben aprítva-kezeletlen fa ami nem festékes és nem szennyezett illetve a papír, a karton, a haj és a köröm illetve a fahamu. Nem szabad a komposztba dobni: a főtt ételmaradékot-főként a húst és a halat, a mártásokat és a levesmaradékokat, a kenyeret és a csontokat mert ezek gyakran tartalmaznak adalékokat illetve fertőzésveszélyesek. Nem szereti a komposztláda a faszén hamuját, az üveget, a fémet és a műanyagot, a színes újságot, a pelenkát és a porzsák tartalmát, a veszélyes anyagokat, a használt olajat és sütőzsírt, a vegyszereket, a festéket, az elemet, a növényvédő szert és a gyertya maradékát. A felirat ellenére tilos a lebomlónak nevezett bevásárlószatyrokat a komposztba tenni mert azok ugyanúgy műanyagból készülnek csak szétporladnak ezzel beszennyezve a komposztot. Az üzletekben kapható környezetbarát zacskóknak körülbelül a 95%-a ilyen. A zöld hulladékot azért nem szabad elégetni mert az összegyűjtött avar kupacban élőlények például sünök is meghúzódhatnak. Az égetés során egészségre káros anyagok szabadulnak fel melyekkel környezetünket szennyezzük és értékes ásványi anyagoktól fosztjuk meg a talajt. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kimondja, hogy a kertben keletkezett hulladék égetése tilos és ezért pénzbírságot vethetnek ki. A települési önkormányzat helyi rendeletben szabályozhatja a kerti hulladék égetését. A tanulók rettenetesen elfáradtak a sok információtól ennek ellenére Bence még tudni szerette volna, hogy milyen élőlény az ugróvillás gömböc. Az ugróvillások a félrovarok rendjébe tartoznak és lábaspotrohúak, gömb alakú teste rozsdavörös és kis tüskék vannak rajta, tulajdonképpen olyan mint egy tűpárna melyből kiáll a tű vége. Boróka néni előadása alatt Márió csendben felvett egy csigát a földről és Bella zsebébe tette. Bella nem vett észre semmit hanem amikor a mobiltelefonjáért nyúlt a zsebébe akkor egy nyálkás valamihez értek hozzá az ujjai. Kivette a csigát a zsebéből, nagyot sikított és jó messzire elhajította. Boróka néni döbbenten nézett rá és nem értette, hogy mi történt. Nem akarta elhinni Bellának, hogy valaki egy csigát csempészett a zsebébe. Mindenki kapott házi feladatot: a kertben található zöldségekből kell egyet választani és erről egy előadást kell készíteni. Így ért véget Magvető havában a Komposztünnep.

3.Mindenszentek hava a komposztálás hónapja Október hónapban nemcsak komposztünnep van hanem a komposztálás hónapja is ami azt jelenti, hogy mindennap kell valamit komposztálni. A komposztba kerülő anyagok is sokféle szerves anyagot jelentenek minél változatosabb annál változatosabb élőlény közösség alakul ki rajta. Alapvetően egy keveréket kell képezni a komposztálóban, még a barna, szénben gazdag fás részek -ág, gally apríték, szalma, avar, kezeletlen fa forgács vagy a festékmentes kartonpapír- mellett zöld növények -fűkaszálék, nyesedék, gaz, zöld leveles ágak daráléka- nitrogénben gazdagabb elegyéről van szó melyhez jönnek a szintén inkább nitrogénben gazdagabb konyhai nyers zöldhulladékok. Ezen a sokszínű táplálékon biológiailag igen sokszínű élet indul el. A humuszképződés különböző fázisaiban más és más élőlények kapnak szerepet.
A szerves anyagok lebontásakor a mikroszkópikus élőlények -baktériumok, gombák, egysejtűek- jelennek meg, az átalakulás és felépülés szakaszában atkák, ászkák, férgek, bogárlárvák, földigiliszták, ugróvillások, hangyák, csigák, fonálférgek.
Az érési szakaszban megint a gombaféléké a főszerep, de eközben a komposzt vonz olyan élőlényeket is mint a madarak vagy a vakond, a sün akár a cickány is. Tehát számtalan élőlény számára nyújt lakó és táplálkozó helyet a komposztáló.

4.Megjött Szent András hava
A tizenegyedik hónapban először Bence mutatta be a házidolgozatot a paradicsomról, aminek az volt az apropója, hogy otthon a konyhában ültetett paradicsommagvakat és többet szeretett volna tudni erről a növényről. Díszpaprika is van az ablakban -jópofa ez a paprika hiszen egyidőben citromsárga, piros és bordópiros termések is vannak a cserépben- A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel. Őshazája Közép és Dél-Amerika. Európában a 16. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a 17-18. században. Ma már az egész világon termesztik. Hazai források először 1649-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, az 1970-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének. Legjelentősebb paradicsomtermő tájak Magyarországon: Budapest környéke (Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi), Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól), Hatvan és környéke (az 1930-as évektől). Veresegyháza környéke Az 1880-as években a főváros környékén még zöldségeskertekben termesztették apró parcellákon és kis-bérleteken. Piacra elsőnek az agrárszegénység termelte, de hamarosan eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest környéki termelőkörzetben az I. világháborúig helyi tapasztalatok alapján alakultak ki a paraszti paradicsomtermesztés technikái és tájfajtái. A kerti termesztést fölváltotta a szántóföldi termesztés a melegágyi paradicsompalánták korai áttűzdelésével. Trópusi hazájában évelő kúszónövény, mérsékelt éghajlaton egyévesként termesztik, vannak egész éves kultúrák is. Fajtától függően 40-260 centiméter magasra nő, átlagban 150 centiméter magas. Termése 1-100 dekagrammig változó nagyságú lehet. Gyökere főgyökér, szár eredetű járulékos gyökereket is fejleszt. Hajtása, levele sűrűn borított szőrökkel, mirigyesen szőrös is lehet. A szár növekedése szerint két fajtája van, a folytonos és determinált; ez utóbbi főhajtása virágzattal zárul. Levelei félbeszárnyaltak, a levélkék karéjosak. Virágzata forgó vagy kettősbogas forgó. Virágaiban a porzószálak összenőve oszlopszerűen körülveszik a bibét azon túlnyúlnak. A termése bogyó. Szára, levele, termése fajtánként változó.
A paradicsomot nyers fogyasztásra, konzerválásra, aszalásra egyaránt termesztik. Sok fajtája van és sokféleképpen használható fel. Munkaigényes növény, a palántanevelés és az ültetés mellett fejtrágyázást, öntözést, kacsolást, kötözést és gyomirtást igényel. Szabadföldi termesztésnél a folytonnövő fajtákat karózzák és kötözik, a konzervipar számára nagyobb táblákon „gyalog” műveléssel termesztik. A paradicsomszüret az érett termés törékenysége miatt gondosságot igényel, ezért leggyakrabban nem teljesen érett állapotban szedik, mivel a termés utóérő. Manapság a paradicsomot egyre nagyobb területen termesztik különféle termesztőberendezésekben. Hazánkban a fűtött üvegházakban meghosszabbítható a szüret ideje. Leggyakrabban nem talajon, hanem valamilyen más közegben (kőzetgyapot, kókuszrost) nevelik és folyamatos műtrágyás öntözést kap a megfelelő fejlődés érdekében. Ökológiai gazdálkodásban (üvegházban is) csak természetes talajon termeszthető és nem használható fel műtrágya. Az üvegházban termesztett paradicsom növényvédelme a nem bio gazdaságokban is már többnyire "bio módon" történik. Leggyakrabban a kártevők természetes ellenségeit telepítik be. A paradicsom az utóbbi 70–80 esztendőben egyre jelentősebb helyet foglal el a hazai táplálkozásban. Előbb csupán ételízesítésre és sűrített, konzervált állapotban használták, az I. világháborút követő évektől nyersen, salátának is fogyasztják. Melegigényes növény. A magvak csírázása 9-11 Celsius fok körül kezdődik. Fejlődéséhez 20-22 Celsius fok a legkedvezőbb. 15 Celsius fok alatt és 25 Celsius fok felett fejlődése lelassul. 10 Celsius fok alatti és 35 Celsius fok feletti hőmérsékleten növekedése megáll. -0,5, -0,8 Celsius fokos fagyban már elpusztul. Vízigénye közepes. Középkötött talajon is jól fejlődik, de legjobban tenyészik a laza szerkezetű, humuszban gazdag, gyorsan melegedő homok- és vályogtalajon; a 6-7 pH körüli talajokat kedveli, de jól tűri a savanyú talajokat is. Növekedési típus szerint megkülönböztetünk folytonos, determinált és féldeterminált fajtákat; bogyóalak szerint gömb, lapított, megnyúlt és szögletes alakúakat; bogyóméret szerint: koktél, cherry, közepes és nagy méretűeket; termesztési mód szerint szabadföldi, hajtatási és mindkettőre alkalmas fajtákat. A termés színe is rendkívül változatos lehet: piros, sárga, narancssárga, rózsaszín, bordó, fekete, zöld, fehér. Felhasználható nyersen, aszalva, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítőitalnak. Szemben a gyümölcsökkel, amelyek nyersen a magasabb vitamin tartalom miatt egészségesebbek, a paradicsomnak főzve nagyobb a tápértéke, mert a likopin így könnyebben ki tud szabadulni a növényi rostok közül. Hámozva a diétás étrendben is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik. Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül legjelentősebb a C-vitamin de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B1, B2, ezek mellett jelentős mennyiségben tartalmaz karotint. Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek. A benne található likopin egészségmegőrző hatású, csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét védelmet nyújt degeneratív idegrendszeri megbetegedésekkel szemben, jelenléte a bőrben véd a káros UV-sugaraktól. Kísérletileg bebizonyították, hogy a bogyó felszínhőmérsékletének 30-32 Celsius-fokra emelkedésével leáll a likopinképződés.
A népi gyógyászatban ízületi gyulladás kiegészítő kezelésére szárított leveles hajtását alkalmazzák fürdővízbe téve. Botanikailag a paradicsom növény termése bogyótermés. Termesztési technológiáját és felhasználását tekintve viszont egyértelműen zöldség. A gyümölcsök termesztése a legtöbb esetben évelő, több évig termő ültetvények formájában jellemző (eltekintve a szamóca napjainkban használatos egyéves technológiájától A zöldségféléket jellemzően egyéves kultúraként termesztjük, melyet minden évben újra kell telepíteni. Mindenkinek rendkívül tetszett Bence dolgozata, az osztály megtapsolta. Boróka néni kinevezte Bencét paradicsomfelelősnek és kapott egy jelképes kitüntetést. A paradicsomfelelősnek mindennap meg kell tekinteni a palántákat, mennyire nedves a talaj, mikor van szükség locsolásra, illetve az elszáradt leveleket le kell szedni.

5.Először a Marharépában
A tizenegyedik hónap tizenegyedik napján Márió mutatta be a dolgozatot a paprikáról. A paprika a burgonyafélék családjába tartozik. A nemzetség valamennyi faja Közép-, illetve Dél-Amerikából származik, de mára a mérsékelt és a trópusi égövben szerte a világon termesztik őket. Az indiánok nemcsak ismerték, de termesztették is. Európába Kolumbusz orvosa, Diego Alvarez Chanca hozta 1494-ben, aki Kolumbusz második útján gyűjtötte be és írta le az első paprikákat. Az akkori paprikák nagymértékben hasonlítottak a mostani díszpaprikatípusokra. Afrikában, Ázsiában a spanyol és portugál kereskedők ismertették meg a paprikát a 16-17. században. A paprikát kezdetben leginkább dísznövényként termesztették színes bogyójáért; fűszerként csak lassan hódított tért, mivel azt híresztelték róla, hogy mérgező. Amikor Napóleon 1806-ban kontinentális blokádot rendelt el, lehetetlenné vált a nádcukor behozatala, valamint az indiai bors Európába szállítása is. A bors helyét a fűszerpaprika váltotta fel, ami még gyógyszerként is bevált különböző betegségek ellen Eleinte a paprika főúri kastélyok virágoskertjeit díszítette. Már 1570-ben díszlett vörös törökbors néven Zrínyi Miklós nevelőanyjának Széchy Margitnak a növényi ritkaságokat gyűjtő kertjében. Más források szerint Széchy Mária grófnőnek, Murány nevezetes védőjének, Wesselényi Ferenc grófnak - az irodalomban „Murányi Vénusz”-ként is ismert - feleségének növényi ritkaságokat gyűjtő kertjében megtalálható volt a paprika „vörös törökbors” néven. Kezdetben a burgonyával együtt egzotikus dísznövényként kezelték. Carolus Clusius németalföldi flamand botanikus, aki Batthyány Boldizsár humanista műveltségű főúrnak, törökverő hadvezérnek, a természettudományok egyik első hazai mecénásának vendége volt németújvári és szalónaki birtokán és az 1580-as évek elején végzett ott értékes növénygyűjtő munkát) 1579-ben Batthyány szalónaki botanikus kertjébe küldött paprikamagot. A paprika magyarországi megjelenése egyéb más Amerikából származó növényhez viszonyítva korai. Nem tudjuk pontosan, hogyan érkezett az országba. A valószínűbb álláspont szerint török–délszláv közvetítéssel vettük át a Balkán felől. Erre utal a „törökbors”, „tatárkabors”, "pogánybors" elnevezés is. A fűszerpaprika először Szenczi Molnár Albert szótárának 1604-i kiadásában fordult elő törökbors néven. A másik nézet szerint éppen azért került be az országba, mert a törökök lezárták kereskedelmi útvonalainkat kelet felé, ahonnan a borsot importáltuk, és ezért a portugálok közvetítésével jutottunk hozzá. Mint mindenütt, Magyarországon is először, mint érdekesség jelent meg a főúri kertek ritkaságai között.
A spanyolok pimienténak hívták. A magyar „paprika” elnevezés a 18. században bukkant fel először írásos emlékeinkben, a bors görög neve alapján lett belőle peperi, piperi, majd felfedezhető a bors délszláv neve a "papar" is. 1724-ben tűnt fel először a magyar paprika név. Csak a 18. században vált általánosan ismertté; legelső termesztő körzete Szeged környékén volt. Európában Spanyolország mellett itt, majd később Kalocsa vidékén kezdtek tömegesen fűszerpaprikát termeszteni. Paraszti termeléséről és használatáról először Csapó József debreceni füvészkönyvében (1775) olvashatunk. Az első ismert magyar paprikás receptet Nánási István 1771-es szakácskönyvében találhatjuk. Az „548. Törökbors sült mellé” leírás egy savanyúság.„Gyenge zöld korában meg-szedvén, buzgó forró vízzel, forrázd-meg, egy éjszaka hadd álljon benne, reggel meg kóstolván, ha igen erős, akkor még egyszer forrázd-le, körülbelül tizenkét órát álljon benne, azután tizenkét órán keresztül álljon hideg vízben, de mikor hideg vízbe teszed, villával szurkáld-meg, azután úgy rakd el, köményes meggyfa levelekkel, mint az uborkát és locsold meg ecettel. A 18. század végétől fokozatosan, olcsó borspótló fűszerként vált népszerűvé, és teljesen átalakította a magyar konyhát. Az 1831-es kolerajárvány alatt, mint megelőző gyógyszer terjedt. Termelése a 19. század derekáig hazánkban sehol sem haladta meg a családi önellátás szintjét. Sajnálatos módon az utóbbi években több paprikabotrány is beárnyékolta híres hungaricumunk dicsőségét. Ezek között volt színezékpótlás míniummal ("ólmozott paprika") és kétes eredetű, rendszerint gombás fertőzött (aflatoxin) csöves paprikák importálása is. A ma termesztett fűszer- és étkezési fajták messze kerültek a vadpaprikáktól, de azok továbbra is megtalálhatók valamennyi nemesítő intézetben, mint a nemesítés alapanyagai. Vetőmagjuk a kereskedelemben is kapható. Mivel melegigényes, a szabadföldi paprikatermesztésre hazánknak csak a déli része optimális, mert a vegetációs idő alatt itt emelkedik az átlaghőmérséklet 17 Celsius fok fölé. A fagyra igen érzékeny, ezért már a legenyhébb késő tavaszi vagy kora őszi fagyok elpusztítják. Optimális csírázási hőmérséklete 20 Celsius fok feletti; ennél alacsonyabb hőmérsékleten lelassul a csírázás. A vegetációs időszakban legalább 300–400mm csapadékot igényel, lehetőleg egyenletesen elosztva. Szárazságtűrő és hosszúnappalos növény. Ha a megvilágítás 12 óránál rövidebb, nemcsak a virágzás áll le, de a bimbók akár le is hullhatnak. Szélsőséges talajtípusok kivételével szinte mindenütt termeszthető, de mutatós, pazar töveket csak humuszos, laza, levegős talajban kapunk; ehhez többnyire trágyázni kell. Orsógyökérzete csupán a talaj felső 30–40 cm-es rétegét járja át; ritkán 100–120 cm-re is lehatolhat. Érdekes, hogy a gyökérzet néhány (2–5) százaléka a növény össztömegének. Hajtásrendszere jellegzetes bogas vagy villás elágazású, egyes alakjai fürtös vagy korlátolt növekedésűek. Egyes fajták lágy, általában enyhén sárgászöld szára korán fásodni kezd, amire szüksége van a termések megtartásához. Más fajták lágyszárúak maradnak. A sima száron néhány borda húzódik végig. A csomók környéke gyakran lilás árnyalatú, esetenként gyengén szőrös is. Vannak kifejezetten alacsony (10–20 cm-es), közepes (30–40cm-es) és magas (80–100cm-es) fajták is; legfeljebb 1,5 méteresre nőhet meg. Ágrendszere többnyire seprűszerű, de vannak legyező típusúak is. Szórt állású, kopasz leveleinek mérete és száma igen változó. Levélnyele rövidebb a levéllemeznél, a levélalapnál gyakran apró, olykor csökevényes pálhalevelek nőnek.
A lándzsás vagy tojásdad levelek széle ép, válla ék alakú, kb. 10cm hosszú nyélbe keskenyedik. A levéllemez ép szélű, sötétzöld, de lehet lilás is. Bókoló virágai látszólag csomókban állnak az ágak csúcsán, de valójában magánosak, mert a kocsányok nem egy pontból, hanem egy törpehajtásról indulnak ki. A legfeljebb 3cm-es virágkocsány hajlott, sárgászöld vagy lilás. Csészelevelei 2–3cm széles csővé nőttek össze; ezen a cimpák száma (5–7) utal a csészelevelek számára. A fehér, sárga vagy lila sziromlevelek hasonlóképp csővé forrtak össze. Az abból kiemelkedő, szabadon álló porzók jól láthatók. A portokok kékek vagy liláskékek. Az egy-öt termőlevélből összenőtt, felső állású termőből bogyótermés képződik. A fehér bogyósok magháza halványzöld, a sötétebbeké sárgászöld. A porzók alapjánál találhatók dús nektárt kiválasztó mézfejtők, amelyek a növényhez csalogatják a rovarokat. Felfújt, sokmagvú bogyótermése rendkívül változatos alakú és színű; csüngő és felálló is lehet. Vékony héja sima és fényes. A keresztben átvágott termésben láthatóvá válik az erek száma: ez mutatja, hogy hány termőlevélből képződött. Tövenként akár 40–50-nél is több termést hozhat. A lapos, vese alakú, 3–5mm-es magok a központi húsos oszlopon és az erek mentén helyezkednek el. Ezermagtömege 3–5 g; a magok 85–95%-os csírázóképességüket 3–4 évig tartják meg. A március végén, április elején elvetett magokból május végére megfelelő méretű palántákat kaphatunk. Gyomtalanítás után a palántákat földlabdával vagy szálasan ültethetjük ki; a tövek között tartsunk legalább 25–30cm távolságot. A mélyültetést nem szereti. A termés fajtától függően a vetés után legalább 3 (étkezési paprikák) és legfeljebb 5 hónap (csilipaprika) között érik be. A paprikát éretlenül vagy éretten szedik; a friss termést 7-10 Celsius fokon lehet tárolni maximum 14 napig. A Szent-Györgyi Albert által felfedezett C vitamin vagy aszkorbinsav és az erek alapi részén az ún. óriás sejtek tartalmazzák a kapszaicint, amitől ízét csípősnek érezzük. Az érett termés a karotinoidok (béta-karotin, kapszantin, kapszorubin, lutein, zeaxantin, kriptoxantin stb.) színező hatása miatt sárga, piros vagy barnáslila (fekete) is lehet. A kapszantin és a kapszorubin a két fő anyag: utóbbi a pirosra érő fajtákban a sárga festékek mennyiségének tízszeresét is elérheti. A csípős paprikák csípősségét, erejét a kapszaicionidoknak, ezek közül is főleg a kapszaicinnak köszönhetjük. Ellentétben azon anyagokkal, amelyek a nyelv különböző zónáin az édes, savanyú, sós, keserű és umami ízekért felelősek, a kapszaicin, illetve rokonanyagai hő-, illetve fájdalomingert váltanak ki. Minél több kapszaicint tartalmaz egy csili vagy paprika, annál csípősebb, erősebb az. Az 1950-től Magyarországon termesztett édes, illetve enyhén csípős paprikák manapság már szinte egyáltalán nem tartalmaznak kapszaicint. A pepperoni ötször, magyar erős paprika 10-szer, a peperoncini 50-szer, az igen erős fajták több ezerszer annyi kapszaicint tartalmaznak. A trópusi országokban inkább a kicsi, csípős terméseket használják ételfűszerként, frissen vagy szárítva, egészben vagy megőrölve. A mérsékelt övben főként a nagy termésű, édes fajtákat forgalmazzák, és ezeket nyersen, zöldségként párolva, levesbe főzve és salátának fogyasztják, illetve szárítva édes paprika fűszerporrá őrlik. Az ecetben vagy olajban eltett paprikát savanyúságként tálalják, vagy ételeket fűszereznek vele. A magyar konyhát teljesen átalakította a paprika. A magyar paprika leghíresebb leveseink (halászlevek és gulyások), továbbá párolt ételeink (pörköltek, paprikások) nélkülözhetetlen fűszere. Jó a paprikás krumpliba is.
A hidegkonyha is előszeretettel alkalmazza a paprikát bekeverve (például a körözöttekben) vagy az ételre szórva (zsíros kenyér, kocsonya stb.). Az ételek utánerősítésének lehetősége (Erős Pista, cseresznyepaprika, szárított erős paprikák) megfelelő kompromisszumot kínál a csípős ételeket kedvelők és az azt kerülők számára. Az elnevezés a fekete bors nevével történő téves azonosításból származik (piper nigrum). Eredeti neve az azték nyelvből származó csili (chili) szó volt. Habár az összes paprika, legyen az édes, vagy csípős, azonos eredetre vezethető vissza, gyakran kettéválasztjuk a paprika és a chili fogalmakat. Emellett számos fogalmat is megkülönböztethetünk, melyek körülírják a paprika egyes kisebb csoportjait, mint például a fűszerpaprika, a pepperoni (ezen kifejezés német nyelvterületen elterjedt testvére a Pfefferoni) vagy az olasz pepperoncini. Továbbá használatosak a spanyol bors, a vörösbors, vagy a Cayenne-bors kifejezések is, melyeket a paprikakereskedelem történeti gyökereire, illetve a bors szóra vezethetjük vissza. A török kultúrában a paprikát jelentő "biber" elnevezés a piper, azaz bors szóból ered. Nálunk elterjedt elnevezése a közönséges paprikának a tévépaprika. Annak semmi értelme nincs, hogy ma mindenki a televízióra gondol. A valóság az, hogy az 1960-as években a piaci árusok körében szokássá vált a paprikásláda fekete táblájára – amelyen krétával az áru nevét és árát jelölték – ezt írni: tv. paprika, minthogy a tölteni való nem fért ki. Márió is kapott osztályfőnökétől egy jelképes kitüntetést, ő lesz a paprikafelelős a közösségi kertben, ahol -többek között- Boróka néni futóbabja van. Van az iskolában egy csúnya, kopasz ember Nadragulya bácsi, akit az igazgató kinevezett komposztfelelősnek. A feje leginkább egy biliárdgolyóra hasonlít és félnek tőle a gyerekek mert egész nap ordibál. Általában a pincében tartózkodik, hogy ne találkozzon emberekkel. Az ő feladata, átforgatni, szellőztetni a komposztot és a nem odavaló dolgokat kiszedni belőle. -Nadragulya bácsi Bella bedobta a műanyag flakonokat a komposztálóba- panaszkodott Márió. -Várjál kisfiam, mindjárt megkeressük és ellátjuk a baját-mondotta Nadragulya bácsi. Márió és Nadragulya előkerítették Bellát, elvitték a komposztálóhoz, kiszedették vele a műanyag flakonokat és elvitették vele a szelektív hulladékgyűjtőbe. Ezután csúnya veszekedés tört ki Márió és Bella között, ennek ellenére Márió mégsem árulta el Bellát Boróka néninek hanem tanítás után meghívta a cukrászdába amit Bella nem fogadott el. Bence Márióval ment el a Marharépa nevű cukrászdába ahol banánkoronás házi krémest és epergalléros gyümölcskockát ettek és limonádét ittak. Bella hazafelé megállt a cukrászda előtt, benézett az ablakon, csúnya grimaszokat vágott. Irigy volt a két fiúra, akik jóízűen ették a süteményeket, vidáman beszélgettek és nagyokat nevettek.

6.Másodszor a Marharépában
A tizenegyedik hónap huszonegyedik napján Bella mutatta be a dolgozatot az uborkáról. Az uborka a tökvirágúak rendjébe, a tökfélék családjába tartozó növényfaj. Ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint a sárgadinnye. Számos nemesített változata létezik. Termését fogyasztják. Az uborka lédús és sok ásványi anyagot (főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat) tartalmaz, ezáltal kitűnő szomjoltó és kalóriatartalma is különösen alacsony: 10 kcal (42 kJ) 100 g-ban. Sokféle vitamint tartalmaz (a B-csoport összes vitaminját, C-vitamint, némi A-elővitamint és E-vitamint. Rostjai könnyebben emészthetők, ha fogyasztás előtt kissé lesózzuk, vagy egyszerűen alaposan megrágjuk. Az éhgyomorra fogyasztott uborkalének tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban puhításra használják (maszk vagy lemosó formájában), így segít a pirosodás, a viszketés és a hámlás gyógyulásában. Fajtától függően az uborka több vagy kevesebb keserű aromás anyagot tartalmaz (amely a szárhoz közeli részben koncentrálódik). A fajtaválogatás során a cél a nem keserű, finom, gyenge és ropogós húsú, kevés magot tartalmazó uborkák termesztése. Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, káliumtartalma vízhajtó hatású. Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. Szilícium-dioxid tartalmának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket, sárgarépalével keverve csökkenti a szervezetben lévő húgysavszintet, így enyhítheti az ízületi és köszvényes fájdalmakat. Főként salátaként dunsztolva téli savanyúságként, vagy nyersen fogyasztják. Modern genetikai vizsgálatok szerint Dél-Ázsiából, a Himalája déli lejtőiről származik, de már időszámításunk előtt a tizedik évezredben is termesztették. Víztartalma a 97 százalékot is elérheti, a belsejében mért hőmérséklet akár 6 Celsius fokkal is hűvösebb lehet, mint a környező levegőé, ezért a száraz és forró területeken imádják. A régi Egyiptomban szomjoltó uborkát kaptak a kőfejtő rabszolgák, Tiberius császár gyógyszerként fogyasztotta. Régen még sokkal keserűbb volt az uborka, ezen hosszas nemesítéssel javítottak. Az ókori görögök és rómaiak is szívesen fogyasztották. Termesztéséhez a császári kertekben a melegházak elődjét használták: szekérre ültették az ágyásokat és ezeket az időjárástól függően hol a napra gurították, hol mély gödrökbe, ahol csillámpalával fedték le őket. A hordozható ágyásokat Tiberius még hadjárataira is elvitte, mert orvosa az év minden napjára előírta neki egy darab uborka elfogyasztását. Európában hivatalos említést először a 9. században találunk róla, amikor Nagy Károly elrendelte, hogy birtokain termesszenek uborkát. XIV. Lajos francia király imádta az uborkalevest és a salátákat. Az Újvilágba Kolumbusz Kristóf vitte át, 1494-ben már bőségesen ültetett belőle Haitin. Magyarországon valószínűleg a 13. században jelent meg és főúri és kolostorkertekből került a paraszti termesztésbe. Legfontosabb termőtája Nagykőrös és Kecskemét környéke, ahol termesztése a kertészkedő parasztságnak fontos jövedelmi forrása. Nagykőrösön már a múlt század első felében jelentős volt az uborkatermesztés. A két világháború között a hagyma után az uborka a második helyen állt a magyar zöldségkivitelben.
A piacot uraló hosszú, egyenes, sima és nem keserű kígyóuborkát a második világháború után Hollandiában kezdték termeszteni. Bella is kapott egy jelképes kitüntetést az osztályfőnökétől, ő lesz az uborkafelelős a közösségi kertben. -Boróka néni tessék nekem megmondani: a cseresznyének, a paradicsomnak, a paprikának és az uborkának miért öt sziromból áll a virága? És azt is tessék megmondani: miért pont sárga az uborka és a paradicsom virága? És miért nem fehér? Hiszen a paprikának fehér a virága-érdeklődött Márió. -Drága Márió, ezekre a kérdésekre most nem tudok neked válaszolni, a következő órán mindenre megkapod a választ-mondotta Boróka néni. Bella elmondta Bencének, hogy látta őket a cukrászdában és szeretné, ha őt is meghívná egy süteményre. Bence ebbe boldogan beleegyezett és elmentek a Marharépába, ribizlis és málnás kockát fogyasztottak, valamint jeges limonádét és jégkását.

7.Harmadszor a Marharépában
E különleges helyen szigetek vannak: Vattacukor Sziget, a Sós és Édes Sütemények Szigete, a Szeletes Sütemények Szigete, a Kész Torták Szigete és a Jégkása, Parfé, Shake, a Sorbet és a Fagylalt Szigete valamint a Kávé, Tea és Üdítők Szigete. A tizenegyedik hónap harmincegyedik napján volt Bella születésnapja és Márió vett neki egy sacher zsúrtortát a tetején cukorból piros rózsa volt -e torta különlegessége, hogy van marcipán a csokoládés piskótában melyet csokis mousse tesz könnyűvé. A rétegek között baracklekvár rejtőzik, a bevonat csokoládé, megszórva kókuszreszelékkel és szórócukorral- Érdekességképpen van még itt egy jégszekrény is -régen Budapesten jegeskocsik jártak, tőlük lehetett jeget venni és így került a fémbetétes, fából készült jégszekrénybe. Úgy néz ki ez a jégszekrény mint egy mini éjjeliszekrény- Elárulta: készített számára ajándékot, amit a Marharépában lehet átvenni. Bella kénytelen volt Márióval és Bencével elmenni a süteménygyárba, ahol a cukrász elővette a hűtőszekrényből a tortát és az asztalra tette. Bella először meglepődött ezután megköszönte az ajándékot és rendelt három tejszínhabos forró csokoládét. Így telt el vidámsággal, nevetéssel és melegséggel a születésnap.

8. Karácsony hava a Trópusi Növények Házában
Fiore Márió a virágok barátja: hangos, picit harsány még nem találja a hangját, társasági ember és középpont, tetszik neki a szép Bella és tudja, hogy Bencének is tetszik a lány. A haja gesztenyebarna és csábító kék szemei vannak. Bella hívta meg Máriót a Trópusi Növények Házába mivel ennek a földszintjén van a kozmetika, ahol Bella édesanyja dolgozik.
A Casa di piante Tropicali ötszáz darab növénnyel van berendezve és hajszálpontosan huszonhat Celsius fok a hőmérséklet mert ezt szeretik a növények. Márió elámult: milyen nagyszerű helyen dolgozik Bella anyukája. -Te hol fogsz továbbtanulni? -kérdezte Bella.
-Én a Magyar Gyula Kertészeti Iskolába jelentkeztem, itt agrárszakképzési centrum is van, de engem elsősorban a dísznövények érdekelnek és másodsorban a haszonnövények. És te mit szeretnél csinálni? -érdeklődött Márió.
-Én közgazdasági szakközépiskolába jelentkeztem, de még nem tudom pontosan, hogy mit szeretnék csinálni-mondotta Bella. -Javaslom, hogy minden héten egyszer jöjjünk el ide és minden héten megmutatok
neked egy növényt. Ezen a helyen vannak fikuszok -többek között szobafikusz- narancs, citrom és banánfa, áloé, kentia pálma, borostyán és anyósnyelv. Indiai füge nincs ezen a helyen mert ez egyfajta fojtófüge vagyis csemeteként felkúszik egy gazdafára, illetve leereszkedik onnan, ha már a mag egy madár vagy kisemlős ürülékével a gazdafa ágán van és miután benőtte azt el is fogyasztja. A légző gyökereit és szétterülő ágait messze kinyújthatja, néha akár 200 méteres távolságba is. Ha ezek megfelelő helyet találnak akkor saját törzset növesztenek. Ennek a fának a magassága elérheti a harminc métert is. A levele bőrtapintásu, elliptikusan ovális és 20-40 centiméter hosszú. A termése 1-2 centiméter átmérőjű, szár nélküli és párosával nő a levél tövében. Megérve a színe vörös. A természetes élőhelyén egy darázs végzi a megporzást ezért a betelepített helyein ivartalanok a magvai. Gumiszerü nedve egyeseknél allergiát okozhat.
-Hát ez fantasztikus. És mikor utazunk el egy olyan helyre, ahol van indiai füge? -kérdezte Bella? -Hát ahhoz sok pénzre van szükségünk, távoli országok ezek: India, Sri Lanka, Nepál, a Himalája keleti oldala és Pakisztán- mondotta Márió.

9.Álmodozások Álom havában
Márió most arra gondol: nyáron milyen elbűvölő a Várkert Bazár az illatos rózsákkal és mily érdekes volt a kiállítás a Budai Kreatív Házban amit Ybl Miklósról neveztek el. Magyarok a Selyemúton ez volt a kiállítás címe -a Széchenyi expedíció és Stein Aurél kutatásai Ázsia szívében- Kreitner Gusztáv, Szentkatolnai Gábor és Lóczy Lajos hajóra szálltak Triesztben és eljutottak Kína nyugati részébe. Az expedíció második szakaszában Széchenyi Béla eredeti terve az volt, hogy Kelet nyugati irányban átszelik Ázsiát és a Peking Kaukázus útvonalon térnek haza. A bizonytalan politikai viszonyok miatt azonban a kaukázusi hatóságok nem engedték meg, hogy a Nagy Falon túli területeken folytassák az útjukat ezért a mai Gansu tartománybeli Tunhuang lett utazásuk legnyugatibb állomása. Márió elrepül Bellával Indiába és bejárja azokat a helyeket ahol Stein Aurél járt sőt még Afganisztánba is el fognak menni, ezután eltevegelnek Kínába az oázisvárosba ahol megnézik a buddhista barlangokat, visszafelé jövet pediglen felmennek Csan Csengre a Nagy Falra. A Nagy Falat az első kínai császár kezdte el építtetni időszámításunk előtt 210-ben, 209-ben meghalt. A császár sírhelye egy harminc méter magas épület ami egyelőre a föld alatt van és mellette vannak a katonák, a lovak a kocsik és a zenészek. Ezekből a katonákból hoztak Magyarországra tizenegy darabot és huszonkét darab eszközt, köztük fegyvereket is. Az Ezer Buddha barlangokban Buddha szobrokat lehet látni, falfestményeket, stukkó szobrokat, kéziratokat és könyveket. Itt van a barlangban Amitábha a végtelen fény Buddhája aki a Tiszta Föld felett uralkodik. És az is rendkívül érdekes, hogy az utolsó kínai császár Pu Ji is követte a buddhizmus tanait és vegetáriánus lett mondván, hogy őseinek és rokonainak élete benne folytatódik. Egy ilyen hosszú útra alaposan fel kell készülni. -Mit csinálsz kisfiam? -kérdezte anya. -Olvasgatom a prospektust amit a Nemzeti Múzeumból hoztunk amikor kiállították a
kínai agyagkatonákat-mondta Márió. -Kisfiam a házból költözik valaki és nekünk adott egy zongorát, de ebbe a kicsi lakásba nem fér el, adjuk el és a nyári szünetben az árából elmegyünk nyaralni egy csodaszép helyre -mondotta anya.
A hangszer eladás gyorsan végbement, kerekítve nyolcszázezer forintot kaptak a zongoráért. Márió óvatosan említette anyukájának, hogy Bellával szeretné a nyár egy részét eltölteni. Anyuka azt felelte, hogy ez ügyben Bella szüleivel is beszélni kell és utána kap választ. Bella felmenői először nem akartak beleegyezni a nyaralásba, de végül sikerült meggyőzni őket és elkezdtek készülni a homokdűnékkel körbezárt városba.

10.Farsang Jégbontó havában -más néven Böjtelő hava-
Január hatodikán lesz az iskolában a farsang -ez a vízkereszt napja- a kosárlabdateremben. A tornateremben műfüvet terítenek le, dézsában legyezőpálmákat visznek be. A növények és a fehér terítővel takart asztalok a bordásfalak mellett állnak, az asztalokon gyümölcsök, sütemények és üdítők láthatóak. Megérkezik tíz majomjelmezbe öltözött személy fonott kosarakkal melyekben alma, narancs, mandarin, banán, grapefruit, citrom és lime van. A majmok elkezdik a levegőbe dobálni a narancsokat… Márió egy kínai terrakotta katona jelmezében jelent meg: otthon egy fürdőköpenyt átfestett és alatta volt egy bőszáru szabadidőnadrág. Ez a viselet tulajdonképpen olyan mint egy köpeny mivel elől nyitott és a derekán van egy szalaggal átkötve, alatta hosszúnadrágot hordtak. Azután arra gondol, hogy az ősi Kínában a zsonglőrködés néhány harcos által végzett művészet volt. Egy ilyen harcos volt Xiong Yiliao, akinek a kilenc labdával való zsonglőrködése a harcmezőn állítólag az ellenfelet harc nélkül megfutamította, teljes győzelmet aratva ezzel. Ezután felvonul száz jelmezes: látni itt törpét és óriást, Hófehérkét és Hamupipőkét, Piroskát és a farkast, bohócot, dobókockát, henger alakú utcai hirdetőoszlopot. Öten a W.I.T.C.H. képregény főszereplőinek vannak beöltözve. A jelmezek az öt európai filozófiának megfelelő elemeket mutatják be, ezek a Víz, a Tűz, a Föld, az Energia és a Levegő. A felvonulás után a jelmezesek feladatokat kapnak: a kosárba kell dobálni a gyümölcsöket és a találatok függvényében kerülnek kiosztásra a jutalmak. Az asztalokon aszalt gyümölcsöket látok: datolya, füge, szilva, mazsola, sárgabarack. A jutalmak: szárított gyümölcsökből álló gyümölcskosár illetve korlátlan fogyasztás a friss gyümölcsökből. A jutalmak kiosztása után tánc következik, a majmok fantasztikusan táncolnak. A tánc után tombolahúzás lesz, mindenféle egyszerű, aranyos apróságot kapnak a nebulók: rágógumit, jegyzetfüzetet, radírt, ceruzát és ecsetet, golyóstollat, legyezőt és léggömböt, hajcsatot és hajgumit, papírtasakban virágmagot. A fődíj peniglen egy Világatlasz ami ragyogó és hasznos ajándék. Az atlaszt Márió nyerte el ami roppantul jól jött neki hiszen készül Kínába, Tunghuanba. Tizenkilenc órakor fejeződött be a farsang és hazaindultak a gyerekek.

11.Rajzos mozdulatok Böjtmás havában -kikelet hava- A következő biológiaórán mindenki két paradicsommagot tett a palántafölddel feltöltött műanyag pohárba és az ablakpárkányra tették, színes filctollal felkerültek a nevek a poharakra.
A paradicsom szereti a világos helyet és jól fejlődik szobahőmérsékleten ez kb.20 Celsius fok. Bella poharának a bal oldalán volt Márió pohara és a jobb oldalán Bence pohara. Amikor senki nem látta akkor a csillogó szemű Márió egy piros szivet rajzolt filctollal Bella poharára. Másnap reggel Bellácska panaszt tett Boróka néninél, hogy valaki egy szivet firkált a pohárra. B. anyus azt felelte, hogy ne törődjön vele, az illetőnek bizonyára tetszik a palántája. -Boróka néni valaki egy szivet rajzolt a poharamra, biztos Bence volt, elegem van Bencéből úgy tapad rám mint egy pióca-mondotta Bella. -Drága Bella, ne mondjál ilyet, ilyen apróságért nem kell így felkapni a vizet-felelte Boróka néni. Az osztályfőnök gyorsan odament a pohárhoz és a vizes szivaccsal letörölte a szivet. Márió ezt sokáig eljátszotta Bella poharával és a végén Bella beletörődött, nem tudta kideríteni, hogy ki az az aljas gazember aki az ő poharán éli ki művészi hajlamait. Délután két óra irány az ebédlő utána az udvar. Már az osztályban hatfelé gyűjtik a hulladékot: a kék színű edénybe megy a papír, a sárgába a műanyag, a zöldbe a kommunális más néven háztartási hulladék, az alumínium dobozokat is külön gyűjtik -ebből van egy kis zsebpénze az osztálynak- Az udvaron van szárazelem gyűjtőhely és a magaságyás végében a komposztáló hely a szerves hulladéknak. Miután kivitték az osztályból az összes szemetet össze kell seperni az udvaron a faleveleket és a madáretetőket leellenőrizni, hogy van-e elég mag a madaraknak.

12.Szelek hava -Szent György hava-
E hónap huszonkettedik napján van a Föld napja.
A Föld napján a nyolcadikosok kirándulással összekötött hulladékgyűjtésen vettek részt. Reggel nyolc órakor gyülekeztek a tanulók a Szent Angyalokról elnevezett templom előtt fekete zsákokkal és gumikesztyűvel felszerelve. Nadragulya bácsi is velük megy mert ő a komposztmester az iskolában. Multiláda keresés is lesz ami azt jelenti, hogy több részből áll a rejtés melynél a megtalálás bejelentéséhez szükséges jelszó megszerzéséhez valamennyi pont megtalálása szükséges. Ez a keresés a Gazdagréten kezdődik a Szent Angyalok temploma előtt. Boróka néni segítségével regisztráltak a geocaching.hu lapon. A templom mellett van a magenta színű iker telefonfülke ebben van a tovább jutás kulcsa. A fülkék telefonszámai közül először a kisebbiket kell megkeresni és ennek segítségével kiszámítani az új koordinátákat. Az új koordináták a Farkasréti temető egy-egy síremlékére mutatnak. A módosított koordináták segítségével először Kodály Zoltán síremlékéhez jutottak el utána következett a magyar olimpiai bajnokok tiszteletére emelt emlékfal. Következő állomás a Sashegy: a 250 méter magas hármas kúpú sasbérc a Széchenyi-hegy és az ahhoz simuló Farkasrét előterében, a környezetéből messze láthatóan kiugró dolomitrög. Mai nevét az 1847-es Dűlőkeresztelőn kapta addigi német nevének fordításaként. A tizenharmadik századtól Királyhegy volt a neve, mert királyaink a vadászatok után itt pihentek meg, mielőtt visszatértek volna Budára.
Később a budai szerzetesrendi barátok tulajdona lett és Pap-hegynek, Barát-hegynek, Isten-hegynek nevezték. A törökök Muhanekként említették. A legenda szerint a ma is használatos nevét onnan nyerte, hogy 1686 szeptember másodikán a visszafoglalt budai várba menő díszmenet fölé a hegyről sasok szálltak.
A budai oldal szívében a mintegy 266 méter magas dolomit anyagú sziklás csúcs különleges egyedi növény és állatvilágával a világos is páratlan természetvédelmi képződmény Budapest közepén.
A gyakori pók és rovarfajok mellett mintegy húsz olyan ízeltlábú fajt ismeretes melyek csak ezen a helyen élnek és e területről írták le a tudomány számára vagy más országokban honosak ám Magyarországon csak innen ismerik őket. Gazdagrét magasabb épületein fészkelnek vörös vércsék, de szinte mindig a Sashegyen tartózkodnak. Lehet még látni karvalyokat, egy-egy héját, egerészölyvet, kabasólymot, galambokat, verebeket, szarkákat és varjakat - A tavasz a vörösbegyek, füzikék, barátkák énekétől hangos, néha fácánt is látni. Tél közeledtével jönnek a süvöltők, a fenyőpintyek, vidékről behúzódnak a tengelicek és a ritka bajuszos sármányok. A gyepek közül jó állapotban van a zárt dolomit sziklagyep, a budai nyúlfarokfű és a pusztafüves lejtő. A nyílt dolomit sziklagyep, az árvalányhajas sziklagyep és az éles mosófüves jól le van taposva.
A meleg száraz hegyoldalak állandósult irtásrétjei és sziklagyepei lettek az erdős pusztai fajok utolsó menedékei.
Vannak itt védett növények: budai nyúlfarokfű, István király szegfű, magyar gurgolya, csikófarok. A tavaszi virágszőnyegben vannak sárga keresztesek majd a különféle színű nőszirmok, a kékellő kökörcsinek, az aranyló héricsek és orchideák. Később a sárga és rózsás pirosas fészkesek, a halványlila harangvirágok uralják a gyepet. A Sashegy mai képéhez hozzátartoznak még a telepített idegenhonos fásszárú fajok: mandula, alma, körte, amerikai vadszőlő. Van még itt erdei és fekete fenyő, akác, orgona, aranyfás, aranyeső, ecetfa, jeneszter, sövény, hármaslevelű alásfa és madárbirs.
Leginkább a madaraknak köszönhető a tujafélék, a loncok és néhány távolkeleti madárbirs megjelenése.
A bálványfa magjait valószínűleg a szél telepíti be. Megtalálták a ládát a Sashegyen a természetvédelmi területen kívül, Boróka néni bérleménye előtt kövekkel körberakva. Tettek bele egy kis apróságot, lezárták és körberakták a kövekkel -előtte jól körülnéztek nehogy a muglik kifigyeljék a rejtekhelyet-
A gyűjtőpont a Nagyszeben téren volt, a kínai áruház mögött -itt tették le a zsákokat-
Ezután bementek az Eleven Centerbe, ahol az Eleven Gustoban ebédeltek. Itt leírhatatlanul jókat lehet enni: finom levesek, főzelékek, rántott husi és rántott sajt, kölesfelfújt, halfilé -fel sem tudom sorolni a sokféle finomságot-
Bella evett gyümölcslevest és rakott karfiolt, Bence paradicsomlevest és bolognai spagettit, Márió frankfurti levest és rántott gombát tartármártással. Nadragulya bácsi csirkepörköltöt galuskával és tejfeles uborkasalátával utána túrós, mazsolás palacsintát és egy hatalmas korsó sört. Az ebéd után elindultak hazafelé és egy cukrászda előtt is elhaladtak, de már nem fért több finezza a gyomrocskákba.

13.Ígéret hava -Pünkösd hava-
Május közepén a fagyosszentek elmúltával ültették ki a gyerekek a paradicsompalántákat a magaságyásba, ami a futballpálya mellett van.
A tanév végén Márió elhatározta, hogy újságkihordással keres pénzt a kínai útra, Budaörsre is kimegy mert ez egy tündérszép település, sokat lesz a friss levegőn és a Budapesti úton a cukrászdában lehet süteményt és fekete fagylaltot venni. Márió az első munkanapján felkelt reggel hat órakor és a Szent Angyalokról elnevezett templom kertjében vette fel a lapokat. Tizenegy órára már jól elfáradt. Talált útközben egy mesébe illő játszóteret szökőkúttal, megette a tízóraiját és elindult Budaörs irányába. Átment a Spanyolréten melyen barátságosan integettek a meggy és cseresznyefák. Ezekből szedett egy keveset és a kék színű nyomós kút alatt jól megmosta. Innen nem messze van a fekete fagylaltot rejtő cukrászda. Fedélnélküliekkel találkozott a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett templom előtt, akik pénzt kértek tőle. Mivel pénz nem volt nála, megkínálta őket gyümölccsel, aminek rettenetesen megörültek. Ment tovább Márió és a Kőszikla utcán ment fel a Kőhegyre, szembetalálkozott egy törtfehér pirostetős épülettel ez a Szeplőtelen Fogantatás kápolnája. A kápolna mellett meglátott egy barlangot, amiből egy rossz illatú ember jött elő. „Mit keresel itt fiacskám ebben a borzalmas melegben?‟
„Újságot hordok ki.‟
„Adnál nekem egy kis ételt vagy italt?‟
Márió odaadta a bácsinak a maradék gyümölcsöt és vízzel kínálta meg. „Igen, remete bácsi.” „Szeretnél még meseszép helyeket látni Budaörsön?” „Természetesen, remete bácsi.” Megnyitották az okostelefonon a geoládák nevű applikációt és beléptek… „A Kálvária utcán megyünk fel és körülbelül 250 méter után fogjuk elérni a kápolnát. A Kálvária domb egy szabályos gejzírkúp Budaörs közepén. Az első 1766-ból maradt fenn. A 174 méter magas dombon 1821-ben kezdte el a római katolikus egyházközség a keresztút megépítését melynek teljes befejezése 1851-ben történt meg, négy évvel korábban mint a Szeplőtelen Fogantatás kápolnája. Kezdetben nyolc stációból állt a keresztút, a Kálvária domb tetejére állítottak egy fakeresztet, Szűz Mária, János és Mária Magdolna szobraival. 1945-től a második világháború és a németek elűzése után a kápolna köveit széthordták és pusztán a fakereszt maradt meg melynek darabjai a 2002-ben újjáépített kápolnában láthatóak. A Jézus Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megörökítő stációk fülkéiben egy-egy dombormű van elhelyezve. Korábban minden év Nagypéntekén a templomból körmenet indult a kálváriára és innen járták végig a hívők a keresztutat. 2000-ben újra felszentelték a stációkat és a domb tetején álló keresztet. A stációk fülkéiben a keresztút egyes állomásait Gristmiller Zoltán ólomüveg képei díszítik melyeket este kivilágítanak. Húsvét hétfőn innen indul el az „Öröm útja”. A Kálvária domb aljában áll a 2002-ben újjáépített Kálvária kápolna.” Jézus Krisztus mögött találtak fából egy kis táblát „chest” felirattal. Ledokumentálták a megtalálást és elmentek a Szikla Falatozóba ahol hideg italokkal üdítették fel magukat. A falatozóban jól elbeszélgettek és Eremita még a Mária kápolna történetét is elmesélte Máriónak. „Ezt a kápolnát Wendler Ferenc egy földműves építtette 1854-ben. Ez a kis kápolna
nemcsak korábbi, mint bármely Szeplőtelen Fogantatás templom a világon hanem egy budaörsi kinyilatkoztatás szerint megelőzi a lourdesi látomást mely szerint a Szűz Mária maga állította egy tudatlan leánynak, hogy ő a szeplőtelen fogantatás. Sőt a dogma pápa által való deklarálása előtt született meg Wendler Ferencben az elhatározás, hogy kápolnát építsen Budaörsön. 1847-ben Wendler azt álmodta, hogy a kőhegyi csipkebokor előtt áll és a virágain megjelent Szűz Mária mosolygós arca. Ezután éberen látta a rózsa levelein: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás.‟ Amikor 1854-ben a születésnapján is Máriáról álmodott úgy gondolta, ez nem lehet véletlen a Szűzanyának terve van ővele. Wendler a kápolnaépítési szándékáról értesítette a helyi plébánost, aki megkérdezte: kinek szeretné szentelni a kápolnát. A válaszon meglepődött, mert nem értette miért annak és honnan tudja, hogy van ilyen fogalom. Wendler erre elmondta álmainak tartalmát majd a válaszaival együtt levelet küldött Rómába egy kérvénnyel. A pápa 1854-ben kihirdette a szeplőtelen fogantatás dogmáját, ezután kötött a plébános szerződést Wendlerrel a kápolna felépítésére. Kilencedik Piusz pápa egy Mária szobrot ajándékozott a kápolnának. 1855-ben kezdték el építeni az utat fel a hegyre. Scitovszky János a hercegprímás adott engedélyt az építkezésre. Wendler 1872-ben egy barlangot ásott a kápolna mellett kereszt alakban ahová beköltözött és ott élt haláláig. 1855 végén szentelték fel a szeplőtelen fogantatás tiszteletére. Valószínűleg a világban ezt a kápolnát szentelték fel elsőként erre a névre. A lourdesi jelenés három évvel később történt, aminek az elfogadásához nagymértékben hozzájárult, hogy Szent Bernadett egy olyan fogalmat mondott, amivel nem találkozhatott előtte. A bejárat felett egy német nyelvű felirat van. A kápolnánál búcsút tartottak szeptemberben, reggel a harangozás után négy díszlövést adtak le egy mozsárból, hármat a Szentháromság, egyet a Szűz Mária tiszteletére, ezután zászlós körmenetben mentek fel a búcsújárók a hegyre. A kápolna gondozását Wendler fia András vitte tovább és 1920-tól Grósz Mátyás. Mátyás a kápolna melletti barlangot kibővíttette majd 1932-től ő is ott lakott. 1946 után a németek kitelepítése után a kápolnának nem volt felügyelője. A felújítást a Német Nemzetiségi Önkormányzat végezte és 2003 végén újra felszentelték.” És most én lakom a barlangban és én vigyázok a kápolnára -mondotta Eremita.

14.Napisten hava -Szent Iván hava-
Boróka néni meghívta a gyerekeket Szent Iván napjára a sashegyi telekre szalonnasütésre, azért erre a napra mert ez az év leghosszabb napja. Felvitt a hegyre káposztasalátát, bodzaszörpöt, ásványvizet, kenyeret és szalonnát. Van a telken néhány gyümölcsfa: meggy, cseresznye és alma; gyümölcsök: málna, eper és ribizli; zöldségek: paradicsom, paprika és uborka -a közösségi kertben a futóbab van- A telken két faház van; a felső házban két helyiség, mindkettőben egyszemélyes ágy, szék, asztal, ruhásszekrény. A kertben lehet zuhanyozni. Van szalonna sütőhely és komposztáló sarok. Márió említette B. néninek a remetét a Kőhegyen a barlangban, őt is meghívták a szalonnasütésre.
Tisztelt Eremita mióta lakik a barlangban? -érdeklődött Magduska. Közel húsz éve. -válaszolt a remete.
„És nem szeretne egy fényűző házban lakni?‟ „Nos igen, de nincs rá lehetőségem.‟
„És ha megkérném, hogy lakjon a faházban? Cserébe gondozná a kertet. Mit szól hozzá?‟
Eremita elgondolkodott: „Ezt még meg kell beszélnem a kékköpenyes Szűz Máriával és keresnem kell valakit aki felügyeli a jövőben a kápolnát.” A gyerekek összegyűjtötték a kertben a száraz ágakat és tüzet raktak. Csodaszépen megsütötték a szalonnát és jóízűen elfogyasztották. Volt a szalonna mellett káposzta, paradicsom, paprika és uborka. Ezután sokáig beszélgettek a tűz körül és éjféltájban pihenőre tértek. Boróka és Bella a faházban aludtak, Bence és Márió a kertben sátorban.

15.Eremita a remete
Nagyszüleim nagybirtokos parasztok voltak. A nagymamám Beregszászban élt a szüleivel és itt ment férjhez. Édesanyám Beregszászban született ezután költöztek Gulácsra. A nagypapám testvére nem messze lakott Gulácstól. A falu neve: Jánd. Gulács mellett is van a Tiszának holtága a boroszlói Holt-Tisza. Június közepén virágzik a Tisza -ha a megfelelő hőmérsékleti viszonyok elérik a szükséges értéket, a kérészek megkezdik rajzásukat- A második világháború végén nagyapám nem tért haza, nagymamámat özveggyé nyilvánították. Öreganyám egyedül maradt a hosszúházban, a konyhakert két hosszú oldalán voltak a gazdasági épületek és a fúrt kút. A konyhakertben a burgonyát átölelte az egres, a málna és a ribizli. A burgonya rátekintett a gyümölcsösre melynek nem látta a végét.
A gyümölcsöskertben alma és szilvafák sorakoztak. A gyümölcsös egyik oldalán volt a csalános mögötte egy kis házikó, a másik oldalán fóliasátor egyéb zöldségekkel. Egy diófa volt a konyhakert mögött, ez alatt sütöttük a szalonnát. Az állatok számára volt egy kétszárnyú kapu, mellette egy kiskapu.
A marhák hazatérése előtt kora délután megnyitottuk a kaput és utána behúzódtunk.
Nem volt ajánlatos kimenni az utcára amikor jöttek haza -egyébként is úgy felverték a port az utcán, hogy nem is láttál semmit- A híreket a kisbíró dobolta ki. Ilyenkor kicsődültünk a ház elé és meghallgattuk a hirdetményeket. Ebben a faluban boldogok voltak az emberek, jól érezték magukat a tyúkok a konyhakertben ahol hatalmas földigilisztákkal találkoztak. A sündisznók a málnabokor környékén tartózkodtak. Öreganyám a konyhában a sparhelten főzte a galamblevest és itt tette be az ablak közé az aludttejnek valót hiszen abban az időben sem hűtőszekrénye, sem fürdőszobája nem volt és sokáig petróleumlámpával világított a házban. A tejeszacskókat szépen kimosta, felvágta csíkokra és ebből lábtörlőt horgolt. Vett raffiát ebből meg táskát s szatyrot készített -a raffiát eredetileg szőlő kötözésére használják- A hálószobájában melyben nem volt fűtés tárolta a befőtteket, a lekvárokat és a szörpöket. A kisebbik szobájában volt egy vaskályha itt varrta a ruhákat és itt horgolt. Amikor meghalt a nagymamám a hálószobából kipakolták a bútorokat és berendezték ravatalozónak. Itt volt a mama felravatalozva. Soha nem felejtem el, hogy a szoba két ablakával szemben a falon volt egy fehér porcelán dísztányér és ezen egy kislányt láttam aki hintázott. Miután a koporsóra rászögezték a fedelet, kivitték a ház elé a kertbe és a lelkész itt mondott búcsúztatót. Ezután feltették a koporsót lovas kocsira melyet két fekete ló húzott ki a temetőbe a falu végére… A szüleim eladták a kertes házat én Halásztelekre költöztem de nem sokáig laktam ott mert nem szerettem a települést.
A természet szeretete miatt kezdtem el kirándulni, először Budapesten a Hóvirág utcában találkoztam Mindszenty József bíboros szobrával. Később hallottam, hogy Budaörsön is van egy szobra a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett templom mellett. Szeretem az attraktív szobrokat, érdekel a történetük: Nepomukinak Budaörsön is van egy szobra a Budapesti úton illetve Csepelen a Szent Imre téren is van egy Nepomuki ami idén háromszáz éves -tető is van felette és ráccsal körbekerítették a vandálok miatt-a folyók, a hidak, a hajósok, a vizimolnárok és a halászok védőszentje. Június közepén, Úrnapján voltam ott és egy hatalmas virágszőnyeg volt a kertben illetve az Úr asztala is fel volt virágozva. Megismerkedtem a plébánossal és elmondtam neki a bánatomat. Lakást nem tudott ajánlani viszont felkínálta a barlangot és azóta én vagyok az őre a Szeplőtelen Fogantatásnak. Régebben sokat jártam a gazdagréti lakótelepre is, s hallottam, hogy ott gyakran lehet látni vörösvércséket. A Gazdagréti téren szoktam leszállni a nyolcas buszról és rögtön feltűnt, milyen sok szarkafészek látható. Némelyik fészken a szarkapár éppen otthon tartózkodott, és a frissen hozott gallyakat rendezgették, máshol meg ágacskával a csőrében érkezett a madár. A jókora fészkek tatarozása mindenütt megkezdődött és néhány hétig még jól megfigyelhető, aztán a nyárfák lombja jótékonyan eltakarja a mesteri építményeket. A melegebb időben a szarkáknak a hangja is megjött, mindenfelé hallatszik cserregésük. A talajon sok fekete rigó gyűjtögette a földigilisztát vagy más eleséget. A rigók száma láthatóan nem csökkent annak ellenére, hogy a szarkák, dolmányos varjak és szajkók biztosan sok rigófiókát elrabolnak, hogy saját utódaikat etessék. A Szivárvány Óvoda mellett van fészekodú és etető bemutató, ott próbálják pótolni, amit az építészet elmulasztott a hatalmas panel épületek tervezésekor, tudniillik a fészkelőhelyeket. A Tűzkő utcában is vannak oduk, itt minden évben új fészekaljakat nevelnek fel a széncinegék, télen rájárnak az etetőre. Eső után előjönnek az éti csigák melyeket óvatosan megfogtam és az út mellett elhelyeztem a fűbe a nem ártás elvének megfelelően. A fák kérgén zuzmók nőnek, ami arra mutat, hogy a környék levegője nem szennyezett kén-dioxiddal. A házi verebek igyekeznek a panelek közötti résekben költeni. Őket is könnyű észrevenni, mert hangosak is, meg a résekből néhol kilógó kóc, fű és más fészekanyag is mutatja: megtalálják ők a költésre alkalmas helyeket, ha mi nem is gondolunk rájuk. Ebből lesz aztán a baj, mert a szemetelés zavaró is lehet. Némely erkélyen fóliafűzéreket akasztanak ki, főleg a galambok riasztására, általában eredménytelenül. Ha azonban már építéskor a házak alkalmas részein költőüregeket alakítanak ki, akkor a madarak a megfelelő helyeken fognak megtelepedni és senkit sem zavarnak. Most sem késő, mert az odú bemutató kiváló tájékoztatást ad milyen odúval lehet megtelepíteni a szürkekabátos verebeket. A kiállított odúk csinosak, de az érdekes fajok itt sosem fognak költeni. Figyelemfelkeltésre azonban mindenképpen alkalmasak. Remélem, hogy az óvodásokból olyan városlakók lesznek, akiknek szemlélete nyitott és nem csak a tévében nézik a természet csodáit, hanem észreveszik a karnyújtásnyira fészkelő helyét kereső csókát, vörös vércsét. A természet iránti érdeklődés mutatkozik meg sok ház előkertjében: gondos kezek kerítéssel védik a nyíló hóvirágot, tőzikét. Akad sűrű cserje is, aminek megint csak a
verebek örülnek, mert szeretnek benne tanyázni, a rigók viszont a bozótba építik fészküket remélve, hogy a szarka ott nem leli meg. Elképesztően kevés a borostyán és a gyorsabban nővő japán vadszőlő a házak falán. Ahol megindult a szürke falon, ott kifejezetten dekoratív egész évben zöld leveleivel a borostyán. A japán vadszőlő még nem hajt, csak régi száraz hajtások jelzik, hogy az indokolatlan félelmek és hiedelmek miatt néhol az ötödik emeletig felkapaszkodott vadszőlőt is tövénél elvágta a kegyetlen tudatlanság. Nyugat Európában a sokszor nyolc, tíz emelet magasra felnővő japán vadszőlő milyen dekoratív a kősivatagban és jótékonyan védi a falat a nap mállasztó sugárzásától. Gazdagrét igazi kincse azonban a szomszédos hosszúrét. A ligetes sávon áthaladva választ kaptam arra a kérdésre, hogy miért látni itt vércsét. A számos növényfajból álló gyepet mindenfelé rágcsáló járatok hálózzák be. A járatok lakói a vércse fő táplálékát képezik. A fákon füzikék ugrálnak táplálékot és fészkelő helyet keresve és természetesen széncinkék hangja hallatszik mindenfelől.

16. Il paradiso vittorioso
Június végén kijöttek az agrárminisztérumból megtekinteni a paradicsomot és meglehetősen elégedettek voltak. Egy különleges ajándékot kapott az osztály: Bakonybélben a Szent Mauríciusz monostorban tölthetnek egy hetet teljes ellátással. Nem kötelező a részvétel aki akar otthon marad.
Újbuda Központban gyülekeztek a gyerekek, innen először Pápa irányába mentek a busszal. Veszprémben leszálltak és átszálltak a Győr irányába menő buszra. A következő átszállás Zircen van és utána következik Bakonybél Petőfi utca.
A monostor a Szent Gellért téren van, itt kétágyas levendula illatú szobákat kaptak a vendégek.
A reggeliről és a vacsoráról mindenkinek magának kell gondoskodni, a szerzetesek meleg ebédet tálalnak fel az ebédlőben. A monostor 1830 körül telepített történeti kertje egyedülálló műemléki és természetvédelmi érték, számos védett növény és állat lakóhelye. A fallal körülvett szerzetesi park természetes határa a Gerence patak. A monostortól nem messze van a Pannon Csillagda. A tanulók minden csoportok számára szervezett programon részt vettek.
A gyógynövényes kertben mozgó ládák vannak elhelyezve melyeknek célja, hogy járd végig a kertet és ismerd meg a gyógynövényeket. 14 láda van elrejtve a gyógynövényes kertben. Az első láda a gyümölcsösben, a második a piros ribizli alatt, a harmadik a kemencében, a negyedik a fekete ribizli, az ötödik a kasvirág alatt, a hatodik a kakukkfű mellett, a hetedik a borsmenta alatt, a nyolcadik a levendulásban, a kilencedik a majoranna alatt, a tizedik a csombord mellett, a tizenegyedik a szurokfű alatt, a tizenkettedik a citromfű mellett, a tizenharmadik a zsálya alatt és a tizennegyedik a lestyán mellett. A mozgatás úgy történik, hogy az első ládát viszed a második helyre, a másodikat a harmadik helyre és így tovább. Minden boxban van egy jegyzetfüzet melyben dokumentálni kell a megtalálást. Bence, Márió, Bíborka és Boróka néni felnyitották az első geoládát az almafa alatt. A kessben volt egy kártya a piros ribizli fényképével és leírásával, ez lesz a következő állomás. A ribizlibokor alatt volt az újabb kess, ezt is ledokumentálták és következett a harmadik állomás a kemence.
„Bence, ebben a kemencében nincs semmi!” „De valami van a kéményben, csak nem egy doboz?” „Jaj, Bence, fel kell mászni a tetőre csak úgy férek hozzá a kéményhez és még egy létrát is szerezni kell valahonnan.” Márió visszament a monostorba és küzdelmek árán szerzett egy létrát. Ezzel ment vissza a kemencéhez amit a tető széléhez támasztott és így tudott a tetőre felmászni. A kémény teteje cseréppel van lefedve és a testében van egy nyílás ebbe volt elrejtve a láda. Nehéz volt kiszedni a nyílásból a ládát és ebben volt a fekete ribizli fényképe a leírással. A fekete ribizli alatti ládában volt a kasvirág fényképe a leírással. A kasvirág alatti ládában a kakukkfű fényképe és leírása…és így eljutottak a tizennegyedik ládához mely a vadon élő gyógynövények területén van. Itt lakik a cickafarok, az apróbojtorján, a fehér üröm, a húsos som, a szimplabibés galagonya, a közönséges orbáncfű, a gyepürózsa, a fekete bodza, a pongyolás pitypang, a kislevelű hárs és a nagy csalán. Sikerült a tizennégy ládát megtalálni melyet villámgyorsan bejelentettek a geocaching.hu lapon. Ebéd után elmentek a Pannon Csillagdába melyben van csillagászati távcsőpark, digitális planetárium valamint csillagászati és űrkutatás történeti kiállítás.
Találtak a csillagdától nem messze egy kávézót, itt pizzát meg kólát fogyasztottak.
A második napon a szerzetesek bemutatták a monostori termékeket kóstolással egybekötve. Voltak itt csokoládék -zsályás, mentás, levendulás, kakukkfüves, citromfüves és bazsalikomos- lekvárok, szörpök, zsályás, levendulás és kakukkfüves méz; borok, sörök, likőrök és kozmetikumok; csoki a Sarutlan Karmelita Nővérek gyárából; levendulás és mentás bonbon, kekszek és ostyák; gyógynövények -kakukkfű, galagonya, fodormenta, fekete bodza, citromfű és borsmenta- aszalt alma csokoládéköntösben s levendulás keksz; illóolajok.
A harmadik napon először elmentek a tájházba ahol az egyik helyiségben látható a bakonyi indián játék története: az érettségire készülő Cseh Tamás három barátjával a Bakonybél-környéki erdőkbe ment „hogy indián módra megküzdjön egymással”. Olvasmányélményeik, May Károly, Cooper indiánregényei alapján az indiánokat tiszta, nyíltszívű, egyszerű, természetszerető és bátor embereknek tartották, ilyenek akartak lenni maguk is. Így kezdődött az indián játék. Az aktív taglétszám ma körülbelül 200 fő, a sok év alatt több mint ezer ember fordult meg a játékban. Ebéd után volt a könyvkötő foglalkozás melyen saját könyvet készítettek japán varrással. A könyvkötés után még kimentek a kertbe ahol falatoztak a finom csokoládéból…
A negyedik napon először elmentek a bakonyi erdők házába: a földszinti terem magát a természetet mutatja be: a hegység földtörténeti múltját, főbb kőzeteit, ásványait, érdekes földtani jelenségeit. Fényképeken jönnek elénk a fontosabb növénytársulások, azok egy-egy védett növénye. Megismerkedhetünk a természet értékeit számba venni tudó erdőrendező mérnök egykori mérő, térképező eszközeivel, munkájával. Az emeleten a természetben élő, dolgozó, annak javait hasznosító erdész, vadász és a faműves mesterségek tevékenységével ismertet meg, diorámában láthatjuk a Bakony vadon élő állatait, s Dani Pál naiv festő képein az egykori Bakonyerdő vadregényes világát. Az erdőgondnoki szobának berendezett kiállító sarok a selmecbányai erdőmérnökképzésnek és Dobó Jenő farkasgyepűi erdőgondnok életművének bemutatásán keresztül az informatika korát megelőző század eleji mérnöki pontosságnak, fegyelmezettségnek, szaktudásnak állít emléket.
Délután a bronzműves műhelyt nézték meg. Este megint kimentek a kertbe ahol az aszalt almából falatoztak… Az ötödik napon délelőtt elmentek a gyerekek a Borostyán kúthoz -ez oda-vissza kerekítve két kilométer- Két, a magyar történelemben és Bakonybél történetében fontos szerepet betöltő szent emlékét őrzi a kirándulóhely. A hagyomány szerint a bakonybéli monostort alapító Szent Günther és a később vértanúhalált halt Szent Gellért is e hely közelében töltött remeteségben néhány évet. A község tisztelettel őrzi a két szent legendáját. Először 1826-ban emeltek az emlékhelyen kápolnát, amelyet a 19. század végén a ma álló épület váltott fel. A 14 képből álló stáció állomásai egy-egy rejtekhelynek felelnek meg, ezeket egyszerű megtalálni mert egymás mellett vannak. A szikla tetején látható a kálvária Krisztus, Szűz Mária és Szent János alakjával. Plusz feladat:minden egyes növényről amit felfedeztek a monostor kertjében készíteni kell egy kártya méretű leírást és a stáció minden állomásán elhelyezni egyet. Az is meg van határozva, hogy az egyes állomásokon melyik leírást kell elhelyezni vízhatlan csomagolásban a szobor alá. 1.Pilátus halálra ítéli Jézust ide jön az alma leírása
2.Jézus vállára veszi a keresztet ide jön a fekete ribizli
3.Jézus először esik el a kereszt súlya alatt ide jön a piros ribizli
4.Jézus szent anyjával találkozik ide jön a kakukkfű
5.Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet ide jön a bíbor kasvirág
6.Veronika kendőt nyújt Jézusnak ide jön a levendula
7.Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt ide jön a borsmenta
8.Jézus szól a síró asszonyokhoz… ide jön a majoranna leírása
9.Jézus harmadszor esik el a kereszttel ide jön a csombord leírása
10.Jézust megfosztják ruhájától ide jön a citromfű leírása
11.Jézust a keresztre szögezik ide jön a szurokfű leírása
12.Jézus meghal a kereszten ide jön a zsálya leírása
13.Jézust leveszik a keresztről, édesanyja ölébe fektetik -ide jön a lestyán leírása-
14.Jézust sziklasírba temetik ide jön a mirha és az aloé leírása mert ezeket használták fel a sírban-a szomáliai balzsamfából előállított szirup a mirha-
Három forrás fakad a kápolna előtt, amelyet kőből rakott medencével foglaltak kútházba. A medence közepén dombormű eleveníti fel Szent Gellért e helyhez kötődő legendáját, valamint emlékét egy szintén Szent Gellértet és egy szarvasborjút ábrázoló szobor is őrzi. A kápolna mellett lépcső vezet egy elfalazott sziklahasadékhoz, amely elé egy Lourdes-i Mária szobor került. A szájhagyomány szerint e barlang lehetett a remeteség helye. A kápolna környékét a falu összefogásával állították helyre 1996-ban, ekkor duzzasztották tavacskává a források vizét, s alakították ki a parton a pihenőparkot. A padok háttámlájára az adományozók nevét vésték fel. A bakonybéli kút kápolnájának környéke 2009 óta Veszprém megye hét természeti csodájának egyike. Ebédre harangoztak a monostorban amikor visszaértek és jóízűen megebédeltek… Ebéd után Bíborka visszament a szobájába és talált az ablakpárkányon egy kis zsákot melyben levendula van. A zsák szája nemzetiszínű szalaggal van átkötve és a szalagon át van húzva egy félbehajtott kártya. A félbehajtott kártya tulajdonképpen egy füzet. A zsákos levendulát a tihanyi Bencés Apátság forgalmazza, tehát a
következő állomás Tihany ahol fel kell keresni a Bencés Apátságot. „De ki tehette az ablakpárkányra a zsákot?” A következő kirándulás előtt vettek a boltban gyertyákat ezeket fogják elvinni Tihanyba… Mivel közeledik a hétvége ebéd után még a mészégetőbe is elmentek -ez oda-vissza három kilométer- A Bakonyban kb. 250 éven át foglalkoztak mészégetéssel. A meszet fertőtlenítésre, házak tisztán tartására, meszelésre, építkezésnél kötőanyagként használták. Előállítása szaktudást kívánt. Az égetett meszet szekerezéssel távoli vidékekre is szállították. Bakonybélben utoljára Sekk István, Másli Károly és Pék Ferenc égettek meszet az 1990-es évek elején. A mészégető mellett szalonnát sütöttek a gyerekek utána felmentek a magaslesbe ahonnan jól belátták a települést.
A hatodik napon reggeli után elindultak az Odvaskő barlangba -ez oda-vissza kerekítve nyolc kilométer- Bella már az ötödik kilométer táján elkezdett nyafogni, hogy fáj a lába és haza akar menni. Márió és Bence bíztatta: „Figyelj, Boróka néni sokkal idősebb mint te és mégis milyen fürgén halad az úton. Hagyd már abba a nyávogást.” Egy kicsit leültek pihenni és mentek tovább az erdőben. A Bakony egyik legismertebb és Bakonybél környékének leglátogatottabb barlangja az Odvaskői-barlang. Már a bakonybéli bencés monostor Szent István királyunk általi, 1037-re datált alapítólevelének hiteles másolataiban is szerepel „Oduoskw” néven, mint az apátsági birtok egyik határköve. Ez a legrégebbi olyan magyar név, ami barlangos helynévre utal, jelezvén, hogy a dolomittömeg belsejében üreg található. 8-10 m széles, 2-3 m magas, háromszög alakú bejárata a völgyfenékhez viszonyítva mintegy 50 m-es magasságban, az Odvas-kő sziklájának aljában nyílik. A dolomitban kialakult barlang belső ürege körülbelül 20 m hosszú, 10 m széles és 3-4 m magas. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a barlangot régtől fogva lakták az emberek. Az Odvas-kő sziklája még utolsó áldozati helyül szolgált a kereszténység elől menekülő, a Bakony erdeiben bujkáló pogányoknak, a legutóbbi időkben a bakonyi betyárok húzták itt meg magukat fosztogatásaik után üldözőik elől menekülve -itt Sobri Jóskára kell gondolni, benne van a nótában is: Szélről legeljetek, fának ne menjetek, mert ha fának nekimentek, fejeteket beveritek, szili kút, szanyi kút, szentandrási sobri kút. Itt egy dupla ládát találtak egy odvas fa törzsében. Tettek bele egy apróságot, lezárták és visszatették az oduba. Megint ebédre harangoztak a monostorban amikor visszaértek és farkasétvággyal ebédeltek… Ebéd után egy játékkiállítást látogattak meg: Takács János pápai magángyűjtő anyagából láttak egy kiállítást. A tájház raktárnak használt torkospajtáját az önkormányzat és Taki közösen alakította át kiállítóhelynek, saját irodájának dekorálásához kezdte keresni a régi játékautókat ami rövid időn belül gyűjtőszenvedéllyé vált. Elsősorban a budapest és győri lemezárugyárak közkedvelt autói, játékai alapozták meg a mára már sokezressé bővült gyűjteményt. A játékhoz hozzátartozik a család, a szülők környezete, a lakás berendezése, a tévék, rádiók, lemezjátszók, filmvetítők világa. Az életmód része volt a posta, a presszó, a mozi, a buszmegálló, az iskola, a vásári stand, a javítóműhely, melyek
egy-egy életképet alkotnak a kiállításban. Ezeket a találkozó pontokat számos apróság tesz elevenebbé, egy padon hagyott aktatáska, egy postássapka a biciklin, váza a tévé tetején, asztalra dobott tévéújság, a működő zenegép, a vászonra vetített filmek. Soha akkora szakadék nem tátongott két generáció életmódja között, mint manapság. Hosszú volt az út a Commodore számítógépig, de csak egy ugrás a tantuszos telefontól a mobilig. A látogató vagy emlékezik, vagy csodálkozik, meglepődik, lesz, aki lekicsinyli a múltnak ezeket a szeleteit. De az biztos, hogy ez a kiállítás legalább négy generációt nem hagy hidegen.
A hetedik napon mivel vasárnap volt tizenhét óráig kellett volna elhagyni a monostort. Boróka nénivel megbeszélték, hogy összecsomagolnak, délután a csomagokkal átmennek a templomba és a vesperás után indulnak haza. Mivel jól érezték magukat Bakonybélben és még sok látnivaló maradt a bakancslistán elhatározták, hogy még egy hetet eltöltenek itt. A recepciósnál meghosszabbították a szobájukat és a nyolcadik napon reggel elindultak Tihanyba. Itt is volt cukrászda, a leírhatatlanul finom Rege és Bencés torta, sőt az apátsági majorba is elmentek ahol kis fehér zsákokba teszik a levendulát. Az utolsó előtti rejtekhelyet a majorban találták meg a levendulásban ahol beletették a gyertyát a dobozba. Dokumentálták a megtalálást és feltöltötték a geocaching.hu lapra. A kilencedik napon délelőtt egy rövidebb útra indultak el a gyerekek Boróka néni vezetésével. Először elmentek a Csurgó forráshoz mert ez nincs messze a monostortól -oda-vissza kerekítve nyolcszáz méter-
Feltöltötték a kulacsokat és visszafelé a Trófea és kőzetbemutatót látogatták meg. Megismerkedtek a Bakonyban élő állatokkal (szarvas, őz, vaddisznó, muflon, róka, vadmacska, borz...). Láttak agancsokat, szarvakat, szőrméket és kitömött állatokat. Harangszóra visszaértek a monostorba és megebédeltek.
A tizedik napon közelebbről megismerkedtek a Bakonnyal. A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetet harminc évvel ezelőtt hozták létre, a Kőris-hegy tömbjét és tágabb környékét foglalja magába Bakonybél központtal. Területe 8754 hektár, ezen belül 478 hektár fokozottan védett. A természetvédelmi oltalmat a terület viszonylagos érintetlensége, kiterjedésének 84%-át borító erdeinek szinte teljes mértékű eredetisége is indokolta. A hegység legvadregényesebb része, biológiai sokszínűsége mellett geológiai változatossága is kimagaslóan értékessé teszi. sziklás szurdokok (Gerence, Kerteskői, Száraz-Gerence, Tisztavíz-völgy) mély, meredek oldalú völgyek (Bécsi-árok, Márvány-árok, Szarvad-árok, Vörös János-séd), tucatnyi barlang, köztük az Odvaskői, amelyet már a Tihanyi Alapítólevél is említ. Számos egyéb karsztforma valamint változatos kőzettani felépítés jellemzi. Erdőinek 70%-át a középhegységi gyertyános-bükkösök alkotják, amelyben a fő fafajok a magaskőrissel, a hegyi- és a korai juharral, a nagy- és kislevelű hárssal, madárcseresznyével elegyesek. A legmagasabb részek bükköseiben hegyi szillel, hegyi juharral és magaskőrissel találkozunk. Legszebb állományaik a Kőris-hegyen, a Kék-hegyen és a Parajoson találhatók. Ennek az erdőtípusnak a sajátos és ritka fészkelő madara a fehérkabátos fakopáncs. Ugyancsak ebben a háborítatlan bükkös tömbben fészkel az igen ritka feketególya és az egyre gyakoribb feketekabátos holló. A bükkösök télen is zöld cserjéje az a babérboroszlán. A sziklás, mély völgyekben, a szurdokerdőkben holdviolát, gímpáfrányt, havasi turbolyát, a sziklás oldalakban
magaskőrises-hársas sziklaerdőket, a patakvölgyekben hegyvidéki égerligeteket láthatunk. A Nagy-Somhegy déli, fátlan, sziklás tisztásain pikkelypáfrány, sápadt kosbor és bodzaszagú ujjaskosbor is él. A Vörös János-Séd patakjában még van kövi rák, a hűvös bükkösökben havasi cincérrel és alpesi gőtével is lehet találkozni. A dolomitgerincek északi oldalain él a bakonyi hegyek legkülönlegesebb erdőtársulása, az elegyes karszterdő, gyepszintjükben számos ritka növénnyel. Az Odvaskőhát cserszömörcés-molyhostölgyesében él egy alig egyszobányi folton a hazánkban csak itt előforduló rozsnokképű árvalányhaj. A tájvédelmi körzetre jellemző táji és geológiai értékek megismerésére ad lehetőséget a Boroszlán tanösvény útvonala. A 7 km hosszú turistaút mentén 8 tábla hívja fel a figyelmet egy-egy jellegzetességre, növényre, geológiai formára. A tanösvény Bakonybéltől néhány km-re, az Odvaskő autóspihenőtől indul észak felé, egy szakaszon a piros jelzéssel együtt. Meredek kaptatóval indul, majd, enyhe emelkedővel jutunk el 520 m magasságig, ahol a tanösvény visszafordul és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz. Bakonybél közelében még két tanösvény mutatja be a Magas-Bakony egy-egy jellegzetes részletét. A Hubertlaki Tanösvény kiindulópontja Ugod-Huszárokelőpuszta, amely Bakonybéltől 9 kilométerre fekszik. A 8 km-es út 15 állomásán a hegy fáiról, azok kezeléséről kaphatunk információt, de megismerhetjük az állatok életmódját is. Egész évben járható, de csak szakember vezetésével előzetes időpont egyeztetés után. A Ráktanya Tanösvény a Magas-Bakony másik oldalán, a déli részén, a Hajag vidékén kalauzol 10 km hosszan. Az útvonal –melyen 15 tábla hívja fel a figyelmet a kiemelt értékekre-, a környék jellegzetes élőhelyei, bükkösök, gyepterületek, cserjések, szurdokvölgyek, patakmedrek, sziklák és sziklafalak között vezet. Kiindulópontja, a Ráktanya közelében csodálhatjuk meg a 250-300 évesnek tartott hegyi szilfát.
A tizenegyedik napon ellátogattak a Pörgöl barlangba -ez oda-vissza kerekítve négy kilométer- A Száraz-Gerence völgyében, a völgyfenékhez képest mintegy 50 m-es magasságban nyílik a Pörgöl-barlang, vagy hivatalos nevén a Száraz-Gerencei-barlang háromszög alakú bejárata, mely a SΩ jelzésen közelíthető meg. A barlangot a mészkő repedéseibe, hasadékaiba a felszínről bejutó víz oldó hatása hozta létre. Járatainak teljes hossza kb. 25 m, de a mintegy 18 m hosszú és 3-5 m széles előcsarnoka a domináns. Oldaljáratait vasráccsal zárták le. Tetején, oldalán és hasadékaiban a mészkőben kialakult barlangokra jellemző sokszínű és többféle alakzatot formáló cseppkő bekérgeződéseket figyelhetünk meg, az oldalfalakban könnyen kivehetőek a kb. 200 millió évvel ezelőtt itt élt tengeri élőlények, kagylók megkövült maradványai. A barlang egyike a Bakony legforgalmasabb denevér nászhelyeinek, benne 14 védett és fokozottan védett denevérfaj fordul elő. A többszöri régészeti feltárások eredményeként bebizonyosodott, hogy már az ősember idején is lakott volt.
A tizenkettedik napon ellátogattak az Ördög lyukhoz melybe nem szabad bemenni csak kívülről szabad megnézni -ez oda-vissza tíz kilométer- A zsomboly tulajdonképpen egy aknából, vagy aknarendszerből álló barlang. Kialakulásuk nem teljesen tisztázott. Egyes elképzelések szerint a geológiai törésvonalak mentén a fedőréteg által egy adott helyre koncentrált víz oldó hatására alakultak ki. Úgy gondolják, hogy eredetileg nem rendelkeztek felszíni kijárattal, csak a lepusztulás során váltak nyitottá. Mások a zsomboly alatt húzódó vízszintes barlang mennyezetén kezdődő és lassan a felszínig hatoló repedéssel magyarázzák kialakulását.
A zsombolyok, vagy más néven függőleges barlangok bejárása a barlangászat egyik legkülönlegesebb ága. A megfelelő technika kialakulásáig a zsombolyok gyakorlatilag el voltak zárva a felfedezők elől. Kenderkötélen és kötélhágcsón leereszkedni egy bevilágítatlan fenekű aknába, több volt, mint kaland. Ha le is jutottak a vakmerő felfedezők, a súlyos felszerelést szinte lehetetlen volt barlangi körülmények közt mozgatni, a kimászás nehézségeiről még nem is beszéltünk. A zsombolyok manapság, a speciális eszközök kifejlesztésének köszönhetően, különösen jó fizikai erőnlét nélkül is leküzdhetők, bejárhatók. A kötélen való mászáskor meg-meg állva, ott lógva tartott pihenők után az ember legfeljebb egy kicsit lassabban ér a felszínre. A mászófelszerelés még akkor sem engedi leesni, ha valami nagyobb baj történne.
A tizenharmadik napon felmentek a Vajda Péter kilátóba -ez oda-vissza szintén tíz kilométer a monostortól- A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye. A tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik. A háromszintes kilátót 1920-ban állították, ezt követően 1962-ben újjáépítették. Legutóbbi megerősítésére 2002-ben került sor. A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró apró falvaival, a Kab-hegy és a Somló jellegzetes alakjával, a Csetény környéki szélerőművekkel, a távolban a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesével, valamint a Balaton csillogó víztükrével. Tiszta időben látni lehet az Alpok 150 km-re lévő kétezres csúcsait is. A Vajda Péter kilátótól mintegy 50 m-re áll a Kőris-hegyi polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya. A komplexum területére tilos a belépés, de a kilátóból szinte a torony szomszédságában érezhetjük magunkat.
A tizennegyedik napon reggeli után Boróka néni vezetésével kimentek a gyerekek a buszfordulóba és innen mennek fel Bakonyújvárba ahol egy rablólovag vár maradványaival találkoztak. Útközben volt a tönkölösi Likas-kő. Ez egy négy méter széles és két és fél méter magas és kicsit kevesebb mint hat méter hosszú barlangocska. Ásatása során három rétegből kerültek elő leletek: középkori és neolit edénytöredékek, faragott és díszített agancsdarabkák, csont nyílhegy és megmunkált csontok. A likban tizenkilenc állatfaj maradványait találták meg. A láda a liktől északra a barlang feletti kövek egyike alatt található, egy kis fehér doboz. A rejtő kő egy háromszöghöz igen hasonló…
Bakonybéltől északra, körülbelül három kilométerre a Gerence völgy felett, a Tönkölös-hegy egyik kiugró nyúlványán, 432 m magasan találjuk az elpusztult vár csekély maradványait. A kővárat 1529-33 között a Podmaniczky család tagjai, feltehetően Rafael és János építette, akik a királytól adományként kapták e vidéket. Rövid idő alatt félelmetes rablófészekké vált. Fosztogatásokkal örökös rettegésben tartották a vidéket. Ők fosztogatták többek között a zirci ciszterci kolostort és templomot. Végül is a pozsonyi, majd az 1543. évi besztercebányai országgyűlés száműzte őket, és a vár lerombolását rendelte el. A hagyomány szerint az egykori rablóvár kulcsa a pannonhalmi apátságban van. A vár két részre tagozódik. Miután a Tönkölösről lehúzódó 5-10 m széles hegynyergen át volt megközelíthető, az őskori földvár két 10 m széles sáncárka között építették meg a külső várat, a várkastélyt. Ez a rész erős falakkal, zömök, szabálytalan négyszög alakban készült egy kőbástyával. A külső várfalak hosszúsága 18x30x30x25 m volt. A várrész udvara körül a várfalakhoz simuló lakóépületek, bizonyára a Podmaniczkyek várnagya és a várőrség számára. Ez volt
a vár stratégiailag legfontosabb része, mert ez zárta le a hegynyerget, a könnyű megközelítés útját. A külső sáncárkon átívelt felvonóhíd a boltozatos várkapuba torkollott. E várkapun át bejutottak a külső vár vagy várkastély udvarába. Ezen keresztül kellett menni, hogy a szemközti várfalon nyíló második várkaput elérjék. Itt kilépve, a következő sáncárok feletti híd túlsó oldalán, a harmadik várkapun át lehetett csak megközelíteni a körülbelül 7000 négyzetméter alapterületű - belső várat vagy várudvart. Ez 28-56 m váltakozó szélességben 185 m hosszú. Alaprajza papucshoz hasonló, és a Gerence feletti csúcsában bizonyára megfigyelésre szolgáló kőbástya védte. Ebéd után összecsomagoltak és kimentek a buszmegállóba mivel tizenhét óra előtt kellett a szálláshelyet elhagyni…

17.Áldás hava -Szent Jakab hava
Márió, Bella és a két anyuka Olaszországba utaztak el mert ez fért bele a zongora árába. Olcsó repülőjegyeket vettek és Ciampinoban fognak leszállni. Itt található a Rómát kiszolgáló egyik nemzetközi repülőtér… Boróka néni elvált asszony, egy gyermeke van aki azon a településen lakik ahol Szent Vidről és a tizennégy segítő szentről nevezték el a plébániát. Ezért fontos számára a lakótelep szélén a közösségi kert és a Sashegyen a telek. Most egyedül kellett leszedni a futóbabot a közösségi kertben, viszont a paradicsomot Nadragulya bácsival szedte le az iskolában. Megörült amikor Eremita felhívta telefonon és meghívta Budaörsre a Seregélyekről elnevezett kápolnába Sarlós Boldogasszony napjára. E napon arról emlékezünk meg, hogy Szűz Mária meglátogatta Erzsébetet. Ez a nap az aratás első napja ezért viseli a Sarlós Boldogasszony nevet. A pap megáldotta a szerszámokat de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján, július harmadikán kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, a férfiak kötötték a kévéket. Boróka néni busszal ment ki Budaörsre és a Farkasréti út elején találkozott Eremitával. Fél hatkor nyitották ki a kis kápolnát, tizenkilenc óráig tartott a mise ezután felsétáltak a Kőhegyre… Eremita újra felhívta Borókát és javasolta neki, hogy a nyári szünet hátralévő részében még tegyenek meg néhány rejtéssel kombinált kirándulást. Elmondta: a következő rejtekhely a Gazdagréti téren van az élelmiszer bolt mellett. A faliújságon fog találni egy kifüggesztést és ebből fogja megtudni: hova és hány órára kell mennie. Boróka néni felment a Gazdagréti térre, a hirdetőtáblán talált egy fehér lapot bezacskózva mely szerint július tizennegyedikén reggel tíz órára kell kimennie Budaörsre a Budapesti út 47 alá ahol a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjteményt nézik meg. A kirándulás előtt el kell olvasni a Helytörténeti Gyűjtemény történetét ez is hozzátartozik a gamehez.
Öt egymáshoz fűződő kisebb-nagyobb szobájában hajdan jómódú gazdapolgár család lakott. A kiállítás az 1946-os elűzetéssel szétvert gazdapolgári életmódot kívánja bemutatni. Különösen szép volt Budaörsön a vasalt kötényes női öltözet, a csizmanadrágos gazdaruha. A magasra vetett, monogrammos ágyakon női főkötők gyűjteménye látható. A gazdapolgár szoba fontos része a három-négy fiókos sublót, melynek tetejét a család vallási életét jelképező Krisztus és Mária szobrok, a család imakönyvei díszítették. Sikerült az egykori német konyha rekonstrukciója. A szabad kéményes szoba is be van mutatva, a háziasszony büszkesége volt a nagyszámú, virágos mázas szilke gyűjtemény. A kézmosó edény mellett felfüggesztett falvédő
szövege a rend megtartására tanít. A háziasszony fontos munkaeszköze volt a kézi ruhamángorló.
Július közepén Boróka néni kiment Budaörsre és találkozott Eremitával… Fantasztikus volt a gyűjtemény és a következő rejtésről Boróka tájékoztatta Eremitát. A Nagyszeben téren a kínai áruház előtt fog találni egy hirdetőtáblát és ezen lesz, hogy hova és hány órára kell mennie. Július huszonnyolcadikán tíz órára Budaörsön az Ó-temető bejárata előtt kell lennie, itt a Csulits kápolnát fogják megnézni. Az Ó-temetőről elég annyit tudni, hogy ez a temető hazánk legnagyobb egybefüggő német nemzetiségi sírkertje. 1996-ban Országos Német Emlékhellyé nyilvánították és 2006 június tizennyolcadikán itt szentelték fel az Országos Német Elűzetési Emlékművet melynek alkotója Menasági Péter.
A címe: Bezárt kapu. A talapzaton Koch Valéria szavai olvashatóak:
„A legkisebb gyűlöletet is már időben állítsátok meg.” A kápolnát 1862-ben állíttatta Csulits János miután a testvére a halálos ágyán ezt kérte tőle. A nőtlen fivér az apai örökségét ajánlotta fel e nemes célra. A temetőt 1755-ben szentelték fel és 1956-ben temettek oda utoljára. Július végén Eremita kiment a temetőhöz és találkozott Borókával… Eremita következő rejtése: a Budaörsi út 121 előtt van egy feszület. Az egyik műanyag flakonban lesz a leírás, hogy hová és hány órára kell menni.
Augusztus tizenötödikén kell kimennie Budaörsre délelőtt kilenc órára a Nepomuki Szent János templom elé -ez a nap Nagyboldogasszony napja- A zacskóban benne volt a templom története ezt is el kell olvasni: az Árpád kori királyi kápolna helyén építették fel a német telepesek első templomukat. A jelenlegi formáját az 1801-től 1810-ig tartó időszakban nyerte el.
Védőszentje Nepomuki Szent János. A két korszak építészeti stílusa egységes belső térré formálódik, a barokkos motívumok együtt élnek a klasszicizáló részletekkel.
A főoltár klasszicista szellemű, Krisztus golgotai kínhalálát ábrázolja. A timpanon alatt „ÍGY SZERETTE ISTEN A VILÁGOT” felirat olvasható. Barokkos hatású a szépen megmunkált szószék, oldalán a lángoló szivet és horgonyt tartó angyalokkal, a szószék koronáján angyalok tartják a tízparancsolat kőtábláit. A szószék faragványa a hársfából készült, magokat vető Jó Pásztor alakja. A szentély barokkos keresztelő kutja tizennyolcadik századi munka. Szent János a térdelő Jézusra lendületes mozdulattal önti a keresztvizet. A szentély baloldali falán Szent György és Szent Cecília barokkos hatású képei, Gyomlai György képei 1864-ből, de valójában korábban festhették őket. A jobb oldali szentélyfalon a Három királyok kicsit sérült, mozgalmasan elrendezett képe, a mellette függő Szentháromság hagyományosabb munka. Barokkos hatású a hajó bal oldali falán álló Szent József oltár, a két mellékalak, az egyházatya és a szerzetesnő kellemes szobrok, valószínűleg a Zichy család házi szobrásza készítette. A szembenálló Nepomuki Szent János alakja a körülötte gomolygó angyalokkal kellemes a szemnek. A szent nyakára festett zsinór jelzi, hogy a gyónási titok áldozata. Már a tizenkilencedik századra jellemző a hajó bal oldali Szent Sebestyén oltára, a két mellékalak, Szent Vendel és Szent Rókus a budaörsiek szentjei. Vendel a gazdák, a juhpásztorok szentje, Rókus a pestisbetegek védőszentje. Az 1739-es járványra emlékeztet. A szájában kenyeret hozó kutya a pestises betegek megsegítését idézi fel. Az oltár zsámolyán a fájdalmas Krisztus…
A szembenálló jobb oldali oltár fő képe a bűnbánó Magdolna, mellette Szent Erzsébet és a Magyarországon született skóciai Szent Margit, mindkét szent a szegények oltalmazója. Az orgonaszekrény zenélő barokk angyalkái a tihanyi apátság Stuhlhof Sebestyéntől faragott angyalaira emlékeztetnek, az orgona
átépítése előtt még gazdagabb volt. A mennyezet négy freskómezőnye -Nepomuki Szent János, Szent Domonkos, Krisztus mennybemenetele és Mózes a kígyóval- azt mutatják, hogy régen jóval színesebb volt a templom.
A templom kis méretű barokk tornya az első templomra emlékeztet.
A templomkertben álló emlékmű szobor, a Krisztus karjába hanyatló katona, Pásztor János műve 1925-ből. Ezt egészíti ki 1992 június óta a szobor mögött elhelyezett Halottaink emlékére feliratsor tizenhat táblán négyszázhetvenöt névvel, mely az elhurcoltak, elkergetettek, a második világháborúban elhunytak nevét őrzi. A táblasor a Németországban élő budaörsiek és a helyiek összefogásával készült el, a vörösvári Balassa György munkája. Augusztus közepén Boróka megint kiment Budaörsre és a templom előtt találkozott Eremitával. Szép volt a templom, már korábban el kellett volna jönni ide…

18.Új kenyér hava -Kisasszony hava
Boróka következő rejtése: Eremitának a Németvölgy nevű városrészbe kell menni és itt fogja megtalálni Boldog Apor Vilmos szobrát. A szobor mellett a bokor alatt lesz a leírás, hogy hová és hány órára kell menni -augusztus huszadikán fogja várni fél tízkor a Szent Angyalok temploma előtt -e napon ünnepi Szentmise lesz a templomban és ha kedve tartja akkor még délután is elmehetnek a Szent Jobb szentmisére és körmenetre ami tizenhét órakor kezdődik a Szent István Bazilika előtt. Augusztus végén Eremita valóban ott volt a templomkertben és roppant módon tetszett neki a templom, különösen azért mert volt benne egy szobor Pio atyáról. Javasolta Borókának, hogy ne menjenek el a bazilikába hanem menjenek át a Szent Pio térre és mesél neki Pióról. Sokáig beszélgettek aztán elhatározták, hogy még az év hátralévő részében is fognak találkozni.
Mivel B. az Edvi Illés utcában lakik Kisboldogasszony napjára meghívta Eremitát a Farkasvölgybe. E helyen két virtuális geoládát fognak megkeresni: az első pont az „Úti Madonna” nevű erdei kápolna. A jelszó első része a kápolna oldalán lévő tábla második szava. Innen a zöld béka jelzés vezet a második ponthoz. A második pont felől kezdve az Edvi Illés utcától kell indulni a zöld béka jelzésen és az Ördögoromi kőfejtő természetvédelmi terület táblánál felfelé haladni. Útközben az ördögszószék látható. A második pont az Ördögorom kilátóhelytől felfelé, attól nem messze az út szélén található egy betonkockán -négy szám látható itt- A Farkasvölgy felől végig a zöld béka jelzésen haladva lehet a második pont után az első pontot is elérni. Ez egy jó meredek, köves és cipőgyilkos út… Boróka még el akarta csalni Eremitát a farkasréti temetőbe mert itt sok híres ember van eltemetve de látta, hogy nagyon elfáradt és útjára bocsátotta. Egyre jobban kedvelem ezt az embert, ez helyes dolog? -gondolkodott el. Eremita harmadszor telefonált Borókának s javasolta, hogy menjenek el az Augustus cukrászdába. B. boldogan beleegyezett és Fájdalmas Boldogasszony napján várta Eremitát Márton Áron püspök szobra előtt.
Az Augustus különleges süteményekkel és gyönyörű bútorokkal berendezett pavilon. Fogyasztottak itt epres-rebarbarás és rebarbarás-almás sütit továbbá rebarbarakompótot és kávét.

19.Komkék Boróka a növények barátja
A nagyszüleim sokgyermekes szegényparasztok voltak. 15 éves koromig Budapesten laktam a szüleimmel egy szoba-konyhás komfortmentes lakásban. Egyszer ebbe a lakásba eljött hozzánk egy gesztenyebarna hajú ember -emlékszem, hogy fekete volt az esernyője- ő apám unokatestvére volt. Árpádföldön laktak a Sárgabarack utcában. Egy fiúgyermeke van ő is az apja keresztnevét viseli. Rendszeresen jártunk ehhez a családhoz. Monumentális házat építettek, a kertben zöldségek, gyümölcsök, virágok és még baromfit is tartottak. Mielőtt eljöttünk tőlük, a kertben Flóra néni nekünk vágta le a legszebb gladiolusokat.
E család a telekre még egy házat épített melynek a földszintjén most egy tornaterem van. Egyre kevésbé fontosak a növények és az állatok mert a tornateremből van a család jövedelmének egy része. Apám személyiségének a fejlődésére jó hatással volt a mérnöki diplomával rendelkező unokatestvér barátsága mert körülbelül 20 éves korában jött fel Budapestre és tanulatlansága miatt egy gyárban kezdett el segédmunkásként dolgozni. Egy gyárban ismerkedett meg édesanyámmal aki szakma hiányában szintén ott kezdett el dolgozni. Hatalmas volt a különbség a mi családunk és az unokatestvér életmódja, életszínvonala, lakáskörülménye között. Apámnak nagyon tetszett, hogy Flóra néni mindig szívesen fogad minket, finom süteményeket süt és a házuk földszintjén szép bútorokkal berendezték az egyik szobát -ezt kinevezték ebédlőnek- Itt fogyasztottuk el az ízletesnél ízletesebb ételeket és italokat. Nem szívesen mentem haza a szép házból a szoba-konyhás lakásba ahol még fürdőszobánk sem volt. És ahogy telt, múlt az idő egyre több emberrel találkoztam akik szebbnél szebb lakásokban laktak s egyre szomorúbban mentem haza. Ezért fontos most nekem, hogy a Sashegyen felépítsük a Földhajót és legyen már végre nekem is egy különleges házam... 23 éves voltam amikor megismerkedtem exférjemmel. Az esküvő előtt leutaztunk Jász-Nagykun-Szolnok megyébe és itt megismerkedtem a rokonaival. Szolnok szíve csücske exférjemnek hiszen szülővárosa. Törökszentmiklóson néhai apósom egyik testvérénél Mari néninél voltunk -szintén kertes házban laktak és állatokat is tartottak- Tiszapüspökiben Örzse néninél voltunk a falu végén mellette volt a kukoricás.
Eta néni és Lajos bácsi komoly állattenyésztők voltak -szarvasmarhát, disznót és baromfit tartottak- Karola néninek és Józsi bácsinak segítettünk elvetni a krumplit utána május és augusztus között nagyon ajánlatos legalább egy héten háromszor kimenni a földre és összeszedni a kolorádóbogarakat befőttesüvegbe és elégetni. Aki nem kívánt ezzel foglalkozni permetezte a burgonyát gombaölő szerrel. Szeptemberben már a télre készülődik a burgonyabogár, befúrja magát a földbe és ott áttelel. Pihenésképpen lementünk a Tisza partra és megnéztük a holtágat… Aztán eltelt egy év, férjhez mentem, elköltöztem Budakalászra. Budakalászon egy hatalmas kertes házban laktam. A földszinten laktak a férjem szülei, én a férjemmel az emeleten laktam. Apósom és anyósom szép kertet gondoztak. Volt itt konyhakert, gyümölcsös, disznóól, méhek -a mézpergetésben még én is segítettem- készült itt propoliszos méz és lépesméz- A propoliszos méz általános közérzetjavító és immunerősítő hatású, növeli a fizikai és a szellemi teherbírást. Hatékony ellenszere a felső légúti betegségeknek, a torokgyulladásnak, jótékonyan hat a prosztataproblémákra, a húgyúti fertőzésre, és
csökkenti a vérnyomást. Kombinált hatása a herpesz kezelésében is megmutatkozik: a méz dehidratál, a propolisz hámosít és megállítja a vírus terjedését. Torokfájás esetén is hatékonyabb, mint önmagában a méz vagy a propolisz, mert szétterül a torokban, és lassabban szívódik fel, ezáltal hosszabb ideig érintkezik a gyulladt felülettel. Szerteágazó és kombinált gyógyhatása, illetve az egészségre gyakorolt általánosan kedvező hatásai mellett, a propoliszos méz másik előnye, hogy azok számára is fogyasztható, akik a propoliszt jellegzetes, szúrós íze miatt nem kedvelik. Tudni kell, hogy a méhek csak igen nagy, és bő hordás esetén készítenek a szemnek is szép lépes mézet. Mindenképpen új, egy-három hetes keretekben érdemes gyűjtetni velük a lépes mézet. Ha a méhcsalád kicsi, nem megfelelő a populáció, szinte lehetetlen megfelelő minőségű lépes méz előállítása. Ajánlott, hogy a gyűjtött mézet a keretben lefedjék, és a tökéletesen tiszta konyhában készítsék el a lépes mézet így lesz hibátlan és jó minőségű. A mézet mindig szombaton délelőtt vitték ki a piacra -ebből volt többlet jövedelmük- Amikor kinéztem a konyhaablakból a disznóólra láttam. Anyósom ült az ól előtt sütőtökszínű ruhájában kezében bottal és fegyelmezte a disznókat. A lábai mindig dagadtak és visszeresek voltak -kilencszer volt várandós és ebből négy gyereket hozott világra- Ipám galambtenyészete felettünk volt a padláson. Rendszeresen főztek tárkonyos galambbecsinált levest, galambpörköltet és disznóvágás is volt. Volt a kertben egy füstölő ebben füstölték a kolbászokat… A birsalmát nekem adták ebből főztem birsalmasajtot de napám még birsalmás galambbecsinált levest is főzött kapros túrógombóccal. A paradicsomból főzött paradicsommártást és bundás kenyérrel tálalta. Soha nem vett a boltban tésztát mindig otthon készítette a konyhájában… Aztán 26 éves voltam amikor megszületett a kislányom és hároméves volt amikor elváltam az apukájától, azóta egyedül vagyok. Most egy lakótelepen lakom, kijárok a közösségi kertbe és feljárok a Sashegyre a telekre. Tagja vagyok a Sashegy Védő Egyesületnek és a Magyar Madártani Intézetnek is. Örülök, hogy megismerkedtem Eremitával szeretem vele a kirándulásokat és a hosszú beszélgetéseket. Értelmes, okos, művelt ember… B. szeptember idusán még a levéltárban is volt s kiderült, hogy Eremita az egyik unokatestvére ami különös boldogsággal töltötte el mert nincsenek testvérei és a még életben lévő rokonait egy kezén meg tudja számlálni.

20.Látogatás egy csodálatos kertben
Eremita felhívta Borókát telefonon mivel a rádióban hallotta, hogy a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium mellett Zuglóban van egy közel százéves japánkert. Szeretné ha kettesben néznék meg ezt. Boróka kitörő örömmel elfogadta a meghívást. Drága barátom mit jelent a felirat a kapu felett? -kérdezte Boróka. -A kalauz azt mondja: Isten hozott -válaszolt Eremita. „A bejárattól balra hogy hívják a három tagú kőcsoportot?” „A három kő a kínai hármasság szimbóluma: ég-föld-ember.” „És a bejárattól jobbra milyen növény látható?” „Madárbirs és gránátalma.” „És a baloldali sziklakertben milyen növényeket láthatunk?”
„Van itt tiszafa, keleti életfa és egy növény melyről neved kaptad: a tamariska levelű kúszóboróka” „És Varga Márton szobra mellett milyen növényt láthatunk?” „Látok itt egy ujjas juhart és egy háromrészes kőpagodát.” „És mely tájképnek a miniatűrjét látjuk a kertben?” „A Fuji-san stilizált havas csúcsát látjuk.” „Van-e még olyan növény mely nevemet mutatja?” „Hát a kínai boróka, van még mellette japán kecskerágó, boglárkacserje, meténg, erdei pajzsika és gyöngyvirág.” „A kert mely részében van a kőpagoda?” „A hátsó sziklakertben” „Milyen célt szolgál a kőlámpás?” „A kőlámpás a kert világítására szolgál illetve védi a gyertya lángját és a mécsest” „Milyen részei vannak a kőlámpásnak?” „Sapka, tető, lámpaszekrény, szekrényaljzat, pillér, talpkő melyek az ég, szél, tűz, víz, föld szimbólumai” „És milyen magas ez a lámpás?” „Hát akkora mint te Oribe stílusban” „Mit jelképeznek a szigetek?” „A szigetek jelképezik a halhatatlan lelkek lakóhelyét” „És mit jelképeznek a hidak?” „A hidak jelképezik a szent és a profán közötti átjárás lehetőségét” „Miért vannak a kertben kőgolyók?” „A kőgömbök Buddha szimbólumok Amida Nyoraira a víz Buddhájára utalnak. A kőgömbben a vízcseppet látjuk és ezen keresztül Amida Buddhához jutunk el.” „Miért a hét legfontosabb nyár végi virágok egyike a krizantém?” „Azért mert a szerencsét és a hosszú életet jelképezi. A krizantém a császárok virága, szerepel a császári család címerén és rá van hímezve a császári kimonókra.” „Milyen formában vannak letéve a Teknős sziget kövei?” „Gyűrű alakban és mellette kisebb kövek vannak, ezek a teknős lábai.” „A hó láttató lámpásnak a tetején mire hasonlít a kő?” „A lótuszra az iszapból kiemelkedő tisztaságra hasonlít. A fenyő a daruval és a teknőssel együtt ábrázolva a boldog öregkort jelentését hordozza.” „A mamutfenyő, a selyemfenyő, a simafenyő, a platánkérgű, a fehérkérgű fenyő és a páfrányfenyő mellett még milyen fenyő van a kertben?” „A szugifenyő s van mellette dérbabér és korallberkenye valamint jázmin.” „Kedves barátom tudod-e, hogy Budapesten még melyik szép kertben van hasonló lugas amit itt látunk?” „Nem tudom de oda is szívesen elmennék veled.” „Hát a Fűvészkert ahol szintén csodálatos és ritka növények vannak. Ősszel itt három napon keresztül páfrányfenyő napok vannak melyen részt vesz a Konfuciusz Intézet és még örökbe is fogadhatunk egy ginkgo biloba fát. És azt is elárulom neked, hogy az interneten szoktam a Sakura patikából vásárolni. Azért is szeretnék ide elmenni veled mert teaszertartás is lesz.” „A japánkertekben miért nincs oroszlán szobor?” „Azért mert az oroszlán kínai szimbólum.” „A cseresznyefáknál vagyunk. Hány napig virágzik a cseresznyefa?” „Huszonegy napig.” „Minek volt a szimbóluma a cseresznyevirág?”
„A szamuráj szellem szimbóluma.” „Milyen emlékfák vannak a cseresznyéskertben?” „Japán s jedói díszcseresznye, japán hegyicseresznye s japán díszmeggy.” „És miről nevezetes a mályva más néven hibiszkusz?” „Japánban az ötödik hónap tizenötödik napján mályvaünnep van -többek között ezért szeretnék Japánba is elmenni-” Eremita hazament Budaörsre az összkomfortos barlangba ahol a Kis növényhatározót veszi elő és ezt olvasgatja. Nincs tévéje hiszen a könyv a legjobb barát. Mindig veled van, soha nem csalódsz benne és jobbá teszi életedet. Boróka a lakótelepen távoli vidékekről olvas szobájában. Házikönyvtára úgy alakult ki, hogy még kisiskolás korában az édesanyja a munkahelyéről havonta egy-két alkalommal mindig új könyvekkel tért haza. A szobában volt egy kis cseresznyefa szekrény ebben gyűjtötték a könyveket. A tetején volt egy fekete-fehér tévé ezen nézték meg Benyovszky Máté Móricz életét. Fiatalon, 39 éves korában halt meg Madagaszkár szigetén -Mauritius kormányzója megtámadta Benyovszkyt és a franciákkal vívott ütközetben életét vesztette- Két barátnőjével az iskolai könyvtár mellett, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár két fiókjába is jártak. Azután középiskolás lett. A szülei vettek egy hatalmas üveges szekrényt és ebbe kerültek a könyvek. Ezt követően elkezdett dolgozni és itt is volt lehetősége a munkahelyén újabb könyveket vásárolni, így alakult ki a házikönyvtár. Az egyik kedvenc könyve amit ajándékba kapott: Horányi Gábor Magyar világjárók újabb kalandjai. Ebben a könyvben megjelenik többek között: Balázs Ferenc, Bálint Gábor, Bánó Jenő, Benyovszky Móricz, Brentán Károly, Czárán Gyula, Duka Tivadar, Fenichel Sámuel, Festetics Rudolf, Frivvaldszky Imre, Hermann Ottó, Jankó János, Jelky András, Jordán Károly, Téry Ödön és Posewitz Tivadar. A másik kedvenc: Hevesi Lajos Jelky András kalandjai -ezt még általános iskolás korában a nagymamától kapta ajándékba- A harmadik kedvenc a világatlasz. Ez nagyon fontos olvasás közben, hogy nyomon tudja követni a híres utazók útját. Barátnője kezdeményezésére beiratkoztak a Téry Ödön Túra Klubba és ellátogattak a Fiumei úti sírkertbe ahol felvirágozták Téry Ödön sírját. Tudja, hogy Márió Kínába szeretne menni és ezért még arra is hajlandó volt, hogy elmenjen a nyári szünetben újságot kihordani. Valamilyen tanulmányi vagy cserediák programot kell keresni melynek segítségével Márió eljuthat Kínába...

21.Látogatás a Fűvészkertben
Eremita negyedszer telefonált Borókának, a Fűvészkert meglátogatására egyeztettek időpontot. „Drága Boróka, ma megnéztem Budaörs honlapját az interneten és láttam, hogy pályázni lehet egy zártkerti ingatlanra. Mit szólsz ehhez?” „Kedves barátom, a Fűvészkertbe mindenképpen elmegyek veled mert most vannak a páfrányfenyő napok -van egy ginkgo biloba a kertben ami élő kövületnek számít hiszen egyidős a kerttel- Ennek a fának már kiszámíthatatlan az eszmei értéke. Ha időm megengedné minden héten elmennék a Fűvészkertbe hiszen a szép látványtól, a jó levegőtől megvidámodik a szívem. Szeretek Budapesten lakni, sok szép hely van. Kedvelem a Margitszigetet, a budai Arborétumot, a Károlyi kertet és a Trefort kertet is. Szeretem a Pom Pom Játszóteret a Naphegyen, a Filozófusok
Kertjét a Gellérthegyen és a budai Várban a cseresznyefákat. És a kert mire kell neked?” „Zöldségeket és gyümölcsöket szeretnék termeszteni.” „Értem, én viszont az Ötletek Zsákja pályázatot olvastam el, ide beadhatok egy ötletet melyet szeretném ha megvalósítana a Nagy Bürokrata. Te is beadhatsz erre a pályázatra egy ötletet.” „Hát akkor én is bedobok valamit a zsákba és Budaörsön is megpályázom a kertet. És te mit fogsz beadni a pályázatra?” „Szeretném ha a Nagy Bürokrata elfogadná az ötletemet és adna pénzt a Földhajóra ami arról szól, hogy egy adott területen hogyan lehetsz önellátó. A megvalósításhoz használt gumiabroncsokat, sörösdobozokat, sörösüvegeket és pet palackokat kell gyűjteni. A falat a vályogházakhoz hasonlóan kell bevakolni. Ennek a háznak előnye, hogy olcsó, mindenki számára elérhető, környezetbarát. Egész évben ellátja a lakókat zöldségekkel, gyümölcsökkel. Felhasználja az esővizet, fűtés és klíma nélkül biztosítható a 22 celsius fok körüli hőmérséklet a lakáson belül. A napelemekkel energiát lehet megtakarítani. No és a szabadság: az alapvető szükségletek kielégítéséhez nem kell pénz, nem kell pusztán a megélhetésért dolgozni. Ezzel az életmóddal megváltozik a gondolkodásod. És ha a Nagy Bürokrata nem fogadja el az ötletemet akkor elmegyünk a Hulladék Munkaszövetséghez és a Földbárka Egyesülethez, tőlük fogunk segítséget kérni. „Ha Budaörsön megnyerem a pályázatot akkor oda fogunk építeni egy Earthshipet. Természetesen lesz mellette konyhakert és gyümölcsös. Egy kemencét is szeretnék ahol aszalványokat fogunk készíteni.” B. a hétvégén vett részt a kétnapos konzultáción ahol a Nagy Bürokratához benyújtott ötletekből kiválasztották azokat melyeket szavazásra továbbítottak. Eremita ötletét javasolta támogatásra: az iskola mellett mélygarázs építését. A jelenlegi parkolót füvesítsék be, legyen egy mini szökőkút és ivókút a gyerekeknek. A parkoló két oldalán a fal és a mellette lévő tűzfal legyen befuttatva borostyánnal, az iskola előtt a fákat ölelje át a trombitafolyondár.

22.A Merzse mocsár
Mielőtt Boróka elment a tizenhetedik kerületbe kinyitotta otthon a Radó Dezső tervet -a Főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve- és örömmel látta, hogy benne van a Merzse mocsár védett terület bővítése, természetvédelmi célú fejlesztése. A Merzse mocsárba beérkező csapadékvizek tárolására 2019-ben épült egy csapadékvíz elvezető csatorna. 2024 végéig egy vizes élőhelyet fognak itt kialakítani mely a vízutánpótlás kiegyensúlyozottabbé tétele mellett a szennyeződésektől is védi a mocsarat. Rákoshegyen a posta mellett leszállt a buszról és a Nyár utca végén behaladt az Erdőkürt utcába -itt talált egy olcsó hétvégi házat- Ha Eremita nem nyeri el Budaörsön a telket akkor itt fognak venni egyet és fel fogják építeni a Földbárkát. Ezután kiköltözhet a barlangból...Sokat kellett a buszmegállóból gyalogolni és ahogy közeledett az épülethez először egy téglaházat látott mely előtt birkák legeltek. Ahogy továbbment egy bekerített területet látott libákkal. A libák mellett volt a keresett épület. A tulajdonos elmondta: ha nem tetszik az épület le lehet bontani és lehet a helyére újat építeni. A lényeg, hogy az új épület alapterülete azonos legyen a régivel. Az Erdőkürt utca mellett van a Merzse mocsár mely mellett körülbelül hat kilométer hosszúságú tanösvény van. A tanösvény bejáratánál elolvasta a tizenkettes számú táblát: a Merzse vízgyűjtője és itatókútjai.
A lovak és a szarvasmarhák csak tiszta patakok, folyót vizét isszák szívesen, ahol nem volt ilyen ásott gödrökből, kutakból ittak az állatok. Rákoskeresztúr határában a háziállatok itatását gémeskutaknál végezték. A kútásó emberek először négyzetes vagy sokszög alakú fakeretet ácsoltak, ezt a megfelelő helyen a földre fektették, alóla rövid nyelű ásóval, kapával szedték ki a földet. Ahogy haladtak lefelé úgy süllyedt a fakeret is. Miután elérték a vízszintet, a gödör falait trapéz alakúra faragott kúttéglával vagy fával falazták körül. Rákoskeresztúron a mezei kutak téglával voltak kifalazva. A gödör falának a tetejére fa, később betonkeretet készítettek, erre helyezték a kút káváját amit kezdetben szintén fából ácsoltak négyzetes formában. Később már csak beton kútgyűrűt használtak. A kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő szerkezet emelte ki a vizet. Részei: a földbe mélyített ágas melynek villásra vagy csapoltra kiképzett végébe vastengelyt erősítettek. A tengelyen forog az emelő szerepét betöltő gém. Az ágast gyakran élő fából alakították ki, volt ilyen Rákoscsabán is ahol a kútgém szerepét egy fűzfa töltötte be. Erről nevezték el a Fűzkút utcát. Most Zrínyi utcának hívják. A gém kútgödör fölé nyúló végére erősítették a vödörtartó rudat, az ostort melyen az abronccsal erősített favödör függött. A vízzel telt vödör súlyának ellensúlyozására a gém másik végére kő vagy fatuskó nehezéket erősítettek. A szarvasmarha itatása a kút kávája mellett a vályúból történt. A területen több növénytársulás is megfigyelhető, amelyeken azonban a száradással a gyomosodás mind erőteljesebb jelei is mutatkoznak. Megtalálható itt a magassásos, a nádas, a bokorfüzes, a fűz-nyár ligeterdő és a száradó kékperjés láprét is. A terület védett növényei között meg kell említeni a budai imolát, a keskenylevelű gyapjúsást, a hússzínű ujjaskosbort, a szúnyoglábú bibircsvirágot valamint a mocsári kosbort. Tavasszal a vizesebb helyeken megfigyelhetjük a sárga nőszirom, a szárazabb helyeken a fürtös gyöngyike példányait. A terület rovarvilága igen gazdag. Számos ritka és védett faj is előfordul a területen. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű a Vörös Könyves vérfűboglárka. A terület rétjeinek nappali lepke egyed és fajgazdagsága mindenki számára feltűnő. Néhány évtizeddel ezelőtt a merzsei vízrendszerben réti csík és lápi póc is előfordult. A kétéltűek számára kiemelkedően fontos élőhely a Merzse-mocsár. Az itt élő pettyes és tarajos gőte mellett a zöld levelibéka és a barna ásóbéka is felkeresi az itteni vizeket kora tavasszal. Vízisiklók mellett a mocsári teknősök is élőhelyet találnak itt. A szárazabb réteken jelentős fürge gyík és zöld gyík populáció él. Itt nem figyelhető meg olyan sok madárfaj, mint a Naplás-tónál, de a viszonylag kisebb mértékű háborgatás révén azok biztosabban és nagyobb egyedszámmal fordulnak elő. Több pár barna rétihéja is rendszeresen költ a területen. A különböző nádi és vízimadarak, mint a barkós cinke, a nádirigó, a vízityúk, a bölömbika és a különböző nádiposzáta és réce fajok, megfigyelését segíti a vízre épített madárvárta is. A mocsarat körülvevő réten, bokorfüzesben és fűz-nyár ligeterdőben kerekítve húszféle madár látható: parlagi pityer, mezei és búbos pacsirta, partifecske, gyurgyalag, mezei poszáta, hantmadár, cigány és rozsdás csuk, sólyom, héja, kakukk, sárgarigó, búbos banka, tövisszúró gébics, őrgébics, vörösfejű gébics, fülemüle, karvaly, egerészölyv és a vörös vércse. Az emlősök közül az őz és a róka mellett a menyét és a borz is itt lakik. A Naplás-tóhoz hasonlóan a terület geológiai felépítésében a Duna V. terasza játszott szerepet. A vízáteresztő kavics és homok rétegekre települ a napjainkban is képződő öntésiszap, öntésagyag. Ezek a fiatal ártéri üledékek képezik azt a vékony vízzáró réteget mely lehetővé teszi a felszíni vízfelület megmaradását.
A Merzse-mocsár a főváros néhány még meglévő vizes élőhelye közül a pesti oldalra egykor jellemző mocsaras területek egyik utolsó megmaradt túlélője, hírmondója. Különös élőhelyi jellegét fokozzák a Ferihegyi repülőtér „szomszédságából” adódó hatások, a vidék mezőgazdasági használata és a lakóterületek közelsége is.

23.rész.Il Eremita vittorioso
Eremita ötödször hívta fel Borókát telefonon. „Boróka kedves képzeld el, hogy elnyertem a telket Budaörsön. Most már felépíthetjük a földházat, lesz mellette gyümölcsösöm, zöldségeskertem, aszalóm és minden héten sütünk a kertben szalonnát. Elegánsan, roppanósan, rendkívüli módon boldog vagyok.” „Gratulálok neked de sokat kell dolgoznunk ahhoz, hogy a kerted mindig szép és rendezett legyen.” „Tudom, de mivel te egy igazi barát vagy mindig és mindenben segítünk egymásnak. A gyülekezettől is kérek segítséget és kalákában felépítjük a házat.” „Drága barátom, az „Ötletek Zsákja” program keretében ötven ötlet került szavazólapra melyek a Nagy Bürokrata elé fognak kerülni és ő fogja eldönteni, hogy mely ötleteket valósítja meg. Az ötletek között van a Földbárka ökoépítészeti és fenntarthatósági központ de előre nem tudjuk, hogy a Nagy Bürokrata fog-e erre szavazni. Az ötlet elfogadásától függetlenül azt javaslom, hogy a Sashegyen bontsuk le a két faházat és vigyük el Budaörsre. Budaörsön építsünk egyet a kertben, valamiben tárolnunk kell a szerszámokat és valahová be kell húzódnunk a forró napsütés elől. A két faház alapterületével megegyező Földhajót építhetünk a Sashegyen. Budaörsön nem építhetünk Földbárkát mert az „Ötletek Zsákja” csak Budapestre vonatkozik.” „Drága Boróka van nekem még egy kedves barátom Louis a természetgyógyász őt is megkérem, hogy segítsen nekünk az építkezésben.” „Rendben van. Mikor megyünk el Louishoz?” „Felhívom és kérek tőle egy időpontot. Jó lesz így?” „Ok, utána meg engem hívj fel.” Egyik hétvégén elmentek Louishoz aki egy hatalmas kertesházban lakik. A főépület mögött van a kert, a főépülettel derékszöget zár be a melléképület. A kert tele van szeméttel és egy beomlott pincével... „Szervusz aranyszívű Lajos, bemutatom neked Borókát akivel azért látogattunk meg mert szeretnénk a Sashegyen építeni egy Földhajót és ehhez kérjük segítségedet. Cserébe kitakarítjuk a kertedet, ültetünk fákat és virágokat. Jó lesz ez így?” „Igen, örülök, hogy gondoltatok rám mert sokat egyedül vagyok és ezt az óriási kertet nem tudom kitakarítani egyedül.”
„Mivel te a Mazdaznan egyik képviselője vagy arra gondoltunk, hogy vetésforgó lesz a kertedben és így termeljük meg a zöldségeket.” Én még nem hallottam a Mazdaznanról. Az micsoda? -kérdezte Boróka. „A Mazdaznan egy tudományos életfilozófia és egy filozófikus élettudomány, több- ezeréves tapasztalatokon és felismeréseken nyugszik melyek a természet könyvének tanulmányozásán alapulnak. Javasolja légzőgyakorlatok végzését és a húsmentes táplálkozást.”
„Én pedig biológiatanár vagyok. A vetésforgó azt jelenti, hogy ugyanazon a földterületen éves váltásban más és más növényeket termelünk. Például: az egyik részen levélzöldség lesz, a másik részen gyökérzöldség s a harmadik részen hüvelyes. A levélzöldségeket a hüvelyesek helyére fogjuk ültetni mivel a hüvelyesek sok nitrogént termelnek, melyet bizonyos növények nagy mennyiségben használnak fel növekedésük során. A talaj növények számára felvehető nitrogéntartalmát az ammónium, nitrit és nitrátionok adják. Az ammóniumionok nagyobb hidrogéntartalmú, redukáltabb, nagyobb energiájú vegyületek mint a nitrogén oxidáltabb formái: a nitrit
és a nitrátion. A redukáltabb és az oxidáltabb nitrogénvegyület energiája közötti különbséget használják fel a nitrifikáló baktériumok. E kemoszintetizáló élőlények az átalakításból nyerik az energiájukat. Életműködésükkel a növények számára felvehető nitrogén mennyiségét növelik mert az át nem alakított ammóniumionból egyensúlyi folyamatban ammónium képződik és ennek egy része könnyen elillan a talajból. A nitrifikáló baktériumok csak jól átszellőzött, oxigénben gazdag talajban találják meg életfeltételeiket. A nitrogént megkötő baktériumok a saját testük nitrogénvegyületeinek felépítéséhez szükséges nitrogént nem a talaj korlátozott mennyiségű nitrogénvegyületeiből hanem a levegő nitrogéntartalmából nyerik. Erre azonban csak oxigénmentes környezetben képesek. A baktériumok hatására a gyökéren kialakuló szövetburjánzások, a gyökérgümők ilyen szinte oxigénmentes környezetet képeznek. A gyökérzöldségeknek szükségük van a levélzöldségek által előállított foszforra így ezeket a következő szezonban a levélzöldségek helyére ültetjük. Ezután a hüvelyeseket a gyökérzöldségek helyére ültetjük mivel nagy mennyiségben igénylik a gyökérzöldségek által termelt és kibocsátott káliumot. A vetésforgó előnye: ahelyett, hogy tápanyagszegény talajba ültetnénk a konyhakerti növényeket vagy parlagon hagynánk a területet, ugyanazt a területet különböző típusú növények termesztésére folyamatosan fel tudjuk használni. A vetésforgó lehetővé teszi, hogy a hiányzó vagy csökkenő arányban jelenlévő tápanyagok a talajban újratermelődjenek azáltal, hogy más és más növényeket ültetünk oda. Az előzőtől eltérő növény egyrészt más tápanyagokat fog a talajból magához venni, másrészt olyan tápanyagokkal gazdagítja a talajt, melyek a következő évben oda kerülő növény jobb fejlődését fogják támogatni.
A vetésforgó sok előnnyel jár, melyet a mezőgazdászok csak "vetésforgó-hatásként" emlegetnek. Magasabb lesz a terméshozam de az új növény ültetésekor több lesz a talaj előkészítésével járó munka és a vetésforgó előző tagja után esetlegesen a talajban maradt gombák, kórokozók és kártevők még a következő években is károsíthatják a növényeket.
Aranyszívű barátom, Budaörsön az Alba utcában egy négyrészes vetésforgót fogunk csinálni, ide is el kell jönnöd.
Az első részben lesznek a levelekért termesztett növények -káposzta, saláta- a második részben lesznek a termésükért termesztettek -paradicsom, paprika- a harmadik részben lesznek a gyökérzöldségek -répa, retek- és a negyedik részben a hüvelyesek -bab, borsó- A burgonya és a paradicsom rokonok ezért őket ugyanabba a csoportba osszuk be. A gyökérzöldségek fellazítják a földet, őket kövessék a hüvelyesek melyek kedvelik a lágy, porózus talajt. A saláta, az uborka, a dinnye és a tökfélék edzettebbek őket bárhová lehet ültetni. Ideális esetben minden növényt minden évben eggyel arrébb forgatunk.” Elkezdődött a nagy építkezés a Sashegyen. Felvitték a gumiabroncsokat a hegyre, feltöltötték földdel, szépen bevakolták. Ezután következtek a belső munkálatok... Louis kertje is kezdett megváltozni. Annyi szemét volt, hogy rendelni kellett egy konténert és még trágyát is kellett hozni... Itt most egy grande pauza következik melynek az építkezés befejezése fog véget vetni. Boróka az új házra gondol mely arra az időjárásjelző házikóra fog hasonlítani melyet általános iskolás korában kapott a nagymamától: a ház előtt fenyőfák lesznek, közöttük virágágyás, a tetőt moha borítja és napelemek mert ökoház készül. Felnézett a falra a madárfigurás faliórára mely minden órában más és más madár hangján szólal meg. Lakótársai: a kakukk, a kékfarkú, a vörösfejű rigó, a japán berkiposzáta, a japán pápaszemes madár, a nárcisz légykapó, az éjkék légykapó, a rozsdástorkú vörösbegy, a gyászos paradicsom légyvadász, a kénsárga sármány és a széncinke.

Tetszett a történet?

1 1

Regisztrálj és olvasd a kedvenc szerzőidet!


  • 1233 szerző
  • 827 órányi történet
  • Reklámmentes olvasási élmény
  • Ingyenesen olvasható történetek
  • Napi szabadon olvasható merítés a Nuuvella Sunrise-on






Már van Nuuvella felhasználóm.

Rövid leírás / Beharangozó

A természet nem mindig regényes és nem mindig szép de most a szép oldalából kívánok egy keveset megmutatni.

Rövid összefoglaló

A természet nem mindig regényes és nem mindig szép de most a szép oldalából kívánok egy keveset megmutatni.

Olvasási idő

84 perc

Nyelv

magyar

Támogasd a szerzőt

A Nuuvellánál hiszünk abban, hogy az íróink közvetlen támogatásával hozzájárulhatunk ahhoz az anyagi biztonsághoz, amely mellett a szerző 100%-ban a munkájára koncentrálhat.

Az alábbi csúszkával be tudod állítani, hogy mennyi pénzzel kívánod támogatni Puttanesca nevű szerzőnket havi szinten. Ez az összeg tartalmaz egy 100Ft-os előfizetési díjat is, amelyért cserébe a szerző összes tartalmát korlátozás nélkül olvashatod a Nuuvellán.

600 Ft

Támogatom

Bejelentkezés / Regisztráció

Kérjük, jelentkezz be a folytatáshoz! Bónusz: regisztrált felhasználóként korlátok nélkül olvashatod a Nuuvella Sunrise aktuális számát!