– Mondtam, hogy visszajövök…

Charlie vért köhögött fel, ahogy megpillantotta a fölé hajoló idegent. Az agya hátsó zugából egy emlék tört fel, benne a rejtélyes alakkal. 

Hat évvel ezelőtt egy félresikerült vakbélműtét során leállt kerek három percre a szíve. Az orvos elnézett egy artériát, és miközben próbálta helyrehozni a hibát, Charlie elmerült egy ismeretlen világban. És ezalatt a rövid idő alatt látta meg Őt. A férfi akkor is ugyanilyen rémisztő volt a maga ridegségével, amikor pedig megszólalt, Charlie hátán felállt a szőr is…

– A nevem Vic. Még korai itt lennem. De hamarosan újra találkozunk. És akkor velem fogsz jönni.

Charlie egy rossz álomnak gondolta, nem is beszélt róla senkinek. Még a végén diliházba csukják, mert hallucinál. Most pedig, hogy itt fekszik az úton, újra élet és halál között, megint látja. Az agya őrült dolgokra képes, de ez azért túlzás.

A vér kibuggyant az ajkai közül, fémes ízt hagyott maga után. Charlie egyre nehezebben kapott levegőt, az orrüregei eltelítődtek a saját vérével. Oldalra nézett és megpillantotta az autó darabjaira tört roncsát. Füst szállt fel a motorháztető alól, a kerekei kifordultak, a villanyoszlop, aminek ütköztek, félbetörve hajolt a szélvédő maradékára. Úgy tűnt, ő kizuhant az autóból, a roncstól néhány méternyire feküdt az aszfalton. Már hallotta a szirénázást, tehát valaki jobb állapotban volt nála. Ismét felpillantott, az alak pedig szenvtelenül pislogott le rá. 

– Mi van a többiekkel? – Az autóban még hárman voltak rajta kívül. Brandon, a sofőr, Erica és Jessica hátul ültek, míg Charlie az anyósülésen. Utólag visszagondolva, jó lett volna, ha beköti az övét. Bár akkor az oszlop zúzza szét. 

Újabb sikertelen levegővétel után köhögés következett, amitől úgy érezte, kiszakad a tüdeje.

– Egy borda átszúrta. Ne próbálkozz. 

– Válaszolj! – ordított rá utolsó erejével a fickóra, aki úgy tűnt, a legkevésbé sem akar segíteni sem neki, sem a többieknek. Sötét aura lengte körül, bár arcra egy átlagos pasas benyomását keltette. De a szeme… Charlie igyekezett kerülni a szemkontaktust. Egy mély, fekete örvényt látott csak a szemei helyén. Hallucinál. Biztos, hogy hallucinál.

– Az egyik lány halott. A másik megúszta, bár járni nem fog. Ő hívta a mentőket. A sofőr eszméletlen, de még lélegzik. 

Egy könnycsepp gördült le Charlie arcán. Többre nem futotta, a fájdalom kezdett eluralkodni az egész testén. Egyre gyengébbnek érezte magát, már a pislogás is megerőltető mozgásnak tűnt. 

– Add fel, nincs időm rád egész nap.

A szájából egyre sebesebben csordogáló vér összekeveredett a könnyeivel, halk bugyborékolás tört fel a torkából egy „kapd be” helyett, majd lassan elsötétült a világ.